EuMet Időjárás előrejelzés

A NASA által készített animáción vészesen közelít a Föld-höz egy 2-4 km átmérőjű aszteroida! 

Nem kell megijedni, az animáción alig látható távolság a valóságban 3.9 millió mérföld, azaz közelítőleg 6.3 millió km, ami kb. 16-szorosa a Föld-Hold távolságnak. Az aszteroidát még 1998 júliusában fedezték fel Hawaii csillagászok. Az azóta eltelt 22 éves megfigyelés során gyűjtött adatok alapján magabiztosan kiszámítható a haladási útvonala.

Annak ellenére, hogy az (52768) 1998 OR₂ elnevezésű objektum „potenciálisan veszélyes aszteroidának” van besorolva, veszélyt nem jelent. Ezt a besorolást azon Föld közeli objektumok kapják, melyek középpontja legfeljebb 0,05 AU (csillagászati egység) távolságra van a Földtől [körülbelül 19,5 Föld-Hold távolság] és abszolút nagysága 22,0 AU vagy annál kevesebb.

Forrás: NASA Jet Propulsion Laboratory A linken található online programban számos beállítási lehetőség segítségével különböző szemszögből, távolságról, időléptékben, stb. megtekinthetjük az aszteroida múltbéli és jövöbeli útját. Érdemes kipróbálni!

Akinek van teleszkópja / csillagászati távcsöve, otthonról, az ablakból is megfigyelheti az aszteroidát, ami április 29-én hajnalban lesz hozzánk a legközelebb. Azonban akkor sincs minden veszve, ha nincs ilyesmi a sufniban: olasz csillagászok online közvetítést tartanak 2020 április 28-tól. A közvetítés itt érhető el: Virtual Telescope Project Web TV és VTP 52768-1998-or2

Forrás: NASA, EarthSky

A péntek hajnalban érkezett csapadékmező több magasan fekvő hegycsúcsra is hozott tavaszi havazást. Elsősorban az Északi-középhegységben és a Visegrádi-hegység, valamint a Budai-hegyek magasabb pontjai kaphattak/kaphatnak a télies halmazállapotú csapadékból.

Pár centiméteres, vizes, hótakaró is kialakult. A délutánra mindenütt pozitív tartományba váltó hőmérsékletnek köszönhetően folyamatosan olvad.

A Magyar Közút Zrt. webkameraképe a Dobogókő felé vezető útról és Mátraházáról:

Dobogókő felé vezető út 2020.03.06-án reggel (Magyar Közút Zrt.)

Mátraháza 2020.03.06-án reggel (Magyar Közút Zrt. webkamera)

A csütörtökön távozó hidegfront mögött nem sokkal újabb ciklon éri el Magyarország térségét.

Csütörtök éjjel erős, olykor már viharos lökésekkel kísért DNY-i széllel kell számolni, majd péntekre virradóan, megérkezik a ciklonhoz tartozó markáns hidegfront., mely várhatóan imét 100 km/órát is meghaladó széllökésekkel kísért szélviharral robog át hazánk felett.

A GFS előrejelző modell által várt szélerősség alakulása csütörtök reggeltől péntek estig:

A várható szélerősség alakulása vasárnap délutántól hétfő estig a GFS előrejelző modell számításai alapján:

A friss előrejelzési térképek itt érhetőek el: Eumet-GFS

2020 február 9-én, a déli sarkkörön túl található Seymur-szigetén a mérések kezdete óta először mértek +20 fok feletti hőmérsékletet.

A The Guardian beszámolója alapján a Seymur-szigetén található brazil kutatóállomáson +20.75 °C-ot regisztráltak 2020 február 9-én. Ezzel a méréssel az 1982-ben, Signy-szigetén dokumentált +19.8 °C-os korábbi rekord dőlt meg. Seymour-sziget az Antarktiszi-félsziget, Graham-föld tartományához tartozó szigetcsoportban található (wikimedia.org):

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte, hogy az 1901-óta vezetett éghajlati adatok alapján a 2019-es év volt eddig a legmelegebb.

