Felhőszakadások, villám-árvizek 2020.06.26-án

A pénteki felhőszakadások elsősorban az ország északkeleti térségét érintették, igaz, a hajnali órákban még a Balaton környezetében és a középső országrészben is előfordultak jelentős csapadékösszegek.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivőjének beszámolója alapján péntek este, éjjel mintegy 180 helyszínre kellett kivonulniuk az ország 14 megyéjében a tűzoltóknak a viharok miatt. Főként az elöntött pincék, illetve lakóingatlanok adtak munkát a tűzoltóknak, de elakadt jármű és fakidőlés miatt is be kellett avatkozniuk. A legtöbb káreset Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében történt péntek éjfélig, majd hajnalban Heves megyéből is több, mint 40 riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése alapján olyan terület is volt, ahol több, mint 100 mm-nyi eső zúdult le 24 óra leforgása alatt:

 

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.






A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Rekord erősségű széllel érkezett a hidegfront

A keddi markáns hidegfront a vártnak megfelelően viharos, helyenként 100 km/órás széllökéseket hozott az országba.

A napi szélrekord eddig  114,8 km/óra volt, amit 2005-ben Balatonöszödön mért  az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ez a rekord nagy valószínűséggel már megdőlt az OMSZ facebookon közzétett információi alapján. A kérdés már csak az, hogy mi lesz az új rekord.

(Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatbázisa a XX. század első feléig visszamenőleg tartalmaz mérési adatokat.)

A hétvégi csapadék mérlege

A 2019. július 26-28-i hétvége időjárását egy mediterrán ciklon alakította. A 3 nap alatt lehullott csapadék összege több helyen is meghaladta a sokévi havi átlagot.

A déli, mediterrán térség felől érkező meleg nedvesebb légtömeg hazánk térségében találkozott össze a tőlünk északra elhelyezkedő hidegebb légtömeggel, ami igen kedvező feltételeket adott heves zivatarok, felhőszakadás, jégeső kialakulására is. 

Az ilyen légköri helyzetben az egy-egy konkrét helyre hulló eső mennyisége pontosan nem látható előre a meteorológia tudományának mai lehetőségei alapján, viszont a labilis légköri helyzet, illetve az abban rejlő veszélyek jól előrejelezhetőek. Ilyen időjárási helyzetben, a csapadék szórványosságából adódóan jelentős eltérések figyelhetőek meg akár egyes városrészek között is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán közzétett mérési adatokat ábrázoló 3 napos csapadéktérképen is jól látható ez a szórványosság:

A bejegyzés szerint a Szolgálat összes csapadékmérője mért valamennyi csapadékot. Akadt, ahol csak 3-4 mm fordult elő (pl. Baja, Hegyeshalom), de több helyen a júliusi havi átlagot (62 mm) is elérte a 3 napos csapadékösszeg.  A legtöbb eső Nyírlugoson zúdult le, ahol a 3 nap alatt 104 mm gyűlt össze az ismétlődő zivatarokból, felhőszakadásokból. Országos átlagban ~31 mm eső hullott.

A vasárnapi viharok elsősorban az esőről szóltak, de jég is akadt

Az intenzív esőzés következtében több megyében is településeket öntött el a víz vasárnap (2019.06.23.).

Az M1 híradó beszámolója szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt olyan település, Borsodbóta, amelyet meg sem lehetett közelíteni a felhőszakadás okozta villámárvíznek köszönhetően.

 

 

Heves és Baranya megyében a legnagyobb a kár. A Heves megyei Egerszóláton udvarokba, pincékbe, házakba is betört a víz, több családnak el kellett hagynia otthonát. A Baranya megyei Kátolyon több tízmillió forint a kár, vannak házak, amelyek lakhatatlanná váltak.    

 

 

fotó: Horváth Balázs, Kátoly

 

fotó: Horváth Balázs, Kátoly

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint, Tatán, 24 óra alatt 73 milliméter eső esett, a havi átlag fele. Többfelé is mértek jelentős mennyiségű csapadékot, Solton és Erdőteleken 66 milliméter, míg Szentkirályszabadján 64 milliméter eső esett egy nap alatt.

A 2019.06.23. 20:00-át megelőző 24 óra csapadékösszege

Forrás: MTI

 

OKF: fákat döntött ki és házakat rongált meg a viharos szél

 Több helyen fákat döntött ki vagy ágakat tört le a viharos erejű szél, de épületek tetejét, vakolatát, kéményét is megbontotta – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn délben az MTI-vel.

