2020 nyara – hőségriadó nélkül

Bár országos napi melegrekordok nem születtek, hőségriadót sem kellett elrendelni, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a 2020-as nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

 

A 2020-as nyár a 16. legmelegebb volt 1901 óta.

Az évszak idei középhőmérséklete országos átlagban 21,1 °C volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 °C.

  • A június +0,6 °C-al melegebb volt az átlagnál,
  • a júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak,
  • míg az augusztus +1,8 °C-al volt melegebb az átlagnál. (Ezzel a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.)

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért átlaghőmérsékletek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai és globális viszonylatban az évszak földfelszíni hőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól:

A 2020 nyarán mért földfelszíni átlaghőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

A hőmérséklet szempontjából ezek szerint nem volt kiugró nyarunk. Lássuk mi a helyzet csapadék tekintetében, mert az mérések nélkül is állítható, hogy elhúzódó medárdi időszak és gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat.:

A statisztika szerint az idei év a 18. legcsapadékosabb nyarat hozta a mérések kezdete óta.

Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 mm volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál:

  • júniusban a szokásosnál 48 %-al,
  • júliusban 23 %-al,
  • augusztusban 27 %-al esett több csapadék országos átlagban, mint az évszakos átlag.

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért csapadékösszegek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai viszonylatban az évszakban mért hidrológiai adatok eltérése a sokéves átlagtól:

(forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

1. kép: napi csapadékösszegek átlaga
2. kép: földfelszíni levegő relatív pártartalma
3. kép: talajnedvesség 7 cm-es mélységig
4. kép: földfelszíni hőmérséklet (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

Részletesebb elemzés:

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött. Június első napjain, a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 °C június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án haladta meg először a 25 °C az országos átlaghőmérséklet.
A napi maximum hőmérséklet ugyan július első felében gyakran elérte a 30 °C-ot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12-19. között az országos átlag mindössze 17,6 °C volt, csaknem 4 °C-al hűvösebb, mint a sokéves átlag.
Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 °C közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel.

A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont augusztus 30-án volt a legmelegebb. Délkeleten többfelé 37 °C köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 °C-ot Mezőkovácsházán mérték.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 mm csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 mm-t. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 mm csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék – jegyezte meg az elemzést készítő Országos Meteorológiai Szolgálat.

 

Forrás: MTI 2020. szeptember 5., szombat ; Copernicus Climate Change Service ; Országos Meteorológiai Szolgálat

Új maximum hőmérsékleti rekord 01.31.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebook oldalán közölte, jogy 2020 január 31-én, fél háromkor megdőlt a napi maximum hőmérséklet rekordja

A közlemény szerint Drávaszabolcsban 16,7 fokot mért az automata mérőműszer. Ezzel egy  1965 óta fennálló rekord dőlt meg. A szomszédos Kémesen is 16,5 fokot mértek.

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén néhány hegyvidéki, és közvetlenül a Balaton partján lévő mérőállomást leszámítva mindenütt 11 fok fölé melegedett a levegő a délután folyamán.

Érdekességként kiemelték, hogy az északkeleti határvidéken a rekordhoz képest nagyjából 14 fokkal volt hidegebb a legmagasabb hőmérséklet a nap folyamán.

Több rekord is megdőlt április 26-án

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint április 26-án megdőlt a napi legmagasabb minimum hőmérséklet és a napi legmagasabb maximum hőmérséklet országos rekordja is.

A hajnali órákban, Péren csupán 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet kora reggelre. Az eddigi rekord 18,0 fok volt, amelyet 1986-ban mértünk Budapesten, a Széchenyi-hegyi állomásunkon. 

A nappali erős szélben gyorsan melegedő idő újabb hőmérsékleti rekordot hozott. A Dél-Alföldön délutánra nagy területen melegedett fel a levegő 30 fok fölé . A legmelegebb Békéssámsonban volt, ott 30,9 fokot regiszráltak. Ezzel a 85 évvel ezelőtti, 1934-ben mért 30,4 fokos napi rekord dőlt meg, melyet Szerepen regisztráltak. 

