EuMet Időjárás előrejelzés

A csapadékszegény időjárás miatt alacsonyak a Felső-Tisza-vidék folyóinak vízszintjei, az adatok szerint a Tiszán megközelítette, a Szamoson pedig meghaladta a vízszint az eddig mért legkisebb értékeket – közölte a térségi vízügyi igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel. A Tiszán emiatt leállt a hajóközlekedés.

Bodnár Gáspár elmondta: a Tiszán Tiszabecsnél mínusz 248 centiméteres vízállást mértek legutóbb (azaz a vízmérce nulla mértékéhez, a valaha észlelt legkisebb vízálláshoz képest ennyivel volt alacsonyabb a folyó vízszintje), és ez az érték mindössze 14 centiméterrel haladja meg az eddigi észlelt legkisebb vízszintet.
Ezen a linken elérik a Tisza elmúlt hetekben mért és a következő napokra várt vízállását.
Hasonló a helyzet a Szamoson is, a magyar-román határ mellett fekvő Csengernél szerda reggel mínusz 132 centiméteres vízállást regisztráltak, így megdőlt a 2011 októberében mért mínusz 123 centiméteres csúcs. A térség folyóinak emellett nagyon alacsony a vízhozamuk, a Tiszán Tiszabecsnél másodpercenként 26 köbméter az érkező vízhozam, a Szamoson Csengernél pedig mindössze 15 köbméteres értéket mértek.
Az alacsony vízállások a csapadékhiánnyal magyarázhatóak, a Felső-Tisza vidékén július óta nagyon kevés eső esett, emellett a párolgási veszteségek is nagyok voltak – ismertette Bodnár Gáspár. A meteorológiai előrejelzések szerint szeptember 11-ig sem várható sok csapadék a vízgyűjtőn, így továbbra is alacsony vízállásokkal kell számolni.
További problémát jelent, hogy az ilyenkor szokásos vízmennyiség ötven százaléka található a víztározókban. Tavasszal kevés eső hullott, így a tározók nem tudtak feltöltődni a megfelelő vízszintekre, a vízelvezető csatornák egy része pedig teljesen kiszáradt – tette hozzá Bodnár Gáspár.

A felére zsugorodott Tisza részben kiszáradt medre Vásárosnamény és Jánd között 2012. szeptember 5-én. (MTI Fotó: Balázs Attila)

Forrás: MTI

Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-től átmeneti időre – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az utóbbi időben a rendkívüli meleg és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért rendelt el a vidékfejlesztési miniszter az ország teljes területén lévő erdőkre, valamint az erdők határától számított kétszáz méteren belüli területre vonatkozó általános tűzgyújtási tilalmat. A tilalom kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is. A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy égő cigarettát ne dobjanak el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható – közölte a tárca.
Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.

Forrás: MTI

Befejeződött az idei aratás, az előzetesen várt 4 millió tonna őszi búza már a magtárakban van. A termés minősége jó, illetve kiváló – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A termés mennyisége megegyezik az előző évivel. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát – közölte az államtitkár.
A termésátlagok között az átlagosnál nagyobb volt az eltérés az idén, Nógrád megyében például alig 2 tonnát arattak egy hektárról, míg Baranyában 5 tonnánál is többet – ismertette Czerván György, hozzátéve, hogy a betakarításnak viszont kedvezett a száraz idő, amelynek köszönhetően gombafertőzések sem jelentkeztek.
A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György közölte: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra.
Az államtitkár szerint nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot. A hazai búza legnagyobb felvevőpiaca hagyományosan Olaszország, Románia és Ausztria.
A végleges adatok szerint az őszi árpa 177 ezer hektáron 675 ezer tonnát termett az idén, a termésátlag 3,8 tonna hektáronként. A tavaszi árpa vetésterülete 102 ezer hektár volt, erről 327 ezer tonnát takarítottak be, a termésátlag hektáronként 3,2 tonna. Czerván György jelezte: ezek az eredmények átlagosnak számítanak.
A kisebb területen termelt nyári gabonáknál – rozs, zab, tritikálé – is átlagos eredmények születtek, rozsból csaknem 82 ezer tonna, zabból 144 ezer tonna, tritikáléból 358 ezer tonna termett. Minden kalászos gabona minősége átlagon felüli – tájékoztatott az államtitkár.
Az őszi káposztarepcéből a 163 ezer hektáros betakarítható területről 400 ezer tonna került a tárolókba, ez 28 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A gyenge eredményt az őszi vetési időszakban jelentkező szárazság okozta, amely csaknem 100 ezer hektárral csökkentette a betakarítható termést.