Tudatták: az erős szél miatt eddig 192 alkalommal riasztották a tűzoltókat országszerte; a legtöbb beavatkozásra Pest megyében és Budapesten volt szükség.
A főváros V. kerületében egy Sas utcai épület bádogtetejét 80 négyzetméteren bontotta meg a szél; a XIII. kerületi Dagály utcában a tetőről lehulló vakolat miatt kérték a tűzoltók segítségét; Dunakeszin, a Barátság úton és Dunabogdányban, a Kossuth Lajos úton is kidőlt fák okoznak problémát; Miskolcon egy lakóház kéménye dőlt le, beszakítva a tetőt.
A közlemény szerint az erős szél megrongálhatja az energiaellátás és a távközlés vezetékeit. Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket vagy sérült közműhálózatot lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.

A Mávinform korábbi közlése szerint a Dunakanyar menti vasútvonalakon több helyen is fák dőltek a sínekre, illetve a felsővezetékekre került faágak számos gondot okoztak a vonatközlekedésben hétfőn reggel.

Forrás: MTI

Napi csapadékrekord a Bükkben (jún. 10.)

Június 10-én még sohasem mértek akkora csapadékot Magyarországon, mint vasárnap a Bükkben: Bánkúton a hétfő reggeli mérések alapján 24 óra alatt 173.0 mm zúdult le. Vasárnap délután a hegyvidéken kialakult heves zivatarban is hullhatott néhol 50 mm-nél nagyobb csapadék, majd az éjszakai, órákon át tartó felhőszakadásból 100 mm-nél is több eső esett a Bükk egyes részein – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat híradásában.

A cikkből megtudhatjuk, hogy ekkora vízmennyiség még a Bükkben is átlagosan két nyári hónap alatt esik le, az Alföldön ez három havi átlagos csapadékmennyiségnek felel meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisának jelenlegi állapota alapján 1901 óta Magyarországon ez a 8. legnagyobb napi csapadékösszeg; az abszolút rekorder Gyömrő, ahol 1963. szeptember 8-án 202.7 mm hullott.

A vasárnapi viharrendszer idején leginkább a Bükk központi részén hullott extrém mennyiségű csapadék, de a Mátra környékén (pl. Terpesen) is kiakalult 50 mm-nél több esőt adó felhőszakadás. Ugyanakkor a Bükk hegységtől északra és délre már lényegesen kevesebb hullott: Putnokon 7, Egerben mindössze 4 mm-t mértek a szolgálat észlelői.


Ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű vizet képtelen befogadni a talaj, így a kisebb vízfolyásokon villámárvizek alakultak ki. A Bükkből lefolyó vízözön hajnalban Szilvásváradot is elárasztotta. Emellett a Garadna völgyében, Ómassán is komoly károkat okozott az ítéletidő.
További részletekért, illetve fényképekért olvassák el az Országos Meteorológiai Szolgálat cikkét: Mint a monszun – új napi csapadékrekord a Bükkben (VI. 10.)

A 06.08-09-i viharok mérlege

Súlyos károkat okoztak a június 8-ról 9-re virradó éjjel, majd még szombaton is tomboló viharok szerte az országban.

Szombat délig 350 helyszínen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem munkatársainak a pénteki vihar miatt, 80 másik helyszínen folyamatban van a segítség – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője szombaton az MTI-nek.
A helyettes szóvivő közlése szerint a legtöbb helyen az erős szél miatt kidőlt fák, letört faágak okoztak gondot, és a heves esőzés miatt elázott épületekhez hívták őket.
Pénteken Vas és Zala, míg szombaton Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb dolguk.

A szombatra virradó éjjel 2, majd szombat délelőtt még egy heves zivatarrendszerből összességében Bács-Kiskun megyében hullott a legtöbb eső. Ott helyenként a júniusi átlagot is meghaladta a 24 óra alatt lehulló eső (75 mm). Az északkeleti országrész ezúttal kimaradt, de szombat éjjelre még várható zivatar, mely akár azt a térséget is érintheti.

A szombat 12:00-t megelőző 24 óra alatt mért csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése alapján.

Víz borítja a Zalaszentgyörgy és Zalalövő közötti utat az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. Vízátfolyások miatt kilenc alsórendű út egy-egy szakaszát kellett lezárni:

MTI fotó: Varga György

A Vas megyei Gasztony településen egy megáradt patak miatt kellett kilenc házat és egy éttermet mintegy kétezer homokzsákkal megvédeni, míg Hegyhátszentjakabon tizenhárom lakóházból negyven embernek kellett átmenetileg elhagynia otthonát, mert a Vadása-tó vízszintje annyira megemelkedett, hogy az épületeket veszélyeztette.

