Áradások a Felső-Tisza vidékén

A csapadékos időjárás miatt áradnak a folyók a Felső-Tisza vidékén, a Tiszán, a Túron, a Szamoson és a Krasznán is kisebb mértékben emelkedett a vízállás – közölte a térségi vízügyi igazgatóság hétfőn a honlapján.

Az elmúlt vasárnap jelentős mennyiségű csapadék hullott a Felső-Tisza vízgyűjtőjén: Kárpátalján átlagosan 48 millimétert, de Dolhánál például 91 millimétert regisztráltak. Erdélyben átlagosan 30-40, hazai területen pedig 41 milliméter csapadékot mértek a műszerek, a lehullott csapadék és a felgyülemlett hókészletek olvadása miatt a térség folyóin árhullámok alakultak ki – olvasható a www.fetivizig.hu oldalon.
A Tisza felső szakaszán, a kárpátaljai Husztnál 178 centiméteres tetőzés után apadás kezdődött, a hazai szakaszon viszont még árad a folyó: Tiszabecsnél 46, Tivadarnál 124, Vásárosnaménynál 69 centiméteres értékeken volt hétfő reggel a vízállás. Az előrejelzések szerint további kisebb áradás várható, de a vízállások a készültségi szintet előreláthatóan nem közelítik meg.
A Szamoson is elmaradnak a vízállások a riasztási szinttől, a folyón további néhány centméteres áradással számolnak. A Túr felső szakaszán jelentős az áradás: a romániai Túrterebesnél másodfokot meghaladó értéket (435 centiméter) mértek, a hazai szakaszon viszont nem éri el a folyó vízszintje az elsőfokú árvízvédelmi készültséget.
A Krasznán is kisebb árhullám indult el: a romániai Domahidánál 253 centiméter volt a vízállás, Ágerdőmajornál 222, Kocsordnál pedig 183 centimétert jelzett a vízmérce. Ezen a folyón is további kisebb áradás várható.
A meteorológiai előrejelzések szerint a Felső-Tisza vidékén a következő három napban 10-25 milliméternyi csapadékra kell számítani, amely további vízszintemelkedést okozhat a térség folyóin.
Az aktuális vízállás előrejelzéseket Vízállás lapunkon találják.

Forrás: MTI

Árvízvédelmi készültség a Dráva vízrendszerében

Frissítés:2012.11.09.
A Dráva vízrendszerében az elmúlt időszakban jelentkező számottevő esőzés, valamint, kisebb mértékben a hóolvadás hatására kialakult árhullámot a folyó külföldi szakaszain lévő erőművek árhullám visszatartó hatása jelentős mértékben befolyásolta, az árhullám a magyarországi szakaszon a korábban vártnál alacsonyabb vízállásokkal vonul le.
A péntek reggeli csapadék előrejelzések vasárnap hajnaltól, elsősorban a Dráva osztrák területein, újra igen nagy mennyiségű csapadékot jeleznek, amely újabb jelentős vízszintemelkedéseket válthat ki.

Az Országos Vízjelző Szolgálat számításai alapján november 4-6. közötti 48 órában a Dráva vízgyűjtőjén a szlovén szakaszig területi átlagban 70 mm-t meghaladó, a szlovén vízgyűjtőkön 60 mm csapadék hullott. A Murán a Graz feletti területeken, valamint a Sulm és a Kainach vízgyűjtőjén szintén a november 4-6. közötti 48 órában területi átlagban 45-50 mm csapadék hullott. Az esőzés 6-án a reggeli órákban megszűnt.

