EuMet Időjárás előrejelzés

Több Nyugat-magyarországi folyón is árvízvédelmi készültséget rendeltek el a hétvégén lehullott jelentős mennyiségű eső miatt gyorsan duzzadó folyókon.

A Rába és a Mura vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék esett. Péntek délutántól szombat reggelig 15-20 milliméter, majd szombattól újabb 30-35 milliméternyi eső hullott le a Rába, és 20-35 milliméter a Mura vízgyűjtőre, de lokálisan 70-100 milliméternyi csapadék is előfordult. Vasárnap további 10 milliméter körüli csapadék volt várható.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Rába folyó tetőzése Szentgotthárdnál vasárnap estére tehető, I. fokú árvízvédelmi készültségi szint körüli vízszinttel, hétfőn este pedig másod- és harmadfok közötti tetőzésre számítanak Körmend térségében. A víz Körmendnél várhatóan elönti az ártéren fekvő kiskerteket. A várható helyzetről a katasztrófavédelmi megbízottak tájékoztatták Körmend lakosságát – közölte a szóvivő.
A Gyöngyös vízszintjének emelkedése miatt vasárnap Kőszegen a Borostyánkő utcába riasztották a helyi önkormányzati tűzoltókat. A víz elöntötte az utat és hat házat veszélyeztetett. Az átereszt ideiglenesen elbontották, így megakadályozták, hogy a víz elérje a lakott területeket. Elővigyázatosságból két embert, egészségi állapotuk miatt, átmenetileg kiköltöztettek – tette hozzá Balog Nikoletta.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a Gyöngyösön Kőszegnél vasárnap a kora esti órákban tetőzik a víz, ott további vízszint emelkedésre már nem számítanak, a várost nem veszélyezteti az áradás.

I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap délután a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Mura teljes magyarországi szakaszán – közölte honlapján a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A több mint 30 kilométer hosszra kiterjedő árvízvédelmi készültséggel kapcsolatban a katasztrófavédelem arról adott hírt, hogy tájékoztatták a nagykanizsai és a letenyei járás helyi védelmi bizottságának elnökét, továbbá a hat Mura menti település polgármesterét a levonuló árhullám esetleges hatásairól.
A legnagyobb figyelmet a muraszemenyei önkormányzat védvonalára fordítja a katasztrófavédelem. A településen nyolcszáz homokzsákot készítettek elő. A védekezéshez a településen tíz közmunkás is készenlétben áll.
A vízügyi igazgatóság honlapja szerint vasárnap este 300 centiméteres volt a Mura vízállása Letenyénél. Az előrejelzések szerint kedd hajnalban 417 centiméter körül, a harmadfokú készültségi szint közelében tetőzik a folyó.

A vízállás várható alakulását a vízügyi előrejelzéseknél nézhetik meg.

Forrás: MTI

A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt a fővárosban és északkeleten városban egészségtelennek minősítette a levegőt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) hétfőn.

Az OKI honlapján található térképen négy várost: Budapestet, Miskolcot, Sajószentpétert és Kazincbarcikát jelölték az egészségtelen levegő minőséget jelző narancssárga színnel. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm.
Négy további település levegőjének minőségét a kifogásolt kategóriába sorolták, ezért az OKI térképén zöld színnel szerepel: Oszlár, Sajószentpéter, Esztergom és Pécs.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
A vidékfejlesztési tárca korábban azt közölte: a jogszabály szerint szmogriadótervet kell készíteni minden városban, ahol több mint 200 ezren laknak, továbbá minden olyan településen, ahol a légszennyezettség az egészségügyi határértéket a mért napok 30 százalékában meghaladja, vagy ahol fennáll a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye. Szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes szmogriadóterv szerint kell eljárni. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása a fő feladat.

Forrás: MTI

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a héten utoljára tett közzé országos pollenjelentést. Az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat adatai szerint néhány allergén növény virágporából egy-egy még előfordulhat a csapdákban, de legfeljebb alacsony koncentrációban. Így a parlagfű, a csalánfélék, a pázsitfűfélék, az üröm, a fészkesvirágzatúak, a libatopfélék, az útifű, a lórom és az ernyősvirágzatúak sem okoznak már tüneteket.