Hegyhátszentjakab, 2018. június 9. A gát megerősítésén dolgoznak szakemberek és önkéntesek 2018. június 9-én Hegyhátszentjakabnál, ahol a Vadása tórendszernél a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld, suvadások keletkeztek az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. MTI Fotó: Varga György

Zalalövőn megáradt a Zala-folyó, a település partszakaszát elöntötte a felhőszakadásnak köszönhetően lezúduló ár:

Fotó: MTI, Varga György

Őrimagyaróson is lakott területet öntött el a sáros víz:

Az ár elöntötte az őrimagyarósi vegyes boltot. MTI fotó: Varga György

A szóvivő azt is elmondta, hogy Vas megyében 36 eseményhez vonultak ki a tűzoltók. A lehullott csapadék miatt megtelő vízelvezető árkok és felduzzadt patakok elsősorban őrségi településeken okoztak gondot, ahol a vízátfolyások ellen homokzsákokkal védekeznek.

Sárváron egy heves széllökést követően mérnöki precizitással dőlt be két ház közé egy 35 méteres daru, néhány méterre mindkét ház falától. A házakban alvók azt hitték, földrengés van – írja a helyi 112press.hu.

Fotó: 112press.hu
Daru dőlt a házak közé Sárváron

Több helyszínen utakra, lakóházakra és autókra dőltek a fák, emiatt öt épületben keletkezett kár.
A vihar kárt tett sok villanyvezetékben és oszlopban: Vas és Zala megyében hét-hét, Somogyban három, Baranya megyében pedig egy településen szünetel az áramszolgáltatás, ami összesen kétezer fogyasztót érint. A probléma elhárításán folyamatosan dolgoznak a tűzoltók és az áramszolgáltatók munkatársai.
Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.

A vas megyei Szőcén a hömpölygő víz kimosta a híd alapját, mely több helyen is beszakadt:

MTI fotó: Varga György

Halálos áldozatokat is követelt az ítéletidő: Dombóváron (Tolna megye) egy negyven méteres fa dőlt rá egy autóra, amelyben öt ember utazott. Négyen közülük életüket veszítették. Az esetet a dombóvári rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.

Egész Tolna megyében heves vihar volt, leszakadt faágak és elektromos felső vezetékek miatt riasztották a tűzoltókat az ország délnyugati részén átvonuló zivatar miatt. Dombóváron egy másik helyen is faág zuhant az útra, és Bonyhádon is úttestre dőlt fa miatt volt riasztás – írja az MTI.

 

Az Útinform szombat hajnali hírei szerint:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hollóstető és Lillafüred közötti úton a 41-es km-nél két fa dőlt rá az úttestre. Az utat lezárták, csak nagy kerülővel Bélapátfalva, illetve Miskolc felé lehet kerülni;
  • Pest megyében, Budaörsön a Repülőtéri út és a Kamaraerdei út közötti utat a két körforgalom között lezárták, mert a vasúti aluljárót elöntötte a víz;
  • Vas megyében a heves esőzések miatt több útszakaszon is korlátozás van érvényben: a Gasztonyi bekötőút egy szakaszát, a Szombathely állomáshoz vezető utat, a Nemesmedves bekötő utat, valamint a Csákánydoroszló bekötő utat vízátfolyás miatt lezárták.

 

Szélvihar tombolt Nyugat-Európában

2018.01.03. – Már több, halálos áldozatot is követelő baleset köthető a Nyugat-Európa partvidékén tomboló szélviharhoz.

A kontinensünk nyugati térségét érintő, kiterjedt szélviharban helyenként több, mint 160 km/órás széllökéseket is regisztráltak.

Egy ember meghalt és 15 megsérült szerdán Franciaországban a több mint 160 kilométer/órás széllökésekkel járó heves viharok következtében, írja az MTI a helyi hatóságok közlései nyomán. Spanyolországban egy házaspár vesztette életét a tengerparton. A francia Alpokban egy síelő azután halt meg, hogy egy kidőlő fa rázuhant, a párizsi régióban egy ember súlyosan megsérült, miután egy fa rádőlt az autójára, egy másik áldozat pedig egy épületből esett ki. A francia belügyminisztérium adatai szerint 15 ember szenvedett sérüléseket a viharos szél miatt, négyük állapota válságos. A vihar útját megrongálódott autók, összedőlt állványzatok és gyökerestől kicsavart fák jelezték, a széllökések fennakadásokat okoztak a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is. A francia állami áramszolgáltató szerint mintegy 200 ezer háztartás maradt áram nélkül, ebből 30 ezer a párizsi régióban.