2019 országos középhőmérséklete 12,19 °C lett, ami az 1981–2010-es évek átlag értékénél 1,87 °C-al magasabb. 

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A cikkben az is olvasható, hogy az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,3 °C, ami a globális melegedés mértékét némileg meghaladja.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

További részletes éghajlati áttekintőért keresse fel az eredeti cikket: 2019 a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

2020 februárjának második hetében, hétfőn-kedden és szerdán egy újabb viharciklon keresztezi hazánk térségét, melyet 100 km/órát is meghaladó, helyenként akár romboló, orkán erősséget (115+ km/óra) is elérő széllökések kísérhetnek.

A brit Meteorológiai Szolgálat által Ciara névre keresztelt viharciklon hatására mikor, hol várható a legerősebb szél hazánkban, azt az alábbi előrejelzési animációból tudhatjuk meg:

A naponta 4 alkalommal frissülő előrejelzési térképek itt érhetőek el: Eumet-GFS előrejelzési térképek

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban a Dunán és a Tiszán is jelentős áradás vonul le. Helyenként akár az 5 méter is meghaladhatja a 3-4 nap alatt bekövetkező vízszint emelkedés!

Az év elején tapasztalható igen alacsony mederteltségnek köszönhetően, a következő napokban bekövetkező hirtelen és jelentős vízszint emelkedés várhatóan nem okoz jelentős árvíz veszélyt.

A dunai árhullám tetőzése Nagybajcsnál február 7-re, azaz péntekre várható, közelítőleg 540 cm-nél, ami 2. fokú árvízkészültségi szintek felel meg. Budapestnél szombaton napközben éri el várhatóan a legmagasabb vízszintet az árhullám, 600 cm közelében, ami az 1. fokú készültségi szint alatti érték. A folyó délebbi szakaszán vasárnap, illetve hétfőn, az 1. fokú árvízkészültségi szint környékén, többnyire az alatt tetőzik a vízszint az előrejelzés szerint.

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy nagy mennyiségű, a Duna bajorországi, osztrák, illetve a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtő területén helyenként 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű csapadék hullott le az elmúlt napokban. Ez a Tisza legfelső szakaszán már érezhető vízszintnövekedést okozott.

Az áradás mértékét azonban nem csak a lehulló csapadék, hanem annak halmazállapota, illetve a hirtelen megemelkedő hőmérséklet és erős szél miatt bekövetkező olvadás is nagyban befolyásolja.

A Tisza vízrendszerén is várhatóak jelentősebb vízszint emelkedések, de ezek többségében várhatóan nem érik el az 1. fokú készültségi szintet. A Fekete-Körös emelkedhet 1. fok fölé, illetve Tiszabercelnél is megközelítheti a vízszint az 1. fokot. A tiszai árhullám előreláthatólag lassaban vonul át a folyó hazai szakaszán, mint a dunai. Míg a Felső-Tiszán a Dunához hasonlóan már pénteken bekövetkezik a várt tetőzés, addig az alsó szakaszon csak a jövő hét közepe tájékán valószínű a legmagasabb vízállás.

További, illetve naponta frissülő vízszint előrejelzések elérhetőek Vízállás aloldalunkon 

2020 február első hetében gyakori frontátvonulás okoz térben és időben eltérő időszakokban erős, helyenként viharos erősségű szelet.

Mikor, hol várható a legerősebb szél, azt az alábbi előrejelzési animációból tudhatjuk meg:

A naponta 4 alkalommal frissülő előrejelzési térképek itt érhetőek el: Eumet-GFS előrejelzési térképek

Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.

Fotó: Pólikné Balázsi Éca Facebook – Kazincbarcika 2020.01.02.

A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:

• A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
• Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
• Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az „ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.

A köd és rétegfelhőzet eloszlása esetén, a derült égbolt lehetővé teszi, hogy műholdfelvételen át is megvizsgálhassuk ezeknek a kis körzeteket érintő ipari havazásoknak az eredményét:

Sentinel-2 L1C műhold által 2020.01.25-én készített kép Forrás: https://apps.sentinel-hub.com/sentinel-playground