„Soha nem látott …”?
Avagy aki még keveset élt, keveset olvasott, bármit elhihet a világról. Akár még az olyan nagyotmondásokat is, hogy „megdőlt a hideg-, meleg rekord”, vagy „minden idők legnagyobb, legkisebb, legmelegebb, legerősebb…, soha nem látott… „?
Ezek a frázisok a legritkább esetben felelnek meg a valóságnak.
A „rekordok megdőlésének” igazmondásáról:
Magyarországon is csupán az 1860-as évek végétől állnak rendelkezésre folyamatos, kalibrált meteorológiai mérési adatok. Tehát csak 140 év adatsora áll rendelkezésre a Föld múltjából, egy „hangyányi” időszak az elmúlt sok ezerből a földtörténetben. Ebben korántsem voltak akkora nagy melegek, olyan hidegek, erős havazások, mint már sokszor megtörtént jóval korábbi évszázadokban.
Kezdetben az országban lényegesen kevesebb mérőpont működött. Azóta az elmúlt 20 évben létesültek a hazai kis területű „fagyzugokban” is, mint pl. Zabar, Putnok, Edelény mérőpontja.
Amikor halljuk, „Zabaron megdőlt az országos hideg rekord”, akkor mindössze 20 év leghidegebb méréséről van szó, miközben ha korábban is lett volna mérőállomás ott, mértek volna jóval hidegebbet is a fagyzugban.
Illik-e mindössze 20 év adatának leghidegebb mérését összehasonlítani a 140 év országos adataival, hát még a korábbi évszázadok nagy hidegeivel és ezt rekordként, hírként tálalni?
Fellapoztunk hiteles történelmi feljegyzéseket, nézzünk szélsőséges időjárási eseményeket jóval korábbról, hónapról hónapra!
Jöjjenek korábbi valódi szélsőségek, nagy hidegek, havazások, hőséghullámok, melyek Magyarországon az elmúlt 140 évben még nem ismétlődtek meg, vagy esetleg Olvasóink közül van akinek már vannak ilyen emlékei?
Májusban történt:
– „1125. május havában egész Közép-Európában nagy havazások és hidegek pusztítottak”, áll Dr. Xantus János gyűjteményében.
– „1439. május 10-én Bécs városa került hótakaró alá, de Sziléziában, Lengyelországban is havazott, s ezeken a helyeken a hóréteg hat napig tartotta magát.
– 1448. május 12-én Franciaország egyes részein fagyott, havazott.
– 1711. május 25. Sopron: este 8-kor súlyos, erős felhőszakadás mellett heves jégeső volt, amiáltal a Potzmann és a Hausberg szőlők teljesen elpusztultak. A villám sokfelé becsapott és a nagy eső ellenére tüzet is okozott.
– 1714. május 30. Sopron, Bánfalva: éjjel az Ikva patak gyorsan megáradt, kerítéseket is elvitt, s az új utat teljesen elrontotta. A felhőszakadás az összes házakat, utakat, kerítéseket megrongálta. Bánfalván majd minden szobába víz került, sőt néhány házat le is rombolt.
– 1715. május 29. Késmárk: nagy havaseső, majd a kertekben minden elfagyott.
– 1716. május 6. Sopron: leesett az idén az első eső. A talaj már teljesen kiszáradt, az árpa- és búzavetés elpusztult.
– 1718-ban a franciaországi Auxterre-ben egy májusi fagyhullám mindent tönkretett, legfőképpen a szőlőket.
– 1718. május Délvidék: tartós szárazság, a nagyobb állóvizek is kiszáradtak, ami emberemlékezet óta nem fordult elő.
– 1719. május 15. Buda: borzalmas zivatar volt, hasonlót hosszú idő óta nem észleltek. Pesten a villám a megyeházába csapott s a kéményen keresztül nagy tűzzel 5 helyiségen áthaladt.
– 1721 május, Eperjes: heves villámlás egy házat felgyújtott, majd a hegyekben havazott. Május 23. éjjelén erős fagy, igen nagy károk a tokaji szőlővidéken. A virágjában lévő meggy teljesen elpusztult. Erdélyben villám sújtott embereket, sok ember álmában halt meg hirtelen halállal. A vihar várkastélyokat is rombolt és hatalmas köveket dobált szét, úgyhogy a röpülő kövek azt a feltevést keltették, hogy un. „kőeső” esik.
– 1722. május 14. Altorja, Miskolc, Szikszó, Tállya, Bénye környéke: szokatlan fagy pusztította el a gyümölcs- és szőlőtermést.
– 1725. május 23. Késmárk: óriási felhőszakadás, hömpölygő víz. Illésfalván sok marha megfulladt.
– 1730. május 11. Rókus: egy gyógynövénygyűjtő ember a hegyekbe ment Angelica és Valerian gyökerekért. Hirtelen erősen havazni kezdett, s csak nagyon nehezen tudott a mély hóban élve hazaérni. Elmondta, ha nem fordul azonnal vissza, a hó eltemette volna, mert nagy tömegekben hullottak oly nagy hópelyhek mint egy tallér.(Megj.: Unger Emil éremtani munkája szerint a tallér átmérője 44 mm volt.)
– 1736. május 28. Nagyenyed: szörnyű felhőszakadás, villámlással, az áradás ereje megrakott szekereket sodort el emberekkel együtt.
– 1737. május 25. Tokaj-Hegyalja: a jégeső elpusztította a szőlőt.
– 1741. május 18. Nagykőrös: éjfél előtt a menykő a tornyot megütötte, azután harangoztak, mire a nép összetódulván a hozott tejjel, vízzel eloltotta a tűzet és a torony megmaradott.
– 1743. május 4. Egres: a falut, földeket teljesen elöntötte az ár. A lakosság áttelepítését kérte.
– 1746. május 21. Rókus: az erős jégeső sok ablakot betört.
– 1764. május 17. Abony: a villám a templomtoronyba ütött, a harangok elolvadtak, minden hamuvá égett, csak az orgona egy része maradt.
– 1765. május. 1. Szepesség: nagy havazás, három napig szánkóval közlekedtek, ilyenre a legöregebb emberek sem emlékeztek.
Május 25. Jászberény: a kolostor keleti ablakait az óriási jégeső betörte.
– 1773. május. Pozsony: Néhány hét óta igen nagy a hőség. Y0
Május 28. Somorja: A villámcsapás okozta tűz a falut elsorvasztotta.
– 1779. május 26. Tósok: a nagy szárazságban tűz ütött ki, 40 ház leégett.
Selmecbánya: a száraz idő miatt a kutak kiapadtak, a vizet a Vágból fuvarozták ide, pénzért vették.
Tótkomlós: a nagy meleg miatt az állatok a legelőn eldöglenek. A folyók is annyira elapadtak, hogy a Maros, Körös és még a Tisza is átgázolható egy-egy helyen.
– 1791. májusában Itáliában, Ferrarában és környékén erős fagy pusztított.
– 1912 május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, nagy anyagi károkkal járt a mezőgazdaságban.
– 1934. május 11. fekete napja Észak-Amerika történetének. Egy óriás erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort el 3000 km-es távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás következtében. „
…
