A Tiszán jeges árhullám vonul, többfelé belvízvédelmi készültség van érvényben

A Tiszán jeges árhullám folyik, emellett az országban már tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget – olvasható az Országos Műszaki Irányi Törzs (OMIT) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt közölte, a Tisza az országhatártól Tivadarig apad, lejjebb viszont árad. A Szamos és a Túr végig árad. A folyókon kialakult jégen tartózkodni tilos és életveszélyes – jelezték.
Az OMIT kifejtette: az elmúlt napon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve Ausztria keleti részén hullott területi átlagban is számottevő csapadék, ami ezeken a tájakon hétfőn is várható.

Lónyára is megérkezett a jégtömeg, Hodászi Debóra 2017. február 05-én 13.40-kor készítette ezt a videót a beregi község Tisza partján. (forrás: Háromhatár.hu)

A Tisza felső, kárpátaljai szakasza már apad, a jég döntő része levonult, de a vízgyűjtőn felhalmozódott hó olvadása tovább táplálja az árhullámot. A Tisza vízállását a kialakult jéghelyzet nagymértékben befolyásolja. A folyón további áradás várható, készültségi szint közelében maradnak a vízállások. A továbbiakban is sok helyen várható az elsőfokú szintek feletti vízállások kialakulása.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

A Tisza az országhatártól Szatmárcsekéig jégmentes, innen Tiszamogyorósig zajlik a jég, Tiszamogyorós és Zsurk között torlódott állójég van (alatta jégzajlás), majd Záhony térségében 6 kilométer hosszban megcsúszott állójég van. Tiszabezdéd alatt a torkolatig a folyó be van fagyva, illetve megszakításokkal állójég van rajta.
A Szamos Dés alatti szakaszán több kilométer hosszan jégtorlasz indult el a folyón, várhatóan 2-3 méterrel emelkedik a vízszint a jégtorlasz mögött.
Emellett az országban öt vízügyi igazgatóság területén tíz szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget. Ebből két szakaszon másodfokú készültség van érvényben. A hirtelen felmelegedés hatására a hó elolvad, de a talaj még nem engedett ki, így a csapadék nem tud beszivárogni. Ezen felül a következő napokban 5-17 milliméter eső várható, s a lefolyást lassítani fogja, hogy a szerdai hidegfront hatására éjszaka lefagynak az elöntések – fejtették ki.

Árvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Belvízvédelmi készültség 2017.02.06. (vizugy.hu)

Az OMIT kitért arra is, hogy a magyar jégtörő hajók továbbra is dolgoznak Szerbiában a jégtorlaszok bontásán. Az egyik idevezényelt hajópár a szerb fél javaslatára szétvált: a Jégtörő VII völgymenetben Belgrád irányába indult vissza a megbontott torlasz jegét terelni, aprítani, a Széchenyi pedig folytatta útját, hogy az Újvidék feletti szakaszt felügyelje.

Forrás: MTI; www.fetikovizig.hu; Háromhatár.hu

Az olvadás fizikája

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Olvadás-kicsi-5944Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu

 

A várható hidrometeorológiai helyzetről (04.03.)

HIDROMETEOROLÓGIAI
TÁJÉKOZTATÓ
a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén várható hidrometeorológiai helyzetről
2013. április 3-án 12:00 órakor

Az elmúlt napok enyhe és csapadékos időjárása többfelé okozott jelentős, a Rába s Sajó és a Körösök vízrendszerén III. fok feletti vízszintemelkedéseket. A változékony időjárás a következő időszakban a Tisza, a Sajó és a Kőrösök vízrendszerén tartósan magas vízállásokat eredményez majd.