Az este érkező hidegfront  előtt viharossá erősödő széllökések is rekordot döntöttek. Megdőlt a napra vonatkozó maximális széllökés rekordja is. Budapest Ferihegyen 75,6 km/órás maximális széllökést mértek késő este. A korábbi rekord 74,2 km/óravolt, Budaörsön, 1982-ben.

Forrás: met.hu

Melegrekord 2019.03.04.

Az Országos Metetorológiai Szolgálat közleménye szerint, az előzetes mérési adatok alapján 2019.03.04-én megdőlt a legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja.

Nem sokkal, +0,1 fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a Baranya megyei Sellyén, mint a mérések kezdete óta bárhol hazánkban, március 4-én:

Hőmérsékleti rekordok 11.01-02.

November 1-én több településen is 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet hazánk délkeleti részén.

Az Országos  Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint új országos napi maximumhőmérséklet rekord született: Körösszakálon 25,8 °C-ot mért a műszer. Korábban e napi rekordot Szeged (belterület) állomás tartotta, ahol 1926-ban 24,9 °C-ot regisztráltak.

November 2-án is folytatódott a szokásosnál jóval melegebb időjárás. Ezen a napon kettő melegrekord is megdőlt. 

Már hajnalban rekorddal indult a nap. Még sosem mértek olyan enyhe hajnalt ezen a napon, mint ma Lőkösházán (Békés megye), ahol a hőmérséklet nem csökkent az éjszaka során 16.7 °C alá. Ezt követően délután, Mezőgyán községben (Békés megye) 24.8 C fokot mutatott délután a hőmérő, amivel megdőlt az országos melegrekord is.

Az eddigi rekordok 13.8 °C (Pannonhalma és Siófok, 1968) és 23.2°C (Ásotthalom, 1928) voltak.

Az elmúlt napokban, október utolsó napjaiban is sorra dőltek a rekordok: 10.27. ; 10.28. ; 10.29.

 

Melegrekord – 10.29.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett hír szerint mind az országos (25,9 fok 1923, Szerep), mind a fővárosi (23,5 fok, 1928) maximum-hőmérsékleti rekord megdőlt hétfőn (10.29.). Az elmúlt két nap 10.27. és 10.28. is rekordokat döntött.

Az országban a mérések kezdete óta nem mértek október 29-én olyan magas értéket, mint ma Kübekházán, ahol 27,1 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Budapesten rögtön 2 mérőhely is rögzített rekordot Budapest belterületen (II. ker.) és Újpesten is 24,3 C fokon állt meg a hőmérséklet emelkedése.

A hétfői országos átlagos maximum 24 C fok körül alakult, 11 C fokkal magasabban az ilyenkor szokásos 13 foknál.

142 éves meleg-rekord dőlt meg a fővárosban (ápr. 23.)

2018. április 23-án megdőlt a budapesti meleg-rekord.


Újpesten 29,3 fokot mértek. Az eddigi rekord 29,0 fok volt Krisztinavárosban 1876-ból ugyanezen a napon.

 

“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.”

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Melegrekordok 2017. 08. 01-05.

heatvA 2017-es év legerősebb hőhulláma sorra döntötte a napi, helyi rekordokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatának mérési adatbázisában.

