áradás | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Tájékoztató a Tiszán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2018. február 28. – Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

  1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A 2017. december 1-től 2018. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadékadatok alapján 222,6mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagértéknek, a 169,3mm-nek a 131%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 179,9mm-t mértek, ami az átlagos értéknél, a 128,2 mm-nél 40% -al magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy kiemelkedően magas érték mindkét vízgyűjtőn decemberben volt, a Tokaj feletti vízgyűjtőn91%- al, a Szeged feletti vízgyűjtőn78%-al esett több csapadék az átlagosnál, míg a január és a február szárazabbnak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 82%,ill. 99% -a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig a sokéves átlag 96%,ill. 130% -a esett le januárban és februárban.

Az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke mind a két vizsgált vízgyűjtő tekintetében. (2. és 4. ábra)

Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első hónapját jóval átlag feletti csapadékmennyiség jellemezte, amit átlagosan csapadékos január és február követett.

(Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)

 

2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai

A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a 2017-2018.téli időszakának decemberében és januárjában az átlagnál jóval melegebb volt. Mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek a sokéves átlagértékek felett alakultak, decemberben 1,1-2,3 oC -al, januárban 2,2-3,2 oC -al mutattak magasabb értéket.

A tél utolsó napjaiban beáramló sarkvidéki hideg miatt a február hőmérsékleti szempontból már nem tekinthető ennyire melegnek, de a Felső Tisza és a Bodrog vízgyűjtő kivételével még így is átlag feletti középhőmérsékleteket mértek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén 2017 decemberében és2018 januárjában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott. A Felső-Tisza vízgyűjtő kivételével mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek fagypont felett alakultak és meghaladták a sokéves átlagértékeket, míg a február, különösen a második fele hidegebb idővel, átlaghoz közeli hőmérsékletekkel jellemezhető.

 

3. A vízgyűjtőn 2018.február28-án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5.ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag felett alakult.

Már december elején megindult a hófelhalmozódása, és a hónap közepén a maximális értéket is meghaladta a hóvízkészlet.

Január elejétől a viszonylag meleg időhatására kissé lelassult a folyamat, de februárban ismét jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék hullott, így a tél végére a hónap elején mért értékhez képest további 30 % -al nőtt a vízgyűjtőn lévő hó mennyisége.

A hóvízkészlet értéke a Tisza szegedi vízgyűjtőjén jelenleg 6,228 km3, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese és a maximális érték 76 %-a.

A 6. ábrán a Tisza szegedi vízgyűjtőjén az elmúlt évek hóvízkészletértékei, valamint ezek átlaga látható az év ugyanazon a napján, február 28-án.

Az ábráról leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, de nem közelíti meg az 1999-ben és 2000-benlehullott hómennyiségét, amikor tavasszal jelentős árvizek vonultak le a Tiszán.

A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-iértékeit -az átlagos hóvastagság, és az átlagos sűrűség adatokkal együtt-magassági bontásban tüntettük fel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke, a sokévi közepes mennyiség több mint kétszerese. Ez a felhalmozódott hómennyiség jelentősnek mondható, de nem kiemelkedően magas, a sokéves maximális értéknél 24%-al kevesebb.

 

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, nagyon hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, és a tavasz első 5 napján a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. Március első dekádjában tehát a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A 7. ábrán a március-május hónapokban várható közepes vízállások értékeit a sokéves havi átlagokhoz képest ábrázoltuk. Látható, hogy a 2018 tavaszára előrejelzett közepes vízállások értéke mindhárom hónapban a sokéves havi átlagos vízszinteket meghaladja.

A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2018. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy az előrejelzés mindhárom tavaszi hónapban az átlagosnál magasabb értéket mutat, áprilisban és májusban az utóbbi 4 év maximális értékét jócskán meghaladó, a 2013-as év tavaszi vízállásait megközelítő vízszintek valószínűsíthetők.

A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál nagyobbnak mondható, az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel április-május során számíthatunk.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

Országos Vízjelző Szolgálat

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Tiszán

Tájékoztató a Dunán 2018. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Országos Vízügyi Főigazgatóság
Országos Vízjelző Szolgálat
2018. febr. 28.
 