Rosszak a kilátások a kukorica termésre vonatkozóan.
Korábbi MTI hírek szerint Somogyban napról napra nő az aszály sújtotta terület, eddig négyezer hektáron károsodott a kukorica a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának közlése alapján.
A kiadott közlemény szerint a szakemberek egyelőre még megbecsülni sem tudják, hogy az idei, csaknem 112 ezer hektárnyi vetésterületről mennyi termést takaríthatnak be a gazdálkodók, mint ahogy azt sem, hogy a már bejelentett területek mellett még mennyiről érkezik bejelentés, és ez mekkora terméskiesést jelent.
Az aszálykárral leginkább sújtott terület Kaposvár és kistérsége, Belső- és Közép-Somogy egyes területei. Kárbejelentést a falugazdászoknál, illetve a Földművelésügyi Igazgatóságon tehetnek a gazdálkodók.
Az előzetes – július végi – termésbecslés szerint hektáronként 5,037 tonna hozammal számoltak, ám az azóta is tartó aszályos időjárás miatt a szeptember eleji végleges termésbecsléskor ennél várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzés – írta a szakhatóság.
A kukorica felvásárlási ára júliusban tonnánként 60-64 ezer forint között mozgott – tavaly ilyenkor 45-64 ezer forint volt -, ám az árak, amelyek alakulására nemcsak a hozamkiesések, de sok egyéb tényező is jelentős hatással van, naponta változnak – olvasható a szakigazgatóság közleményében.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége becslései szerint az idénre várt kukoricatermés majdnem 40 százaléka semmisült meg országszerte a nagy meleg miatt. A veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladja a 200 milliárd forintot.

Forrás: MTI

Magyarország erdeiben a rendkívüli meleg, és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért rendelték el az országos tűzgyújtási tilalmat.
A tilalom az erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre vonatkozik. A tűzgyújtás megtiltása kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is.
A miniszter kéri a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert az fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek – emlékeztet a szaktárca.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes – olvasható a közleményben.
Az elmúlt két hétben az ország több megyéjében rendeltek el tűzgyújtási tilalmat, a sort Bács-Kiskun nyitotta június 20-án.

A rendkívüli meleg és szárazság miatt már több megyében tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.

A hirtelen nappali felmelegedés és a csapadékmentes, száraz időjárás miatt több megyében fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az illetékes kormányhivatalok az erdőkre, fásításokra, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre, visszavonásig – több megyében is tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el – tették hozzá.
A közlemény szerint Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területén már korábban elrendelték a tilalmat. Kedden azonban Zala megye több településén is – Zalaszántó, Balatongyörök, Gyenesdiás, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Cserszegtomaj, Keszthely – életbe lépett a korlátozás.
A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag- és gazégetést is. A kormányhivatalok vezetői felhívták továbbá a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek – hangsúlyozta a KIM.

Forrás: MTI

Várhatóan kevesebb búza terem az idén a tavalyinál, így országosan 4 millió tonna alatt lesz a termény mennyisége, szemben a múlt évivel, amikor a meghaladta ezt – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: a szakemberek a mennyiségét előzetesen 3-4 millió tonna közé becsülik.
Pontosabb előrejelzés a hónap végére várható, ekkorra mérik fel ugyanis, hogy az őszi kalászosokban – búza, árpa, rozs -, valamint a káposztarepcében mekkora kárt tett a szélsőséges időjárás.  Az őszi vetések ugyanis jórészt hótakaró nélkül teleltek.
Emellett a vízhiány is jelentős. Ez térségtől függően 80-100 milliméter között mozog – emlékeztetett Vancsura József.
Példaként elmondta: a szélsőséges körülmények miatt a repce vetésterülete több mint 50 százalékban károsodott az előzetes becslések alapján. Ez több mint 100 ezer hektárt érint.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) év eleji adatai szerint a búza tavaly őszi vetésterülete – durum búzával együtt – 1 millió 083 ezer hektár volt, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A búza vetésterülete évek óta 1 millió hektár körüli.
Káposztarepcét 282 ezer hektáron vetettek, amely 15 ezer hektárral több az előző évinél.