  • Augusztus 1-én megdőlt a fővárosi melegrekord. Az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 36,5 fokot 1917-ben Gellérthegyen rögzítették. Augusztus első napján Újpesten 37,3 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 0,8 fokkal magasabb az előző rekordnál.
  • Augusztus 2-án megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. A János-hegy völgyi részén kora reggelre csak 24,3 fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekord 24,0 fok volt, amelyet 1948-ban mértünk Gellérthegyen.
  • Augusztus 3-án ismét megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. János-hegyen 25,1 fok lett a minimum hőmérséklet. Ez több mint 1 fokkal magasabb a Miskolcon 1905-ben és Szeged belterületén 2009-ben mért 23,8 fokos minimum hőmérsékleti rekordnál. A hajnali budapesti melegrekord után napközben megdőlt az országos melegrekord. Augusztus 3-án Békéssámsonon 40,1 fokot mértek, amely 0,1 fokkal meghaladja az eddigi rekordot. 20170803Az eddigi rekord 40,0 fok volt, amelyet 1927-ben Jászberényben regisztráltak. Megdőlt a budapesti rekord is, Újpesten 38,7 fokot mértek, az eddigi rekord 37,8 fok volt, amelyet 1948-ban mértek Budatétényben.20170803bP
  • Augusztus 4-én megdőlt a fővárosi napi melegrekord, és országosan is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket. Budapesten mostanáig 36,7 Celsius-fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten délután 39,7 fokot mértek. Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Pénteken Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok. 20170804
  • Augusztus 5-én az országban többfelé (tíz mérőállomáson) nem csökkent 25 fok alá a hőmérséklet, és ezzel megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. Eddig ezen a napon a legmagasabb minimum-hőmérsékletet 2012-ben Pécsett mérték, 24,2 fokot. Ma hajnalban Budapest Lágymányoson 26,6 fokig hűlt le mindössze a levegő.

Enyhe az idei tél, de volt már enyhébb is… (2014)

fotó: Szikszai József

A mostaninál még szélsőségesebb időjárási eseményeket találunk a régi feljegyzésekben lapozva:
A történések különösen érdekesek, mivel ezen korokban még jóval 1 milliárd alatt járt a Föld lakóinak száma, az ipari forradalom csak sokkal később következett be, így még az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsájtás is elenyésző lehetett.
De akkor mitől volt a mostaninál is jóval melegebb a régmúltban, ha azt még nyilván nem tehette az Ember?

  • 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák mind kivirágoztak (szilvavirágzásról már idén január elején is kaptunk fotókat). Március elején az almák már dió nagyságúak voltak (ezek szerint az egész tél szélsőségesen enyhe volt).
  • 1289-ben Strasbourg környékén januárban már levelezni kezdtek a fák.
  • 1327 januárban virágba borultak a fák, abban az évben már pünkösdkor arattak, Jakab nap (július 25.) táján szüreteltek.
  • 1436 januárban és azután is olyan enyhe volt a tél, hogy a gabonát már májusban learatták.
  • 1572-ben januárban és februárban már valamennyi fa zöldellt, kinyíltak a tavaszi virágok.
  • 1793 január – február, a méhek már sárga virágokról hordtak, Mátyás napra (február 24.) minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek, József napra (március 19.) megjöttek a fecskék.
  • 1900 január – február a feljegyzésekben így szerepel: „a természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen.”

Hol van a Föld legmelegebb pontja?

90 éven át a Föld legmelegebb pontja megdönthetetlenül a líbiai El Azizia volt 58 °C-al, melyet 1922-ben szeptember 13-án mértek, de ez a rekord most hivatalosan megdőlt. Kivételesen azonban nem mértek magasabb hőmérsékletet sehol sem. De akkor mégis hogyan lehetséges ez?

Hosszú évek óta vita tárgya, hogy az említett hőmérsékleti érték mérése pontos volt-e. A kétkedők indokait komolyan vette a WMO (Meteorológiai Világszervezet) is és felkért egy nemzetközi szakértő gárdát az adat valódiságának ellenőrzésére. Egy ún. “klíma újraelemzéses módszerrel”, mely lényegében különböző akkori mérési adatokat (a megkérdőjelezett adat kivételével) felhasználó számítógépes szimulációs modell futtatását jelenti, arra a következtetésre jutottak, hogy a mérés pontatlan volt. A feltevések szerint egy tapasztalatlan szakember és egy elavult műszer együttes hibájából adódhatott a kb. 7 °C-os többlet.
Ezek után a WMO hivatalosan is eltörölte ezt a majdnem 100 évet megélt rekordot annak 90. “születésnapján”. Innentől az új rekord 56,7 °C, melyet az USA-ban, Kaliforniában, Death Valley-ben mértek 1913. július 10-én.