A péntek reggeli ECMWF előrejelzés alapján a vasárnap hajnalig a Dráva-Mura vízrendszerén területi átlagban számottevő csapadék nem várható, majd vasárnaptól a vízgyűjtő felső, ausztriai területein újabb, igen jelentős, nagyságrendileg a jelenlegi árhullámot kiváltó csapadékkal megegyező mennyiségű, nagyrészt folyékony halmazállapotú csapadék valószínűsíthető. A Dráva szlovén területein a korábbinál jóval kevesebb csapadék várható. A Mura vízrendszerén szintén jelentős, de a korábbitól némileg elmaradó csapadékmennyiség várható.
Az GFS modell némileg kevesebb, de szintén igen jelentős mennyiségű csapadékhullás bekövetkezésével számol.

A jelentős csapadéktevékenység, valamint kisebb mértékben az eddig felhalmozódott hó olvadása miatt intenzív árhullám vonult le a Dráva felső szakaszán és a mellékfolyóin. Az osztrák, szlovén és horvát erőművek vízeresztés adatai november 5-én és 6-án sok helyen 2-3000 m3/s-os vízhozamot tartalmaztak.
A tározóterek jelentős betározó kapacitását kihasználva a legalsó, a dubravai vízerőmű vízeresztésének maximuma is csak néhány óráig közelítette meg a 2000 m3/s-ot, ami az árhullám korábban jelzettnél jelentősen kisebb vízszintekkel történő levonulását eredményezte. Az elmúlt másfél napban a dubravai erőmű tározójából többnyire egyenletes ütemben, 1000 m3/s körüli hozammal eresztik a vizet.
A Mura vízszintje Letenyénél 7-én este 21:30 és 24:00 között 378 cm-es értéken tetőzött. (II. fok 380 cm), tegnap este 18 órakor 322 cm-es, ma reggel 7 órakor 267 cm-es vízállást mértek.
A Dráva Őrtilosnál 7-én reggel 10 órakor 385 cm-es vízállással tetőzött (LNV 476 cm), 7-én este 19 órakor 350 cm-es, tegnap reggel 6 órakor 300 cm-es, 18 órakor 297 cm-es, ma 6 órakor 292 cm-es vízállást mértek, az apadás a dubravai egyenletes vízeresztés, valamint a murai vízhozamok csekély változása miatt az elmúlt 24 órában erősen lelassult. Barcsnál a tetőzés ma éjszaka 365 cm-rel következett be (LNV: 618 cm). A szentborbási ma reggel 06 óta észlelt 441 cm-es vízállás feltehetőleg a tetőző értéket jelenti (I. fok: 460 cm). A drávaszabolcsi tetőzés a legfrissebb számítások szerint 10-én estére várható, 475-480 cm körüli értékkel. (II. fok: 480 cm).

A következő időszak vízjárása elsősorban a csapadék előrejelzések beválásától, és a drávai tározók üzemrendjétől függ. Kérdéses, hogy a mostani árhullám alatti vízvisszatartó szerepük miatt a horvát tározók milyen telítettségi állapotban vannak.
Előrejelzéseinkhez feltételeztük, hogy a dubravai vízeresztés a következő három napon is a ma reggeli 900 m3/s értéken marad.
A Dráva és a Mura hazai vízmércéire vonatkozó részletes előrejelzéseket az alábbi táblázat tartalmazza.

A jelenlegi árhullám ismételten rávilágít a Dráva-Mura vízrendszerén található nagyszámú tározó erőteljes lefolyás módosító képességére. A dubravai vízerőmű tározójából történő vízeresztés a fentiekben feltételezettől eltérő alakulása számottevően megváltoztathatja a folyó magyarországi szakaszának vízjárását.

A vízállások várható alakulásáról és tetőzések időpontjáról a Országos Vízjelző Szolgálat oldalán vagy az Eumet oldalának vízállás grafikonjain tájékozódhatnak.

Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat

I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Rába szentgotthárdi szakaszán

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Rába szentgotthárdi szakaszán a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hétfő délután – közölte Szimandel Dezső műszaki igazgatóhelyettes az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a vasárnap éjfélkor kezdődött intenzív esőzés miatt hétfő reggelig 30 milliméternyi csapadék hullott le a Rába nyugati vízgyűjtőin, estig pedig további 60-70 milliméternyi esőt jeleztek a folyó ausztriai szakaszán.
A Rába a szentgotthárdi szakaszon intenzív áradásnak indult, ezért a zsilipeket lezárták, és a gátőrök állandó figyelőszolgálatot tartanak. Ha az előre jelzett csapadékmennyiség lehullik, Körmendnél is árvízvédelmi készültséget kell életbe léptetni, illetve völgyi elöntésekre is számítani lehet – fűzte hozzá az igazgatóhelyettes.
Szimandel Dezső kitért arra: a Répce, a Pinka és a Gyöngyös szintén árad, ezeken a vízfolyásokon akár három méter feletti vízszintemelkedések is kialakulhatnak. Jelenleg Répcevisnél a Répce vízszintje egyméternyit, a Gyöngyös vízszintje pedig Kőszegnél kétméternyit emelkedett.
A vízügyi igazgatóság közlése szerint a Mura vízállása a magyar területen még nem emelkedett, Letenyénél stagnáló értéket mértek, az előrejelzések szerint komolyabb áradásra, az elsőfokú árvízvédelmi fokozatot meghaladó vízszintre szerdán kell számítani.

Forrás: MTI

Előző

Több mint egy havi csapadék hullott le az elmúlt napokban

Anglia egyes területein a vasárnap hajnal óta tartó viharos, esős időjárás következtében, szerda reggel 8 óráig már kétszer annyi csapadék hullott, mint a jellemző teljes szeptemberi csapadékösszeg. Az észak-yoorkshire-i Ravensworth városánál regisztrálták a legtöbb csapadékot. Ott 107.8 mm eső hullott 3 nap alatt, ami több, mint 200%-a a szeptemberi átlagnak.

A különlegesen saok esőt adó időjárás szerte az Egyesült-Királyságban gondot okoz. Az észak-írországi Killylane-ban például 98.2 mm hullott, de igen magas csapadékösszegekről érkezett jelentés a királyság délnyugati területeiről is, így például 72.4 mm-ről számoltak be Filton-ból és 65.2 mm-ről a Dunkeswell Aerodrome térségéből.

Az előrejelzések további csapadékot ígérnek szerdára Wales déli területein valamint Anglia dél- és északkeleti térségében, majd északról illetve nyugatról fokozatosan gyengülni látszik a csapadék intenzitása.

Árvíz-risztás van érvényben a királyság 75 településén és árvíz-figyelmeztetés 117 településen.

Forrás: Met Office

Kína nagy esőzésektől szenved

Kínában országszerte folytatódik a mostoha időjárás, halottak tucatjairól, súlyos károkról érkeznek jelentések. Pekingben a hét végi özönvízszerű esőzés után normalizálódott a helyzet, de Dél-Kínában trópusi vihar van kialakulóban.

Az elmúlt három napban nagy esőzések, illetve árvizek, földcsuszamlások, sárlavinák következtében 95-en haltak meg, és 45-en kerültek az eltűntek listájára az országban.
A csapadék előidézte természeti katasztrófák idén eddig több mint 6,2 millió embernek okoztak kárt. A közbiztonsági tárca hétfői összesítése szerint 29 ezer épület dőlt össze és 55 ezer sérült meg. Az idei év eddigi mérlege 680 halott és 137 eltűnt.
A legfrissebb hírek szerint a hét végén az észak-kínai Hopej (Hebei) tartományban 15 ember halálát okozta a rendkívüli időjárás, 19-et elsodort a víz, még keresik őket. A távközlési szolgáltatás egyes térségekben megszűnt, 11 ezer turistát és csaknem 3 ezer helybélit az áradások elzártak a külvilágtól. 160 ezer embert kellett evakuálni.