Forrás: MTI

A csapadékhiányos április tovább fokozta a vízhiányt a Balaton vízgyűjtőjén, az előrejelzések szerint ezen a májusi időjárás sem fog javítani, így várhatóan egész nyáron a hivatalos szabályozási minimumszint alatt marad a tó vízszintje, ami a turisztikai szezont egyelőre nem zavarja – mondta Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-nek.

Mint kifejtette, az első három, kifejezetten száraz hónap után áprilisban 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál a Balaton vízgyűjtőjén. A négy hónap alatt a szokásos 155 milliméternyi csapadéknak mindössze 40 százaléka, 63 milliméternyi eső hullott. Ezt a rendkívüli vízhiányt a meteorológiai szolgálat előrejelzései szerint az átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak ígérkező május sem fogja enyhíteni. A szárazságot fokozza, hogy az áprilisi melegben nőtt a párolgási veszteség, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik májusban is.
Csonki István szerint a 2000-2004. közötti aszályos évekre sem volt jellemző az ilyen mértékben elmaradó tavaszi esőzés, ott a nyári csapadék hiányzott évekig a tóból.
A Balaton vízszintje a szabályozási minimum alatt maradva júniusban 77, júliusban 74, augusztusban 67, szeptemberben 58 centiméter körül alakul az előrejelzések szerint. A kritikusnak mondható 2000-2004. közötti aszályos években volt már ennél alacsonyabb is a tó vízszintje. A nádas területek megerősödésének és térhódításának kifejezetten kedvező alacsony vízszint még nem zavarja a hajózási és fürdőzési szezont, de komoly problémákat okozhat, ha az ősz sem lesz csapadékosabb – mondta a szakember. Akkor ugyanis megfordulhat a tendencia, és a felszíni vizek kezdik el táplálni a felszín alatti vizeket, növelve az elszivárgási veszteségeket is – tette hozzá.
Csonki István az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, az igazi probléma nem a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa. Az igazi gond az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba, aminek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Ezért fontos, hogy mielőbb komoly kutatásokat végezzenek az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – hangsúlyozta az igazgató.
A Balatonért felelős vízügyi igazgatóság a konkrét adatok és szakmai elvek alapján történő közös gondolkodás jegyében konferenciasorozatot indít a tó jövőjével kapcsolatban, amelyen neves szakemberek és tudósok tartanak előadásokat. A rendezvénysorozat első állomása május 18-án Siófokon, a polgármesteri hivatalban lesz a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Győr-Moson Sopron Megyei Mérnöki Kamarával közös rendezésben.

Forrás: MTI 2012. május 2., szerda 16:24

Még március 11-én rendelte el a vidékfejlesztési miniszter az egész országra kiterjedő, általános tűzgyújtási tilalmat. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete alapján:

“Magyarország erdeiben a csapadékmentes és szeles időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani.  A tilalom kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, valamint  a parlag- és gazégetésre is.

A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.”

Magyarországon nem fordulnak elő nagy kiterjedésű kontrollálhatatlan vegetációtüzek, de a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdei tüzek során nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően – annak típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni.

Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket.

A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.

A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30%. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” (1- közti) tüzek okozzák, amik az éves tűzesetszám 60-65%-át teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.

Hazánkban, a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző – arányuk 1% alatti –. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye.

Jellemző az erdőtüzek éven belüli előfordulási ideje. Ennek és a tüzek területi kiterjedésnek összevetése azt mutatja, hogy két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el, ekkor keletkezik az erdőtüzek 70-75%-a.

1. Tavaszi tüzek

Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek.
Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.

A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben és fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Ezek kis, esetleg közepes intenzitással égnek. A tűz az erdősítésekben – azokat részben vagy teljesen elpusztítva – jelentős károkat okoz.

Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek 40-45%-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi. Itt az erdőtüzek magas száma az ismert szocio-ökonómiai problémákra vezethető vissza.

2. Száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.

Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is.

A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olyan drámai mértékű, mint 2007 nyarán.

