Szeptember 1-től tart a vadászati főidény

Kirándulás, természetjárás tervezésekor jó tudni, hogy hazánkban a legtöbb helyen szeptember 1-jével veszi kezdetét és jellemzően szeptember 30-ig tart a vadászati főidény, emiatt pedig nem árt a fokozott óvatosság. A hatóságok több helyen is felhívták a figyelmet a körültekintő túrázásra, az erdők a vadászati idény miatt szeptemberben csak korlátozottan látogathatók.

Mivel a vadászati társaságok szeptember 1. és 30. között vadászterületeiken intenzív vadászati tevékenységet folytatnak, a balesetek elkerülése és a vadászati jog zavartalan gyakorlásának biztosítása érdekében korlátozzák az érintett erdőterületek látogatását, illetve a gyalogos- és járműforgalmat. Ez általában naponta 16 óra és másnap reggel 8 óra között tiltja az erdőkben való tartózkodást. A tilalom megszegői erdőrendészeti szabálysértés miatt akár 10.000 Ft-os bírsággal is sújthatók. A korlátozást a községi önkormányzatok hirdetőtábláin és az erdőbe vezető utaknál is elhelyezik.
Az erdőlátogatás rendjét a 2009. évi XXXVII. Tv. – Erdőtörvény szabályozza.

Fontos, hogy a túrázó indulás előtt a helyileg illetékes erdészeti szervnél, helyben gazdálkodó erdészeteknél tájékozódjon az esetleges figyelmeztetésekről, és figyelje a kihelyezett táblákat, hirdetményeket. Utóbbiak eltávolítása, megrongálása komoly, akár emberéletet is fenyegető veszélyt jelenthet kirándulótársainkra nézve. A vadászatok általában a kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órákban zajlanak, így érdemesebb a túrát a délelőtti, kora délutáni órákra időzíteni. Nem ajánlott ilyenkor letérni a kijelölt turistaútvonalaktól sem.

A gyalogosan történő erdőlátogatással kapcsolatban a következő szabályok vannak érvényben, melyek az Erdőtörvény 91. §-ban találhatók meg:

  • Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat.
  • Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
  • Az erdő látogatója köteles az erdőgazdálkodónak okozott kár és költség megtérítésére.
  • Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; valamint az erdőrezervátum magterülete sem látogatható.

Az erdő látogatásával, haszonvételével kapcsolatos további szabályok, amelyek az Erdőtörvény 69. § és 93. §-ban és a Végrehajtási rendelet 41. §-ban találhatók meg:

  • Az erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó (személyenként 2 kg) gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése engedélyezett. Ezt meghaladó mennyiség gyűjtéséhez az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

– huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
– turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
– turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
– ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
– az Erdőtörvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni
– Az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni csak az    erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
– Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

Megkezdődött a szüret

Már szedik a korai szőlőfajtákat, például a csabagyöngyét és az Irsai Olivért Balatonboglár és Etyek környékén – mondta Horváth Csaba csütörtökön az MTI érdeklődésére.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzátette: a korai fajták szüretelése a nagy meleg miatt kezdődött meg mintegy másfél héttel ezelőtt, védeni kell ugyanis a savakat, a minőség megőrzése érdekében.
Az idei szüret után a becslések alapján mintegy 2,5-3,0 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. A mennyiséget jelentősen befolyásolja majd a következő hetek időjárása. Ha folytatódik az aszály, tovább csökken a mennyiség, de egy hosszan tartó csapadékos periódus is negatívín hathat. Ez utóbbi esetben ugyanis megjelenhet a szürke rothadás, mint károsító tényező.
Hozzátette: a legtöbb helyen a szőlő egészséges. Bár a növényegészségügyi védekezés az idén nehezebb volt a szokásosnál, sikerült a gazdálkodóknak a problémákat megoldani. Így sem peronoszpóra-, sem lisztharmat-fertőzés nem volt, bár többet kellett permetezni, mint tavaly. Az aszály a savak lebomlása miatt okoz gondot.
A munka dandárja most kezdődik – mondta a főtitkár. Emlékeztetett: a cserszegi fűszeres szedése is megkezdődött Soltvadkert környékén, azaz a kunsági borvidéken is megkezdődött a szüret. Horváth Csaba úgy vélte: ha az extrém meleg fennmarad, akkor ez azzal jár, hogy a közép- és a késői érésű fajták összeérnek, ami szervezési többletmunkával járhat. Ha napfényes, csapadékmentes hosszú ősz lesz, akkor a túlérett, töppedt szőlőből készülő borkülönlegességeknek lehet jó éve az idei – mondta.