Az északnyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartomány öt városában a péntek óta tartó heves esőzéseknek egy halálos áldozatuk van, 16 embert eltűntként tartanak nyilván; itt ugyancsak ezrek kényszerültek otthonaik elhagyására.
A délnyugat-kínai Jünnan (Yunnan) tartományból hat halottról és két eltűntről érkezett jelentés. Több mint 400 ház sérült, közel száz dőlt romba. Öt és fél ezer hektár termőföldet ért kár, amiből több mint 1100 hektáron végérvényesen odaveszett a termés. 108 kilométer hosszan rongálódtak meg és váltak járhatatlanná közutak; a folyók gátjai 630 méter hosszan sérültek.
Mindeközben hétfőn heves esővel megérkeztek a Vicente trópusi vihar előszelei Kína legdélibb tartományára, Hajnan (Hainan) szigetére. Teljes erejében hétfőn éjszaka, vagy kedden reggel számítanak rá.
A Kuangtung (Guangdong) tartomány és Hajnan közötti területeken nagy égszakadásra számítanak, a part menti területeken várhatóan óránkénti 100 kilométeres erősségű szél söpör majd végig. A vasúti és kompközlekedést ennek megfelelően korlátozzák.


A hét végén legkevesebb 37 halálos áldozata volt hatvan év legnagyobb esőjének Pekingben. Tízezreket kellett elköltöztetni, az anyagi kár jelentős. A Hszinhua hírügynökség ugyanakkor arra is kitér, hogy 13 év szakadatlan szárazsága után összesen 53 millió köbméter esővízzel csordultig telt Peking 17 közepes és nagyméretű víztározója.

Forrás: MTI

Árad a Duna, a védekezés “vakon” találgat

A vízjelző szolgálat szüneteltetése ellehetetleníti a folyamatos ár- és belvízi helyzetértékelést, ami a mérnökök munkáját is közvetlenül érinti, hiszen a hídépítést és a műszaki beavatkozásokat befolyásolják például árhullámok is – közölte a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) csütörtökön az MTI-vel.

“Munkaszervezési okok miatt 2012. június 5-től az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatási és közreadási kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni.” – olvasható a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) vízjelző szolgálatának honlapján. A honlapon egyedül a dunai vízállás és gázlóviszonyok adatai érhetők el.
Reich Gyula, az MMK vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke közleményében azt írta: “sokak mindennapi életébe beépült, pótolhatatlan információbázis csukódott be.”
A közlemény szerint a Magyar Mérnöki Kamara küldöttközgyűlése május 19-én határozatban hívta fel a figyelmet, hogy az 1835 óta gyűjtött Központi Hidrológiai Adattár és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok köztulajdonban tartása, egységben maradása és a mindenkori hozzáférés biztosítása nemzeti érdek.
Ebből a hármas követelményből egy, a mindenkori hozzáférés most megsérült – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hozzátette: fontos jelzés ez arra nézve, hogy okkal aggódunk a másik kettőért is, hazánk vízrajzának ismeretanyagáért, sok környezeti, vízminőségi adatért, az ezeket kezelő szakmai műhely sorsáért.
A mérnöki kamara elengedhetetlennek tartja a VITUKI helyzetének gyors rendezését, működőképességének, egységének a fenntartását, az állami kötelezettséget képező feladatok finanszírozásának megoldását.
Szerdán az LMP hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatokat szolgáltató háttérintézménnyel együtt megszűnik a hivatalos vízállásjelentés és -előrejelzés. Jávor Benedek frakcióvezető közleményében arra emlékeztetett, hogy a 120 éve folyamatosan közölt vízügyi adatok nem csupán a hajósok munkájához, hanem az ártéren élő 3-4 millió ember mindennapi életéhez is nélkülözhetetlenek.

Tavaszi szél vizet áraszt?!

Frissítés: 2012. április  12.

A helyzet egyértelműen kedvező mindkét nagy folyónkon.

