Törvények

JOGTÁR a Közérdekű adatok nyilvánosságáról


Alkotmány 61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra,  hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

34./1994 sz. Alkotmánybírósági határozat”:

A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”

Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.

“Eu direktíva 90/313/EEC” : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról.:

Az Eu direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a hatékony,  „szolgáltató” közigazgatás.

A hivatal közérdekű információknak nem birtokosa, csupán kezelője.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, amelynek tárgya:

a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota.

„Személyes adatok védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”

„Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása:

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A szervek rendszeresen közzé –vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb –így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB  a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.

Elektronikus információszabadságról szóló törvény

BTK 177.§ (b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása

Uniós alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének  versenysemlegességét

Uniós veresenyjog