Forrás: MTI

Szeptember közepéig lehet strandolni Budapesten

Szeptember közepéig nyitva tartanak a fővárosi strandok, amelyeket fokozatosan, az időjárás függvényében zárnak majd be – tájékoztatta a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) csütörtökön az MTI-t.

Szűcs Panni, a társaság szóvivője közleményében azt írta, hogy a Római, a Pünkösdfürdői és Csillaghegyi Strandfürdő szeptember 10-ig tart nyitva, a többi meleg vizes standfürdő, azaz a Palatinus, a Csepeli és a Paskál Strandfürdők az időjárás függvényében, de legkésőbb szeptember 16-án zárnak be. A Dagály Fürdő nyári területe szeptember 30-ig lesz nyitva, ugyanakkor a hullámmedence szeptember 2-án üzemel az idényben utoljára.
A BVK tájékoztatása szerint a Budapest Gyógyfürdői Zrt. a strandszezonra való felkészülés során több mint százmillió forintot fordított a fürdők szépítésére, fejlesztésére. Példaként említette a Palatinus Strandot, ahol felújították a vizes blokkokat és a kabinos öltözőket, valamint új sportolási lehetőségeket alakítottak ki.
A társaság azt is közölte, hogy a budapesti strandok kitűnő eredménnyel zárták az idei nyári szezont, 33 százalékkal nőtt a vendégek száma az előző év hasonló időszakához képest. A BGYH 13 fürdőjét több mint 1 millió 200 ezren keresték fel, a vendégek fele kifejezetten a strandokat választotta. A legnépszerűbb strandok a Dagály (185 ezer látogató), a Palatinus (174 ezer látogató) és a Római (66 ezer látogató) voltak.
A szóvivő azt is jelezte, hogy a 2013-as strandszezonra több mint hatszáz millió forintot fordítanak majd fejlesztésre, felújításra. A tervek szerint megújulnak a Palatinus és Római Strandok csúszdarendszerei, felújítják a Palatinus Fürdő termálmedencéje, számos strandon kerékpártárolókat alakítanak ki, valamint árnyékolják a gyermekmedencéket.

Forrás: MTI

Elkezdődött a kukorica és a napraforgó betakarítása

A szokásosnál hetekkel korábban megindult a napraforgó és a kukorica betakarítása Bács-Kiskun megyében, a helyi Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója szerint a napraforgónál erős közepes termésátlagra lehet számítani.

Farkas Zoltán tájékoztatása szerint az első kombájnok múlt héten jelentek meg a szokásosnál jó két héttel előbb beérett kukorica-, illetve napraforgótáblákban. Az eddig learatott területek mutatói alapján a hozamok a csapadékszegény időjárás ellenére biztatóak: a napraforgó esetében hektáronként bőven 2 tonna felettiek, a kukoricánál pedig megközelítik a 6 tonnát.
Ez jó közepes termésnek megfelelő adat, amely a jelenlegi átvételi árakat és a termeléssel járó idei kiadásokat figyelembe véve szerény, de pozitív eredményt ígér – fogalmazott a szakember jelezve, hogy – elsősorban a szinte teljesen esőmentes augusztus következtében – az őszi betakarítású növénykultúráknál érzékelhető némi terméskiesés, ám a veszteségek nem számottevőek.
Ugyancsak a kevés eső és a nagy meleg számlájára írható, hogy a silókukorica is másfél-két héttel előbb érett be a sokévi átlagnál. Kifejezetten nehezíti viszont az aszály az őszi vetések, ezen belül is elsősorban az őszi káposztarepce magágyának előkészítését. A talajmunkákkal sok helyen még kivárnak a gazdák egy kiadós esőzés reményében, miután pillanatnyilag jelentős üzemanyag-többletköltséggel járna e feladat elvégzése – tette hozzá.
Farkas Zoltán hangsúlyozta: az augusztus első hetére Bács-Kiskun megyében lényegében befejeződött nyári aratásokat követően a szalma betakarításával és a tarlóhántással is gyorsabban végeztek a termelők, mint a korábbi években. Az augusztusi szárazság ezeknek a munkafolyamatoknak ugyanis kifejezetten kedvezett – magyarázta.

/MTI/