Miközben már javában fúj a tavaszi szél, vizet mégsem áraszt. A cikk írásakor, február 29-én az Alpokban, a Duna felső vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség még 11.77 km3 volt, március 7-én 10.7, március 15-én  9.9, március 20-án 8.7, március 30-án 6.4, április 12-én már csak 5.7 km3 (ebből kb. 3 km3 a legfelső magasságokban később is megmarad).

A Tiszán február végén 4.8 km3 volt, március 7-én 4.3, március 15-én 3.7, március 20-án 2, március 30-án 0.4, április 12-én már csak 0.2 km3 .

***

Ilyenkor, olvadáskor a második dolog, ami sokak fejében megfordul, miután kiélvezte az első tavaszi napsugarakat és az enyhébb hőmérsékleteket, hogy kell-e tartanunk a tavaszi árhullámtól?

Tavaszi szél vizet áraszt? Most inkább írjuk így: Tavaszi szél vizet áraszt! – így, felkiáltó jellel!

Hogy miért a felkiáltó jel? Ki ne ismerné a nótát, itt cseng a fülünkben, azt azonban már kevesebben gondoljuk végig, hogy ennek a népi megfigyelésnek mi is a magyarázata. A tavaszról a kellemes meleg és az arcunkat simogató napsütés jut az eszünkbe és erről könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy ettől olvad a hó. Ez azonban csak részben igaz. A hófehér felület nagyon keveset nyel el a napsugárzásból azt szinte teljes egészében visszaveri, úgy is mondhatjuk, a hónak a legnagyobb az albedója. (Albedo: a felületek sugárzás visszaverő képességét kifejező mérőszám, értéke az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületeknél esetében pedig 0. A hó albedója közelíti az 1-et). A napsugárzás tehát alig játszik szerepet az olvadásban. Azt feltehetőleg mindenki tudja, hogy egy jelentősebb tavaszi árhullámhoz sok-sok hó kell. A sok hóban viszont sok a „hideg”, a felolvasztásához sok „meleg” kell. Aki síel, tapasztalhatta, hogy szikrázó tavaszi napsütésben a levegő akár 5-8 fokra is felmelegedhet, egy szál pólóban is remekül tudunk síelni és a hó szinte nem is olvad. Persze, hogy nem olvad, mitől is olvadna? A nagy tömegű hó szépen „áthűti” a felületével érintkező vékony légréteget, mivel a levegő jó hőszigetelő, ez a vékony hideg levegő elégséges „védőcsomagolást” biztosít a hónak az olvadás ellen. Nyugvó levegő esetén ez az állapot sokáig fennmarad, a hó szép lassan olvadozik, az olvadékvíz éppen csak csordogál. Ez az „idilli” állapot azonban drasztikusan megváltozik, ha megmozdul a levegő. A felmelegedett légtömegek már tartalmaznak akkora hőmennyiséget, ami a hó felolvasztásához szükséges és mozgásukkal „elfújják” a hó felszínéről a vékony hideg „szigetelést”. A hó felszíne így már „védtelenné” válik és a folyamatosan érkező meleg „utánpótlástól” gyorsan olvadni kezd. Tovább gyorsíthatja az olvadást a hó felszínére hulló langyos eső, amely nemcsak a mennyiségével növeli az olvadékvizet, hanem jelentős hőtartalmával  is gyorsítja az olvadást.

Összefoglalva tehát: ahhoz, hogy a folyókon tavasszal jelentősebb árhullám vonuljon le, 4 tényezőnek kell egyidejűleg jelen lennie:

  1. sok hó;
  2. intenzív felmelegedés;
  3. meleg szél;
  4. eső.

Ezek a feltételek 2006-ban egyszerre következtek be a Duna vízgyűjtőjében, melynek eredménye 860 centiméteres tetőző vízszint volt. 1999-ben március 1-én több mint 15 köbkilométer volt a hóban tárolt vízkészlet és úgy lefolyt, hogy szinte észre sem vettük. Tehát nem csak a meleg, hanem a szél az, ami vizet áraszt!