1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
A 2017. november 1 -től 2018. február 28 -ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 266,2 mm -re adódott. Ez az érték felülmúlja az előző 30 év átlagát ( 212 ,9 mm), annak 125 % -a.
Az 1. ábrából kiderül, hogy a novembertől , a vizsgált időszak első 3 hónapjában a csapadék a sokévi átlag felett alakult , pl. januárban a 30 éves átlagnál 80 % -al több hullott le, míg a február az átlagosnál szárazabbnak mondható , 28 % -al kevesebb csapadék esett a tél utolsó hónapjában.
A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadékmennyisége az utóbbi évek egyik legmagasabb értéke, a 2013. év ugyanezen időszakában leesett 270 mm feletti csapadékát megközelíti , a tavalyi téli hónapokban lehullott mennyiségnek pedig a 174 % -a.
Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál 25 %-al több csapadék esett, mely jelentős része a novembertől január végéig tartó időszakban hullott le.
 
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai
A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában  jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel,  valamint a sokéves átlaggal (zárójelben) jellemeztük ( 1. táblázat ):
 

Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, novembertől februárig tartó téli időszak folyamán, gyakorlatilag csak a januárra jellemző, hogy az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál melegebb volt. A havi középhőmérsékletek 2017. november és december hónapban a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtőn 0,5-3 ,0 o C -al az átlag alatt alakultak, míg a többi vízgyűjtőn novemberben átlag körül, decemberben valamivel az átlag feletti középértékeket mutattak. 2018. január hónap enyhülést hozott, a sokéves átlaghoz képest 1,4-4,1 o C -al magasabb középhőmérséklet értékeket mértek , míg a február az idei tél egyértelműen leghidegebb hónapja volt , mindegyik részvízgyűjtőt negatív középhőmérséklet és a sokéves átlagnál jóval alacsonyabb hőmérséklet jellemezte.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as év januári hónapja mindegyik részvízgyűjtőn pozitív középhőmérsékleteket és az átlagosnál jelentősen melegebb , míg a február fagypont alatti középhőmérsékleteket és az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárást hozott.

3. A vízgyűjtőn 2018. február 28 -án hó alakjában tárolt vízkészlet

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor é s osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg.

2018. február végére a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területein igen sok, 18,8 km3, az elmúlt húsz év-adott napra vonatkozó-maximális értékénél is nagyobb mennyiségű hó halmozódott fel. Ez a magas érték elsősorban a Duna vízgyűjtő bajor területein, az Inn vízrendszerén, valamint a két nagy osztrák mellékfolyó, a Traun és az Enns vízgyűjtő területén végbement jelentős mértékű hófelhalmozódásnak köszönhető. A csehországi és felvidéki nagyobb vízfolyások (Morva, Vág) vízgyűjtőjén kisebb mértékű volt a hófelhalmozódás, itt az átlagot némileg meghaladó, de az eddigi maximális mennyiségtől jóval elmaradó értékek a jellemzőek .

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hóban tárolt vízkészlet idei téli menetvonalát a 3. és 4. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 2. táblázatban pedig a felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2018. február 28-án érvényes értékeit 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

Az ábrákon látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az idei télen végig a sokéves átlag felett, a sokéves maximumokat jelentő értékek körül alakult.

Már novemberben megkezdődött a hó felhalmozódása, ami a felső-dunai vízgyűjtők hideg és csapadékos időjárásának köszönhetően decemberben intenzíven folytatódott. A december elején mért 4,6 km3-ről december végére 13,6 km3-re nőtt a hóban tárolt vízkészlet értéke. Januárban , az átlagosnál melegebb időjárás miatt lelassult a folyamat, a felhalmozódás intenzitása csökkent, majd február első felében a hideg idő beköszöntével ismét felerősödött, és a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hónap közepére a sokéves maximum értékét is meghaladta , és meghaladja a meteorológiai tél utolsó napján is.

