Klíma adatokkal a járvány ellen

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) klíma adatokkal segíti a járványügyi és virológus szakemberek munkáját a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kutatásokban.

Napról napra egyre nyilvánvalóbb a koronavírus (SARS-CoV-2), illetve a vírus által okozott járvány (Covid-19) egészségügyi és gazdasági hatása mind Európában, mind szerte a világon. De az egészségügyi szakemberek is egyre többet tudnak a vírusról, ahogy újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot.
Egy ilyen kutatás feltételezése, hogy a vírus életképességére hatással van a környezeti hőmérséklet és páratartalom alakulása. A feltételezés bizonyításának elősegítésére a C3S, azaz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a B-Opten programfejlesztő cég szakembereivel közösen készítettek egy applikációt, ami térképen megjelenítve nyomon követhetővé teszi a járvány okozta halálozási ráta és az időszakban mért hőmérsékleti és páratartalom adatokat.

Vírusok okozta járványok gyakran mutatnak szezonális hullámzást, és továbbra is megvan az esélye, hogy a jelenlegi koronavírus is hasonlóan fog viselkedni. A szezonális ciklusokat sok különböző faktor befolyásolja, melyek közül a két legszámottevőbb a hőmérséklet és a páratartalom.
A térképen a C3S által biztosított múltbeli, aktuális és jövőbeli hőmérsékleti és páratartalom adatok, valamint a Johns Hopkins Egyetem által biztosított járványügyi adatok jelennek meg havi bontásban.

A kutatás még folyamatban van, így az eredmények váratnak magukra. Carlo Buontempo, a C3S program vezetője így nyilatkozott: “Függetlenül attól, hogy beigazolódik-e a feltevés, hogy a klíma jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében és lefolyásában, nekünk kötelességünk szabad hozzáférést biztosítani a birtokunkban lévő adatokhoz, hogy ezzel segítsük a hatóságok és szakemberek munkáját.”

A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)

 

A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)

 

Forrás: C3S

Koronavírus és az időjárás

Mivel az eddig megszokott életünket gyökerestől megváltoztató, világjárványt okozó coronavírus (covid-19) jelenlegi változata még nincs 1 éves, biztosan nem tudhatjuk, hogy miként reagál az időjárás változására. Kutatók számos tanulmányt adtak már közzé az elkövetkező hónapok lehetséges forgatókönyveiről, de ezek gyakran ellentmondanak egymásnak.

Mára sajnos egyértelműen világszerte okoz megbetegedéseket és szedi áldozatait a covid-19 vírus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szakemberi által készített Covid-19 térképen nyomon követhető az Egészségügyi Világszervezet és egyéb egészségügyi szervezetek által közzétett adatok alapján az igazolt megbetegedések száma:

Részletek a térkép adatairól itt találhatók: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép GYIK
További adatok és a térkép forrása: Johns Hopkins University – Coronavírus térkép

Egy, a Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja által, még március elején közzétett tanulmányban az  időjárási és a megbetegedési adatok modellezésével meghatározták azokat a régiókat, amelyekben nagyobb a valószínűsége a vírusfertőzés jelentős elterjedésének.

A tanulmány azt állítja, hogy a koronavírus – a tanulmány készítésekor elérhető adatok alapján – a leghatékonyabban azokban a régiókban terjedt, ahol az átlaghőmérséklet +5 és +11 C fok között volt, az átlagos páratartalom pedig 50 és 80 % között mozgott. Ezen hőmérsékletek és páratartalom alapján a szerzők arra következtettek, hogy márciusban a covid-19 vírus által leginkább veszélyeztetett területek a járvány kiindulási pontjától északra fekvő területek, mely térségbe beletartozhat: “Mandzsuria, Közép-Ázsia, Kelet-Európa, Közép-Európa, a Brit-szigetek, az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati része, valamint Brit Columbia.” A szerzők hozzáfűzik, hogy a vírus alacsonyabb szinten, de elterjedhet a trópusi régiókban is. Illetve, hogy a nyári időszakban valószínűsíthetően lelassul, de késő ősszel ismét felgyorsulhat a terjedése.

A kezdetben megjelenő optimistább szakértői meglátás alapján bízni lehetett abban, hogy az új vírus, az influenza vírusokhoz hasonlóan majd elgyengül a meleg időjárás beköszöntével. A korábbi koronavírusok okozta járványokban megfigyelhető szezonalitás tapasztalatai is ezt sugallták. Azonban a friss tapasztalatok már pesszimistább képet festenek. Egyre több adat lát napvilágot, mely szerint a hőmérséklet emelkedése nem befolyásolja olyan mértékben a vírus terjedési képességét, mint várták.

A fenti térképen is látható, hogy a jelenleg meleg időjárású területeken (déli félteke) is egyre több fertőzés bekövetkezését igazolták.

Azonban mind a karantén/szociális távolságtartás, mind a nyári félévben erősödő immunrendszer, illetve annak ténye, hogy időközben egyre többen esnek át/gyógyulnak fel a vírus okozta betegségből az irányba hat, hogy a járvány fokozatosan elgyengülhet a nyári időszakra. Az még nagyon kérdéses, számos, egyenlőre nem ismeret részlettől függ, hogy a tanulmányban említett 2. hullám miként viselkedik majd.

 

 Források:

A Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya

https://nymag.com/intelligencer/2020/03/why-experts-doubt-warm-weather-will-slow-coronavirus-spread.html

https://edition.cnn.com/2020/03/12/asia/coronavirus-flu-weather-temperature-intl-hnk/index.html

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2863430/

https://www.health24.com/Medical/Infectious-diseases/Coronavirus/will-warmer-weather-really-help-deter-the-coronavirus-20200313