A 2012-es évet illetően egyelőre nyugodtak lehetünk, kifejezetten biztató a helyzet.

A mederteltség szempontjából a Duna és a Tisza is alacsony, illetve igen alacsony vízállású. Vagyis az újabb olvadás idején is bőven van helye a hólének.

Összehasonlításul, 2006 telén a Duna felső vízgyűjtőn lévő hóban tárolt vízmennyiség az átlagos 9 köbkilométer helyett a duplája, 18 köbkilométernyi volt. Ekkor két tényező szerencsétlen módon egyszerre jelentkezett az Alpokban. Az erőteljes és folyamatos olvadás valamint a nagy eső. Miközben ekkor már a meder is félig telt volt.

Ezen három tényező együttes jelentkezése okozta Budapest felett a rekord áradást. A fővárosban, 2006 április 5-én, 860 cm-nél tetőzött a folyó.

Jelenleg 11.77 km3 a hóban tárolt vízkészlet a Duna felső vízgyűjtőjén, a folyómeder alacsony vízállású és az olvadás is szakaszosan alakul. Március 2-ig fokozatos lassú olvadás, a vízkészlet apadása, majd a 3-i hőmérséklet csökkenéssel megtorpanása valószínű. A leolvadó víznek is viszonylag kis emelkedések mellett lesz ideje lefolyni.

Hóban tárolt víztartalék 2012.02.29-én

Mihez hasonlítsunk? A Balaton vízkészlete összesen közel 2 köbkilométer. Most tehát az Alpokban kb. 5,5 Balaton vízmennyisége van a hóban. Ebből kb. 1 Balaton mennyiségű mindig fent marad a legmagasabb csúcsok környezetében, nem olvad el.  A maradék 4,5 Balaton mennyiségű víztartalom hogyan, milyen tempóban képes leolvadni? Nos 1 Balaton mennyiségű víztartalom egy jelentős olvadás idején az Alpokban képes 2 nap alatt eltűnni és 3 napon belül le is folyni a Felső-Dunán. Azaz lassú, szakaszos olvadás idején – amely most is valószínű –  mindössze néhány hét alatt észrevétlenül megszűnik az esetleges fenyegetés. Egyelőre kijelenthetjük, az olvadás mellé az Alpokra érkező átmeneti csapadékok a következő két hétben sem tudják jelentősen megemelni a Duna vízszintjét, a Tisza vízszintjét sem a Kárpátokra várható időszakos csapadék.

A Tisza felső vízgyűjtőjén egyébként 5 napja még 5.8, most viszont már csak 4.8 km3nyi a hóban tárolt vízmennyiség.

A jelentést folyamatosan  frissítjük itt a továbbiakban is, mivel két héten túl a meteorológia tudománya nem tud megbízható előrejelzést nyújtani, azaz biztosan nem tudható, hogy vízügyi szempontból “megette volna a kutya a telet”, hiszen az Alpokban a március, de néha még az április eleje is lehet a további hófelhalmozás időszaka, amikor is ha 500 és 1500 méter közötti magasságban még jelentős mennyiség hullana le, egy még beláthatatlan, kedvezőtlen esetben igen gyorsan le is tudna jönni…

Ami biztos, egyelőre a jelenlegi körülményeket ismerve okkal bizakodhatunk, hogy folyóinkon nyugodt tavaszunk legyen.

Itt nem esik, ott pedig több a soknál


MTI, 2011. november 23.: Négy halott a szicíliai ítéletidőben

A szakadatlan esőzés miatt sárlavinák öntötték el lakóházak alagsorait, utak váltak járhatatlanná, hidak szakadtak le, járművek merültek el az utcákon hömpölygő vízben az olaszországi sziget északkeleti részén.