A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi, február 2 8-i értéke 18,810 km3 , ez a 1998-2017-os időszak, az adott év ugyanezen a napján mért átlagos értéknek , a 10,27 km3 -nek a 1 83 % -a, a maximális értékén él pedig 13 %-kal magasabb.

A hóvízkészlet értékét a meteorológiai tél utolsó napján az elmúlt húsz téli időszak hasonló adataival is ábrázoltuk. Az 5. ábráról is leolvasható, hogy az idei télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentős mennyiségű, az utóbbi évek legmagasabb értéke.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, jelentős csapadékot hozó téli időszakban, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke igen magas, jóval meghaladja a sokéves átlag és a sokéves maximum értékét is.

(Megjegyezzük, hogy a Dráva vízgyűjtő terület é n is az átlagosnál több, de nem rekord közeli a hófelhalmozódás mértéke. )

4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés

A mai nap rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható, míg a tavasz utolsó hónapja, a május kissé melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napos előrejelzése szerint március első napjaiban jórészt csapadékmentes, hideg időjárás várható. A lefolyás szempontjából fontos területeken a hajnali minimum hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, a z Inn, a Traun-Enns, valamint Morva és a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőkön a napi középhőmérsékletek is a negatív 5 hőmérsékleti tartományban maradnak. A hideg időjárás miatt a várhatóan kis mennyiségű csapadék jellemzően hó formájában valószínűsíthető. A fentiekből következően, március első dekádjában a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése még nem várható.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8 – 10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy májusban 500 cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők, de márciusban és áprilisban ez az érték az utóbbi 5 év legmagasabb vízállását jelzi előre.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulására az átlagosnál mindenképpen nagyobb esély mutatkozik. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén –legnagyobb eséllyel március végén és áprilisban -akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű hó olvadása önmagában még nem elégséges egy komoly árhullám kialakulásához. A magasságilag igen tagolt Duna vízgyűjtőn ugyanis, a vízgyűjtő teljes területén egyszerre meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy nagy árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van.

Budapest, 2018. február 28.

Spitzerné Farkas Márta

A friss előrejelzési grafikonokat megtalálják a Vízállások aloldalunkon: Várható vízállások a Dunán

Országos Vízjelző Szolgálat

Csapadékos hét 09.18-24.

Miután a hét első felében igen jelentős mennyiségű eső esett az ország nyugati területein, különösen a nyugati határvidéken, szerda estétől sorra kerül a keleti országrész is. A hét második felében gyakori, kiadós esőkre van kilátás, összességében jelentős mennyiségű csapadékkal.

Az elmúlt 14 napban, de ezen belül is főként az elmúlt 4 napban lehullott eső összmennyisége hazánk nyugati határvidékén volt a legtöbb. Az alábbi térképről leolvasható, hogy Szentgotthárd térségében a 150 mm-t is meghaladta a mért csapadékösszeg:
0920_14napcsap

Ennek hatására egy kisebb árhullám van levonulóban dunántúli folyóinkon.

A középső és főként a keleti, délkeleti országrész ehhez képest alig kapott csapadékot. Eddig.
A szerdai modellfutás szerint a következő 4-5 napban keleten fordul csapadékosabbra az időjárás. Gyakori, ismétlődő időnként változó hosszúságú szünetekkel tűzdelt esőkből helyenként akár 60-70 mm-nyi csapadék is összegyűlhet.

csapadék összegvasestig

GFS 2017.09.20. 08:00 modelleredmény

A friss előrejelzési modellfutások eredményeit nyomon követheti honlapunkon az Előrejelzési térképek aloldalon található Napi csapadékösszeg, illetve Csapadékösszeg menüpontokban.

Az esőzés vizeinkre gyakorolt hatása, azaz a folyók vízállásának várható alakulása Vízállás oldalunkon található.

A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu

A nagy esőzések hatására árad a Duna

Hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Dunán.

