EuMet Időjárás előrejelzés

2018. októberében sorra dőlnek meg a Duna legalacsonyabb vízállási értékei.

Fotó: Gáti László, a Duna Szekszárdnál 2018.05.25-én

2018.10.16. délelőtt 9 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ami 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg, majd a nap folyamán tovább csökkent a vízszint. Végül 2018.10.17-én 17 órakor 41 cm-el “tetőzött” az apadás. Ezzel 10 cm-el múlta alul a 71 éves rekordot.

2018.10.25. délelőtt újabb rekord született Budapestnél. Reggel 5-kor 40 cm-t mértek, majd a délelőtt folyamán tovább csökkent. 13 órakor 33 cm-nél állt meg az apadás, miután lassú emelkedés kezdődött. Ezzel a 71 évvel ezelőtti rekordot végül 18 cm-el múlta alul a Duna vízszintje a budapesti vízmércénél, bár ezt a rekordot valójában a 2018.10.17-i méréshez illik hasonlítani, ami -8 cm.

Természetesen nem csak a fővárosban van nagyon alacsony vízszint. Sőt rekordok is születtek szép számmal. A múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon egészen a déli határig alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta az LKV (legkisebb vízszint) -31 cm-es értékét, szerdán 9 órakor -32 cm-t észleltek. Ez az érték 10 cm-rel alacsonyabb a múlt hét elején észlelt hullámvölgynél. Ugyancsak szerdán, Komárom 14 cm-rel, Esztergom 9 cm-rel múlta alul a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékeket.

A hazai szakasz északi részén már emelkedésnek indult a vízszint. A folyó Nagybajcsnál az elmúlt 24 órában már 28 cm-t áradt. Budapestnél is elkezdődött a vízszint fokozatos emelkedése, míg Dunaújvárostól délre várhatóan csak péntek délután, szombatra virradóan indul meg a vízszint felfelé.

Az újabb lassabb ütemű, de hosszabb áradás a jövő hét elejétől várható. Ezek együttes eredményeként a Duna a rendkívüli kisvízi állapotból a jövő hét folyamán várhatóan megközelítőleg középvízi állapotba lép, vízhozama a sokéves átlag körül alakul majd, ami a jelenlegi alacsony érték 3-3,5-szeresét jelenti.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

A hazai Vízrajz 1886-ban kezdte meg működését – Pech József vezetésével, mint a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium – Vízrajzi Osztálya. Működését a vízmércék 0-pontjainak rögzítésével és az alappont hálózat helyesbítésével és bővítésével kezdte. Kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte a Vízjelző Szolgálatot, az Árvíz előrejelzést (1889-1902) és a Napi Vízjárási térkép közreadását (1893-1895), amit utóbb a CID (Nemzetközi Duna bizottság) és a szomszédos államok is átvettek. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, valamint a vízhozam – (1887) és hordalékméréseket (1891).

Hazánkban minden vízmérce nullpontjának magasságát a Balti tenger szintjéhez képest mérték be.

A vízrajzi munkáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság  oldalán olvashatnak részletesebben. 

Adatok forrás: Vízügyi Főigazgatóság

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

2018.10.16. délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg. Ezt követően 2018.10.18-án reggel 41 cm-el “tetőzött” az apadás. 10 cm-el dőlt meg a 71 éves rekord.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést. A //eumet.hu/prx-hydroinfo/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 18.

170m-es vízszint emelkedés esetén elöntött területek

Japán kutatóknak feltehetően sikerült megtalálniuk a kirakós utolsó darabját, ami a tengerszint emelkedésének okait illeti: e szerint az elmúlt évtizedekben jellemző trend nem csupán az óceánok felmelegedés okozta hőtágulásának köszönhető, hanem csaknem ugyanakkora mértékben a rétegvíz túlzott használatának is.

A vizet földalatti folyókból, tavakból vagy más tározókból szívják ki, amely így az óceánokba jut, míg a rétegvíz nem töltődik fel újra – írták Yadu Pokhrel, a Tokiói Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Geoscience című szaklapban a Der Standard internetes kiadásának (www.derstandard.at) ismertetése szerint.
Az apálykor, illetve dagálykor jellemző vízszintek mérése alapján igazolt, hogy a tengerszint 1961 és 2003 között átlagosan évi 1,8 milliméterrel emelkedett. A 2007-ben megjelent klímajelentés szerint elsősorban az óceánoknak a globális felmelegedés okozta hőtágulása, valamint a grönlandi, illetve antarktiszi gleccserek és jégsapkák olvadása tehető ezért felelőssé.
Ugyanakkor mindezek a hatások összességében csak 1,1 milliméteres emelkedést idéznek elő. Hogy honnan ered a maradék 0,7 milliméter, eddig rejtély volt. A japán kutatók szerint a rétegvíz túlzott kiaknázása és a vízhasználat egyéb, nem fenntartható módjai állhatnak a háttérben, tehát mindenképp az ember okolható a jelenlegi tengerszint-emelkedésért.
A növekedés mértéke több százmillió tengerparton, illetve szigeteken lakó ember számára létkérdés. Nekik már minimális mértékű emelkedés is drámai következményeket vonhat maga után, amennyiben évről évre ismétlődik.

Forrás: MTI