A Szicíliától északra fekvő Lipari-szigetekre, illetve Calabria régióra is hatalmas mennyiségű csapadék hullott. Catanzaro környékén kisiklott egy vonat, mert a víz alámosta a sínpárt. Azt javasolták a lakosságnak, hogy maradjanak otthon, lehetőleg ne keljenek útra, mert életveszélyessé vált a közúti közlekedés. A polgári védelem, a tűzoltóság és a csendőrség emberei túlélők után kutatnak. Eddig egy fiút sikerült kimenteniük egy országútra zúdult sártengerből.

Fokozódó árvízhelyzet a thai fővárosban

Bangkokban tovább fokozódik az áradásoktól való félelem.
A szokatlanul intenzív esőzéseket hozó monszun hatására, nyár közepe óta tartó áradások kezdetben Thaiföld északi és középső térségét sújtották elsősorban. A statisztikák szerint 50 éve nem tapasztalat mennyiségű eső hullott le az elmúlt 3 hónapban jelentős áradásokat, földcsuszamlásokat okozva. A természeti katasztrófa eddig több mint 350 ember életét követelte és még javában “tombol”, sőt az elmúlt 2-3 hétben már a fővárost is elérte.
A múlt héten, a sűrűn lakott belváros védelmének érdekében elárasztották a város egy kisebb, ritkábban lakott részét, de úgy tűnik nem sikerült a helyzetet hosszú távon javítani. Yingluck Shinawatra, a thai miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a gátak átszakadása várható és a város egyes belső részeit is 1-1,5 méter magas víz áraszthatja el, majd ezek a területek akár egy hónapig is víz alatt maradhatnak. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy a veszélyeztetett területeket hagyják el. Az evakuálás gyorsabb lebonyolítása érdekében, október 27-31-ig különleges munkaszünetet hirdettek. November első napjaira ugyanis újabb jelentős vízszintemelkedést várnak a Chao Phraya folyón a dagály érkezésének következtében.
A szakemberek szerint a város sorsa a folyó mentén lévő gátakon múlik. A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az összes gát átszakad, lényegében az egész város víz alá kerül.

Az áradások jelentős gazdasági károkat is okoztak az országnak. Eddig 7 ipari parkot kényszerített bezárásra a Bangkok körüli tartományokban, ami több milliárd dolláros bevételkiesést és 650.000 ember átmeneti munka nélkül maradását eredményezte. A turizmus is megszenvedte az időjárás szélsőséges alakulását. A kormány által megcélzott 19 millió vendégéjszaka helyett eddig 500 ezer és 1 miillió közé becslik az országba érkezett turisták számát.
Megdöbbentő látványt nyújt, ahogy a Palota (Grand Palace), a főváros egyik leglátogatottabb turistanevezetessége előtt térdig érő, sáros vízben gázolnak az emberek.
A fapados légitársaságok és a belföldi járatok által használt Don Muang repülőteret le kellett zárni a keddi nap folyamán, miután a víz elárasztotta a kifutópálya egyes részeit.
Az áradás a főrepteret (Suvarnabhumi Airport) még nem érinti , mert az magasabban fekszik és földgátak védik, de munkaerő hiányra hivatkozva ott is csökkentették a járatok számát.

Forrás: Bangkok Post, Reuters

Úsznak az írek

Tegnap (október 24-én, hétfőn) 1 nap alatt egy teljes hónapnyi eső hullott az ír fővárosban, Dublinban.

A felhőszakadásnak köszönhetően két nagyobb folyó, a Dodder  és a Camac is kilépett medréből. A víz elöntötte a város legnagyobb útjait, sok házat és az egyik nagy bevásárló központot is.

Videó a képre kattintva

A heves esőzések nem csak az ír fővárost érintették, hanem fennakadásokat és áradásokat okoztak Délnyugat-Anglia egyes részein és Walesben is a hét első két napján, míg az előrejelzések szerint a hét közepén már Skócia egyes részeit is érintheti a jelentős mennyiségű csapadékot adó front.

forrás: BBC