A Duna vízgyűjtő területén, az elmúlt napokban lehullott, illetve a várhatóan még hétvégén is jócskán gyarapodó csapadékmennyiségnek köszönhetően nem csak a helyi, kis folyókon, patakokon alakultak/nak ki villám-árvizek, hanem igen hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Duna magyarországi szakaszán is.

image

A július 15., 06:00-át megelőző 14 napban lehullott csapadék összege


image
Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei, a pénteki adatok ismeretében, a folyó, határainkon belül eső, felső szakaszán vasárnapra, Budapesten hétfőre, 550 cm-nél, az alsóbb szakaszokon szerdára, illetve csütörtökre várják az áradás tetőzését.
Nagybajcsnál a vízszint megközelíti a II. fokú árvízkészültségi szintet (540 cm), míg Komáromnál az I. fokú árvízkészültségi szintre (500cm) becslik a tetőzést. Máshol előreláthatólag nem éri el a készültségi szintet a folyó vízszintje.

image

image

image

Az aktuális előrejelzéseket “Vízállás” aloldalunkon találják.

Viziló sétált a grúz fővárosban

Legalább kilencen meghaltak és sokan eltűntek a grúz fővárosban, amelyet áradások sújtottak a hétvégén.

image

A heves esőzések miatt kiáradt a Vere folyó, az özönvízben pedig több tucat épület elpusztult. Az áradat autókat is elsodort.
image

A hatóságok szerint a kár több millió dollárra tehető.

Miután a víz megrongálta ketreceiket, több mint 30 veszélyes állat kiszabadult a fővárosi állatkertből. Egy medve felmászott egy épület falára.

Egy utcán baktató vízilovat a város egyik központi terén sikerült bekeríteni és altatólövedékkel ártalmatlanná tenni. Így már el tudták vezetni és befogni az állatot.
image
Rajta kívül legalább hat tigris, nyolc medve és hat oroszlán kószált szabadon a városban. Egy gyerekkórház közelében hat farkast lőttek le.

A hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy maradjanak bezárkózva, amíg minden veszélyes állatot be nem fognak.

Forrás: Euronews.com

Nem nő az árhullám

vizmerce

Az elmúlt napok esőzései hatására keletkezett árhullámok már levonultak, kivéve a Murát, ahol az árhullám csak kedd reggelre ért a Dráva torkolat térségébe. Az árhullámnak utánpótlása sehol sincs.

A Rábán Körmendnél még I. fokú a készültség, de a felső szakaszokon már mindenhol megindult az apadás.

A Mura Letenyénél hétfőn délelőtt hosszan tetőzött, Murakeresztúrnál pedig hétfőn éjfél tetőzött a folyó 402 cm-rel, az I. fokú készültség egyelőre még érvényben van. Jelenleg a folyó a torkolat térségében tetőzik. A mai napon a teljes szakaszon zavartalan apadás várható.

A Dráván is megindult egy árhullám, Drávaszabolcsnál holnapra várható a tetőzés az I. fokot megközelítő vízállással.

A Zalán jelentős árhullám nem alakult ki. A kisebb árhullám kedd reggelre Kehidakustány térségébe érkezett. Zalaapátinál a folyó fokozatot nem ért el, tetőzés előtti, már jelentősebb vízszintemelkedésre nem kell számítani.

A Duna Nagybajcsnál tovább apad, a vízállás tegnap este az I. fokú készültség szintje alá csökkent. A kedd reggeli vízállás 421 cm volt. Hétfőn délután Komáromnál, este pedig Esztergomnál tetőzött a folyó 481, illetve 457 cm-rel. A folyó Budapesten kedden reggel 5 és 8 óra között tetőzött 529 cm-es vízállással, készültséget nem kellett elrendelni, a rakpartok nem kerülnek lezárásra.

A Lajta felső szakaszának vízjárása további zavartalan apadást mutat, ebben jelentős változásra a következő napokban nem számítanak a vízügyi szakemberek. Mosonmagyaróvárnál a ma hajnali órákban 202 cm-es vízszinttel tetőzött a Lajta árhulláma, reggelre megindult az apadás. Az I. fokú készültség szintje alá előreláthatólag a szerdai napon csökkenhet a folyó vízszintje.