Nyár végére a Velencei-tó vízállása a szabályozási sáv alá került, ezért szükségessé vált a vízpótlás, amelyet jövő kedden, október 12-én kezdenek meg – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-t.

Közleményük szerint a vízpótlás a pátkai tározóban felhalmozódott vízkészlet nem megfelelő vízminősége miatt eddig nem volt elvégezhető. A napos, meleg őszi időjárás miatt a vízminőség mostanra vált vízpótlásra alkalmassá.
A Velencei-tó jelenlegi 118 centiméteres vízállása 27 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt optimális, 145 centiméteres vízszinttől és 12-vel az erre az időszakra előírt minimális, 130 centiméterestől.
A pátkai és a zámolyi víztározóban lévő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy a tó vízállása a szabályozási sávba kerüljön, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jövő kedden megkezdi a vízpótlást.
Megjegyezték, hogy a vízpótlás előkészítéseként csütörtöktől a zámolyi tározóban lévő vízkészlet egy részét a pátkai tározóba engedik. A vízpótlás a Velencei-tó 135 centiméteres vízállásáig, vagy a téli jeges időszak bekövetkezéséig folyik.

Forrás: MTI

[singlepic id=621 w=320 h=240 float=left]Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(„A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)

[singlepic id=658 w=320 h=240 float=left]OKtóber 21-re, hétfőre virradóra több helyen is megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord, Kaposváron például a leghidegebb órában is 16 Celsius-fokot mértek – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délelőtt az MTI-t.

„Az októberi vénasszonyok nyara nemcsak meleg nappalokat hoz, hanem enyhe éjszakákat is”, ennek köszönhetően reggelre az ország dél-nyugati területein több helyen is megdőlt az eddigi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord – írták.
Mostanáig 1981-ben volt a legenyhébb az október 21-ére virradó éjszaka. Akkor Lentiben 14,2 fokot mértek. A legmelegebb helyen most 1,8 fokkal magasabb hőmérsékletet regisztráltak, Somogy megyében, Kaposváron 16 fokot mértek – közölte a meteorológiai szolgálat.

A 41.HÉT ELEJÉN az előző hétvégéhez hasonlóan alacsony volt a pollenterhelés , ami CSÜTÖRTÖKÖN tovább csökkent.

A PARLAGFŰ pollenszórása Pesten a hét első napjaiban, illetve Miskolcon szerdán ismét elérte a tüneteket okozó közepes koncentrációt, Szegeden és Zalaegerszegen azonban legfeljebb alacsony szintet mértek.
A parlagfűé mellett alacsony koncentrációban regisztrálták még a fészkesvirágzatúak, az üröm, a csalánfélék, a libatopfélék, a pázsitfűfélék, az útifű, a kender és az ernyősvirágzatúak pollenjét is.
A kültéri allergén gombák mennyisége Zalaegerszegen nagyon magas, Szegeden magas, Pesten és Miskolcon legfeljebb közepes szintet ért el.

Az ÁNTSZ aktuális jelentését az alábbi linken érik el.

Forrás: ÁNTSZ, OKI

Nyugat-Magyarországon, illetve a Kisalföldön is tetőzött az elmúlt héten a parlagfű pollenkoncentrációja, a térségre IV. szintű (sötétbordó) riasztást adott ki az Országos Környezetegészségügyi Intézet.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Facebook-oldalán csütörtökön közzétett jelentés szerint, hasonló a helyzet a Körösök vidékén továbbá a Székesfehérvár-Pécs-Kecskemét háromszögben.
A parlagfű koncentrációja ezekben a régiókban eléri a 200-499 pollenszemet légköbméterenként. Az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat adatai szerint a Győr-Budapest-Debrecen vonaltól délre, illetve Nyíregyháza térségében 100-199 pollenszemet mértek átlagosan, ami a III. fokú (bordó) riasztásnak felel meg. Hazánk többi részén is zömmel II. fokú (vörös) riasztás van érvényben, ez alól csak Tatabánya környéke kivétel, ahol a figyelmeztető (sárga) jelzés él.
A csapadékosabbra, hűvösebbre forduló időjárással az allergiások tünetei enyhülhetnek.