Erdőtüzek megelőzése

Mind az Európai Uniós, mind a magyar jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosításra kerültek az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatai is.

Az erdészeti hatóság az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos információkat a lakosság részére kommunikációs eszközökkel igyekszik eljuttatni. Az erdőgazdálkodók részére jogszabályban előírt erdőtűz megelőzési feladatok vannak kijelölve, melyek végrehajtását az erdészeti hatóság, illetve a katasztrófavédelem ellenőrzi.

Az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat működtet, amely a tűzoltóságok (és az erdőgazdálkodók) által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza. Ennek alapján szolgáltat adatot hazánk az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System – EFFIS).

Az ország összes erdőterülete erdőtűz-veszélyességi kategóriákba van sorolva. A besorolást az MgSzH által üzemeltetett Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletenként és gazdálkodónként tartalmazza. Az erdőgazdálkodóknak tűzveszélyes erdőterület nagyság felett tűzvédelmi tervet kell készíteniük, amit a katasztrófavédelemhez kell benyújtani.

Az erdőgazdálkodók feladata tűzvédelmi pászták kialakítása és karbantartása, tűzveszélyes időszakokban figyelmeztető táblák kihelyezése, erdei tűzrakóhelyek kijelölése és karbantartása, valamint a jogszabály által kijelölt gazdálkodók esetén meghatározott létszám részére tűzoltásra alkalmas eszközök készenlétben tartása a kiemelten tűzveszélyes időszakokban.

Az erdészeti hatóság feladata:

–  adatgyűjtés, az erdőtűz adattár karbantartása és adatszolgáltatás az EU felé,
–  országos és megyei erdőtűzvédelmi tervek elkészítése és aktualizálása,
–  erdészeti és tűzoltási szakemberek részére továbbképzések szervezése,
–  a kiemelten tűzveszélyes időszakokban javaslat tétel az FVM miniszter részére
az országos tűzgyújtási tilalom elrendelésére,
–  a kiemelten tűzveszélyes időszakokban megyei vagy regionális tűzgyújtási
tilalom elrendelésére,
–  tűzgyújtási tilalom idején az erdőbe való belépés korlátozása vagy tiltása.

Európai erdőtűz-veszélyességi előrejelzés: http://effis.jrc.ec.europa.eu/current-situation

Forrás: Kormányportál ; Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

A szokásosnál hetekkel korábban megindult a napraforgó és a kukorica betakarítása Bács-Kiskun megyében, a helyi Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója szerint a napraforgónál erős közepes termésátlagra lehet számítani.

Farkas Zoltán tájékoztatása szerint az első kombájnok múlt héten jelentek meg a szokásosnál jó két héttel előbb beérett kukorica-, illetve napraforgótáblákban. Az eddig learatott területek mutatói alapján a hozamok a csapadékszegény időjárás ellenére biztatóak: a napraforgó esetében hektáronként bőven 2 tonna felettiek, a kukoricánál pedig megközelítik a 6 tonnát.
Ez jó közepes termésnek megfelelő adat, amely a jelenlegi átvételi árakat és a termeléssel járó idei kiadásokat figyelembe véve szerény, de pozitív eredményt ígér – fogalmazott a szakember jelezve, hogy – elsősorban a szinte teljesen esőmentes augusztus következtében – az őszi betakarítású növénykultúráknál érzékelhető némi terméskiesés, ám a veszteségek nem számottevőek.
Ugyancsak a kevés eső és a nagy meleg számlájára írható, hogy a silókukorica is másfél-két héttel előbb érett be a sokévi átlagnál. Kifejezetten nehezíti viszont az aszály az őszi vetések, ezen belül is elsősorban az őszi káposztarepce magágyának előkészítését. A talajmunkákkal sok helyen még kivárnak a gazdák egy kiadós esőzés reményében, miután pillanatnyilag jelentős üzemanyag-többletköltséggel járna e feladat elvégzése – tette hozzá.
Farkas Zoltán hangsúlyozta: az augusztus első hetére Bács-Kiskun megyében lényegében befejeződött nyári aratásokat követően a szalma betakarításával és a tarlóhántással is gyorsabban végeztek a termelők, mint a korábbi években. Az augusztusi szárazság ezeknek a munkafolyamatoknak ugyanis kifejezetten kedvezett – magyarázta.

/MTI/