 

Az elmúlt 14 napban lehullott csapadék mennyisége:

viz20150526

A friss vízállás előrejelzéseket itt találják: http://www.eumet.hu/vizallas/

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2015. május 26.

Árhullámok várhatók több folyón

vizmerceÁrhullámok várhatók több magyarországi folyón a következő napokban lehulló csapadék hatására – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-t.

Az előrejelzések szerint elsősorban a Dráva-Mura, az Inn, a Traun-Enns, a Bécsi-medence és a Mosoni-Duna külföldi vízgyűjtő területein a következő négy napban lehulló 50-80 milliméter csapadék miatt árhullámok levonulása várható a magyarországi folyókon – olvasható a közleményben.
Hozzátették, a vízszint az árvízi készültséget az előrejelzések szerint leginkább a Murán, a Rábán és a Lajtán érheti el, és nem kizárt, hogy akár a kisebb vízfolyásokon is jelentősen emelkedik a vízállás.
A Duna ausztriai szakaszán áradás kezdődött, ugyanakkor az Országos Vízjelző Szolgálat szerdán kiadott előrejelzése szerint a folyó vízállása a magyarországi szakaszon várhatóan csak megközelíti az elsőfokú készültség szintjét.
A Rába és a Répce felső szakaszán egyelőre csak kisebb mértékben emelkedett a vízszint, jelentősebb áradás a péntek-szombati csapadék hatására várható. Szombaton a vízállás Körmendnél meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet.
A Lajta felső szakaszán is csak a pénteki esőzések hatására indulhat meg az áradás. A vízállás Mosonmagyaróvárnál vasárnapra elérheti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét.
A péntek-szombati csapadék hatására a Murán is árhullám várható, Letenyénél a tetőző vízállás meghaladhatja a másodfokú szintet – írta az OVF.
A vízügyi igazgatóságok felkészültek a védekezésre, figyelemmel kísérik az előrejelzéseket, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

A friss vízállás előrejelzéseket itt tekinthetik meg: http://www.eumet.hu/vizallas/

 

Forrás: MTI

Tájékoztató a Dráva-Mura vízrendszerében kialakult és a várható hidrometeorológiai helyzetről

Az elmúlt napokban a Dráva vízgyűjtő felső, osztrák területére hullott igen nagy mennyiségű csapadék hatására heves vízszintemelkedések indultak alakultak ki. Ennek következtében a magyar szakaszon Drávaszabolcsnál az I. fokú árvédelmi szint feletti vízállások valószínűsíthetőek.

1. A JELENLEGI ÉS A VÁRHATÓ METEOROLÓGIAI HELYZET

Az elmúlt napokban a Dráva vízgyűjtő osztrák, a Lavant torkolata feletti területein igen jelentős mennyiségű, a meleg idő miatt döntően folyékony halmazállapotú csapadék hullott. Tegnap reggelre a csapadékhullás megszűnt, és az ECMWF legfrissebb előrejelzései szerint a következő napokban területi átlagban is jelentős csapadék már nem várható. Az 1. táblázatban a fontosabb vízgyűjtőkön lehullott csapadék területi átlagértékeit ábrázoltuk. Látható, hogy a szélsőségesen magas értékek a Dráva vízgyűjtő legfelső, osztrák területeire koncentrálódtak, a Dráva szlovén területeire, illetve a Mura vízrendszerére jóval kevesebb eső hullott. Az 1. ábrán a lehullott csapadékokat térképesen is ábrázoltuk.
1

2. A JELENLEGI ÉS A VÁRHATÓ HIDROLÓGIAI HELYZET

A Dubrava erőmű vízeresztését tegnap reggelre ~1100 m3/s-re, majd napközben 1000 m3/s-re csökkentették. Jelenleg is 1000 m3/s körüli eresztés tapasztalható. Őrtilosnál a víz szintje november 8-án tetőzött. A következő időszak vízeresztéséről nincs információnk, ezért erre az időszakra vonatkozó számításainkat egy feltételezett vízeresztés forgatókönyv alapján végeztük. Ezek alapján a tegnapihoz lényegében hasonló érték prognosztizálható, Szentborbásnál I. fok alatti, Drávaszabolcsnál pedig I. fok feletti tetőzés valószínűsíthető. A pontos értékek a Horvátországból az erőműveken át érkező víz mennyiségétől függenek.
A Mura vízrendszer kevesebb csapadéka miatt, a letenyei tetőzés tegnap az I. fokú szint alatti értékkel következett be.