Forrás: MTI

A főszezon kedvező időjárásának és a minden korábbi nyárnál több és színvonalasabb programoknak köszönhetően átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be a Dél-Balatonnál partközeli vendéglátással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások.

Kertész Rezső, a KISOSZ (kereskedelmi és vendéglátó vállalkozók Somogy megyei érdekképviseletének) társelnöke az MTI-nek kifejtette: 10-15 éve nem volt ilyen nyár, amikor július közepétől augusztus 20-ig sem hideg, sem eső nem űzte el a vendégeket a Balatonról. A helyi turisztikai szervezetek, önkormányzatok és az állam is kitett magáért idén a tartalmas szórakoztató, kulturális, turisztikai és sportprogramok szervezésével, egyre jobban összehangolva azokat.
Ez egyértelműen növelte a térség vonzerejét, még a helyi lakosságot is kisebb utazásokra késztetve, és bizonyítva, hogy a Balatont egységes termékként lehet a legjobban eladni – fogalmazott a társelnök.
A part közelében szolgáltató büfék, falatozók, lángos árusok, halsütödék átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. Ezen belül akadt, akinél ennél is jóval kedvezőbben alakultak a mutatók, de olyan is, aki nem tudott élni a lehetőséggel, mert nem tudott alkalmazkodni a logisztikájában a hétköznapok és a hétvégék rendkívül eltérő vendégforgalmához. A balatoni vendégkör 80 százaléka ugyanis magyarokból áll, akiknek az üdülési szokása jó ideje a hosszú hétvégékről szól, és rossz idő esetén el sem indulnak, vagy hamarabb hazatérnek.
A magyar vendégkör jelentős része jellemzően diszkontokban vásárolt italt iszik, szendvicseket eszik, és SZÉP-kártyával, vagy Erzsébet-utalvánnyal akar és tud csak fizetni a szolgáltatásokért. Idén már egy lángos sütödés is jelezte, hogy SZÉP-kártya elfogadóhellyé kíván válni, mert a 370 forintos lángosért is többen azzal akartak fizetni a nyáron.
Több kisebb vendéglátós, aki nyitva szokott maradni az utószezonban is egy ideig, idén bezárt a pénztárgépek kötelezően előírt cseréje miatt. Augusztus végén ugyan megkapták a hírt arról, hogy a csere szeptember elejei határidejét kitolták az illetékes állami szervek későbbre, de már nem tudtak módosítani a döntésükön ilyen rövid idő alatt.
n ilyen rövid idő alatt.

Forrás: MTI

Negyedik fokozatú, sötétbordó riasztást adott ki az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) az Alföld keleti részére – Debrecen és Békéscsaba térségére -, mert a parlagfű koncentrációja légköbméterenként elérte a 200-499 pollenszemet – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Az aerobiológiai monitorozási hálózat adatai szerint a Tiszántúl más részein, valamint ezzel egybefüggően a Kiskunság, illetve a Duna vonalát átlépve a Mezőföld területén, majd folytatva egészen Kaposvárig elnyúlóan harmadik fokú (bordó) riasztás van érvényben. A Mátra vidékén kívül az ország többi részén is legalább első-, illetve másodfokú a riasztás.
A parlagfűre érzékenyeknél akár súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, például komolyabb tüsszögési rohamok, folyamatos náthára jellemző orrfolyás, fejfájás, torokkaparás, szemgyulladás, általános fáradtság – írta az ÁNTSZ.
Az OKI előrejelzése szerint – figyelembe véve az időjárás alakulását – a parlagfű-pollenhelyzet romlásával már nem kell számolni, a következő napokban fokozatos enyhülés várható.

Az aktuális mérési adatokat Önök is figyelemmel kísérhetik az alábbi oldalon: ÁNTSZ aktuális pollenmérések

Forrás: MTI