Fotó: Christian Merz - MTI EPA A1-es autópálya, Svájc, Önsingen és Niederbipp között

Fotó: Christian Merz – MTI
EPA A1-es autópálya, Svájc, Önsingen és Niederbipp között

Svájcban több ember megsérült miután a viharos szél lefújt egy vonatot a sínekről a Berntől délre található Lenk közelében, az egyik országúton pedig egy teherautó is felborult.

Fotó: Stefan Wermuth - Reuters, Svájc, Montreux

Fotó: Stefan Wermuth – Reuters, Svájc, Montreux

Közben a zürichi és a bázeli repterek járatait törölni kellett, a Zürichi-tó környékén több száz háztartás maradt áram nélkül, a kidőlt fák utakat torlaszoltak el, a heves esőzések következtében áradások alakultak ki, az Alpokban pedig több mentőcsapat dolgozik azon, hogy kiszabadítsa a megállt felvonókban rekedt síelőket.

Spanyolországban egy házaspár azt követően vesztette életét, hogy Deba és Mutriku között egy hullám lesodorta őket a mólóról. Az ország északi partjainál narancssárga viharjelzés van érvényben, a tengerparton 5-6 méteres hullámokkal kell számolni.

Fotó: Phil Noble - Reuters, Newbrighton, Anglia

Fotó: Phil Noble – Reuters, Newbrighton, Anglia

Németországban egy sínekre dőlt fa miatt siklott ki egy vonat Lünennél, Duisburg és Jülich környékén autópályákat torlaszoltak el a kidőlt fák és az áradás, valamint az ország legmagasabb hegycsúcsára, a Zugspitzére vezető vasutat is lezárták.

Angliában a vihart jégeső és villámlás kísérte, a felborult járművek miatt több autópálya-szakaszt és hidat is lezártak, Cornwallban pedig a különösen magas dagály miatt részben beomlott a kikötő fala.

Fotó: Clodagh Kilcoyne - Reuters, Galway, Írország

Fotó: Clodagh Kilcoyne – Reuters, Galway, Írország

Forrás: MTI

Az október 29-i vihar mérlege

Országszerte komoly károkat okozott a viharos szél, voltak személyi sérüléssel járó esetek is – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfő reggel az MTI-vel.

A szentendrei áruháznál a tűzoltók mentenek egy szerencsétlenül járt autót. MTI Fotó: Mohai Balázs

A tűzoltók mentenek egy szerencsétlenül járt autót egy szentendrei áruháznál. MTI Fotó: Mohai Balázs

Hajdu Márton elmondta: többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben gépjárműre dőlt fa okozott sérülést az autóban ülőknek.
A katasztrófavédelemhez több mint 140 épületkárt jelentettek be, jellemzően a tetőszerkezetek rongálódtak meg. Ezen felül sok helyen áramkimaradást is okozott a vihar.
A viharos széllel összefüggésben hétfő reggelig országszerte több mint 3700 riasztása volt a katasztrófavédelemnek. A legtöbb hívás Somogy, Fejér, Bács-Kiskun valamint Pest megyében, Budapesten volt – fejtette ki az OKF szóvivője.
Hajdu Márton elmondta: hétfő reggelig többségében már sikerült felszámolni a vihar okozta károkat, de a fővárosban, Pest és Bács-Kiskun megyében jelenleg is dolgoznak a tűzoltók.
Az OKF szóvivője külön megköszönte a lakosság segítségét is, ugyanis – mint elmondta – sokan voltak akik bejelentették a kárt, de miután sikerült maguknak megoldani a problémát, szóltak, hogy már nincs szükség a tűzoltók segítségére.

A meteorológiai szolgálat vasárnap délután, Facebook-oldalán azt írta: a Nárciszra keresztelt viharban a legerősebb széllökéseket a Balatonnál regisztrálták. A vihar Top5 listája a következő 17:30-ig a mérőállomásaik adatai alapján (az adott állomáson csak a legerősebb széllökést figyelembe véve):
1., Siófok 131 km/h
2., Kab-hegy 126 km/h
3., Balatonöszöd 126 km/h
4., Budapest, János-hegy 122 km/h
5., Fonyód 121 km/h

Mérőállomásaik közül nagyjából húszon regisztráltak 100, és kb. ötvenen 90 km/h-t meghaladó széllökéseket.

Forrás: MTI, OMSZ