viz

A 2. táblázatban a következő hat napra vonatkozó részletes előrejelzéseket láthatjuk.

2

 

Számításaink egy feltételezett vízeresztési forgatókönyv alapján készültek. Ettől eltérő esetben az itt vázoltaktól számottevően különböző hidrológiai helyzet kialakulásának a lehetőségével is számolni kell.
A vízállások várható alakulására és tetőzések létrejöttére részletesebb információ található a következő oldalakon: hir.hydroinfo.hu, www.hydroinfo.hu.

Az Országos Vízjelző Szolgálat az árhullámokkal kapcsolatos újabb tájékoztatót csak a fent vázoltaktól jelentősen eltérő módon alakuló hidrológiai helyzet esetén ad ki.

OVF
Országos Vízjelző Szolgálat
Budapest, 2014. november 10. 10:00

Házakat vehet körbe, utakat önthet el a víz Vas megyében

Mélyebben fekvő házakat vehet körbe, alsóbbrendű utakat önthet el az árvíz Vas megyében, több helyen védekezésre lehet szükség. A Rábán Szentgotthárdnál másodfokú a készültség.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-vel azt közölte: áradnak a folyók Vas megyében, a Rába hétfőn harmadfok közelében tetőzik Szentgotthárdnál.
Hozzáfűzte: vasárnap délelőtt intenzív esőzés kezdődött a Rába vízgyűjtőjén, ahol 14 óra alatt átlagosan 50 milliméternyi, a vízgyűjtő középső részén azonban 70 milliméternyi eső hullott. Ennek hatására a Rábán és annak mellékfolyásain – a Répcén, a Gyöngyösön, a Pinkán – jelentős árhullám alakult ki.
A vízügyi igazgató közölte, várhatóan a Rába mentén Csákánydoroszlónál az úgynevezett Dózsa-ligetet ismét elönti majd a víz, illetve Gasztony község közelében is körülvehet néhány mélyebben fekvő házat a víz. Ezeken a helyeken szükség lesz védekezésre, az árvízvédelmi raktárakban rendelkezésre áll a szükséges számú homokzsák és homok is.
Gaál Róbert tájékoztatása szerint a folyó körmendi szakaszán szintén jelentős árhullám várható, ott kedd délelőttre várják a tetőzést, másodfokot meghaladó tetőzéssel. A vízügyi igazgatóság gátőrei és műszaki szakemberei a helyszíneken folyamatosan védekeznek, fokozott járőr- és figyelőszolgálatot tartanak. A Rába-völgyben több völgyi út elöntésére, néhány alsórendű úton lezárásokra kell számítani.
Közölte: a Répce- és a Gyöngyös-patak mentén is figyelőszolgálatot tartanak, Gyöngyösön Lukácsháza mellett megnyitották a víztározót, az áradás miatt víz alá került a Rőti-völgyi vízmű, Kőszegen pedig a nemezgyári duzzasztó feletti részen átmenetileg megközelíthetetlenné váltak az úgynevezett “hat házak”, amelyeket körbevett a víz. A mérések szerint hajnal óta mind a Répce, mind pedig a Gyöngyös apadásnak indult.
Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivőjének tájékoztatása szerint hétfő délelőtt a Répce áradása miatt lezárták a Bük és Acsád közötti összekötő utat, a közlekedők Bükről Csepreg felé kerülhetnek.

Az aktuális vízállásokat, illetve vízszint előrejelzéseket alábbi oldalunkon találhatják meg: Rába vízállások

Forrás: MTI 2014. május 12., hétfő 14:10