A csapadék, és a vízgyűjtőkön korábban felhalmozódott, valamint közelmúltban hullott hó olvadásának hatására a Duna hazai mellékfolyóin, és a Tisza vízrendszerén szinte mindenhol jelentős vízszintemelkedések indultak el.
A Dunán az alacsonyabb hőmérsékletek és a kevesebb csapadék miatt számottevő vízszintemelkedések nem alakultak ki. A Rába árhulláma Sárvárnál tegnap este az I. fokú, míg Ragyogóhídnál ma reggel a III. fokú szint közelében tetőzött.
A felvidéki mellékfolyókon szintén árhullámok vonulnak végig, az Ipoly elhúzódó tetőzése Balassagyarmatnál II. fok feletti vízszinttel jelenleg is tart.
A Zalán Zalaapátinál igen magas, bővel III. fok feletti, a LNV-től csak 30 cm-rel elmaradó vízállással tetőzik a folyó. A Kaposon igen jelentős és nagy tömegű árhullám vonul le, a Kurd- nál tegnapelőtt két és fél napja délután óta igen magas, 424-429 cm közötti, tehát szinte stagnáló vízszinteket mérnek (LNV 459 cm).
A Mura árhulláma tegnap este az I. fokú szintet meghaladó 354 cm-el tetőzött.
A Tisza kárpátaljai szakaszairól elinduló árhullám Tivadarnál és Vásárosnaménynál I fok felet- ti vízállással tetőzött.
A mellékfolyók közül a Túron I. fok feletti, a Krasznán II. fok körüli vízszinteket észlelnek. A Sajón Sajópüspökinél II. fok feletti, a Bodrogon I. fok feletti, a Szamoson, és a Hernádon készültségi szint alattiak a vízállások.
A Fekete-Körös vízrendszerén Ant elhúzódó tetőzése 824 cm-rel egészen tegnap kora délelőttig tartott. (III. fok 800 cm). Remeténél az éjszakai órákban mérték a maximális értéket 710 cm-el (III. fok 700 cm). A Fehér-Körösön a gyulai tetőzés 554 cm-el ma reggel következett be (III. fok 550 cm). A Berettyón Szeghalomnál II. fok feletti vízállásokat mérnek, a Sebes-Körös Körösladánynál pedig ezekben az órákban haladta meg a III. fokú szintet. Lejjebb, a Kettős- Körösön Békésnél III. fokú szint feletti, a Hármas-Körösön pedig II. fok feletti értékeket ész- lelnek.
A Maroson egyelőre nem észlelhető számottevő vízszintemelkedés.

Az Országos Vízjelző Szolgálat szerda reggeli előrejelzései szerint a Tisza Tokajtól Kisköréig tartó szakaszán a II. fokú szintek feletti tetőzések várhatóak.
A mellékfolyók közül a Szamoson I. fok alatti, a Bodrogon azt meghaladó, a II. fokot megközelítő vízállás várható. A Sajó újabb árhulláma Sajópüspökinél ma estére várhatóan a III. fokú szintet kissé meghaladó értékkel fog tetőzni. Sajószentpéternél az újabb árhullám a tegnapi tetőzésénél magasabb, de a III. fok alatti vízállást eredményez majd. A Hernádon várhatóan csak az I. fokú szint alatti vízállások alakulnak ki.
A Fekete-Körösön az újabb csapadék Ant vízszintjét tartósan a III. fok, Remetét pedig a II. fokú szint felett tartja. A Fehér-Körösön Gyulánál kialakuló újabb árhullám tetőzése várhatóan elmarad a ma reggelitől. A Kettős-Körös Békésnél ma tetőzik 800 cm körüli értékkel (III. fok 750), a Hármas-Körösön is III. fok feletti tetőzésekre és elhúzódó magas vízszintekre számít- hatunk.
A Maroson a meginduló áradás az előrejelzési időszak alatt várhatóan csak I. fok alatti vízállá- sokat eredményez.
Az árhullámok szempontjából fontosabb vízmércékre vonatkozó részletes előrejelzéseket a 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

Az OVSZ kedd reggeli részletes tiszai vízállás-előrejelzései (2013. április 03. 11:01)

Az OVSZ kedd reggeli részletes vízállás-előrejelzései a tiszai mellékfolyókra (2013. április 03. 11:01)

A vízállások várható alakulására és a tetőzések létrejöttére részletesebb információ található a következő oldalakon: Eumet Vízállások , hir.hydroinfo.hu, www.hydroinfo.hu.
A következő hidrometeorológiai tájékoztatót az Országos Vízjelző Szolgálat várhatóan szerdán adja ki.

Budapest, 2013. április 3. 12:00

OVF
Országos Vízjelző Szolgálat
dr. Gauzer Balázs, Hunyady Adrienn

Nagyrészt apadnak a zalai folyók és patakok

Frissítés: 2013.04.02.
Jelentősen apadt a Kerka, csökkenőben van a Mura vízszintje is, a Zala folyó felső szakaszán már szintén megszűnt az árvízveszély, alsó szakaszán azonban kedden érheti el a harmadfokú árvízvédelmi készültséget jelentő vízállást – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kedden az MTI-t.

A Kerka-patak Bajánsenyénél vasárnap 190 centiméteren tetőzött, keddre már csak 86 centiméter lett a vízállás, Tormaföldénél a hétfői 301 centiméteres legmagasabb szint keddre nyolc centimétert apadt. A Mura Letenyénél hétfő este tetőzött 354 centiméteren, kedd reggelre 347 centiméterre csökkent a vízállás.
A Zala folyón Zalalövőnél a vasárnapi 376 centiméteres tetőzés után keddre mindössze 90 centiméterre mérséklődött a vízállás, amely az esőzések előtti szint közelében áll. Zalaegerszegnél a folyó vízszintje a hétfő hajnali 357 centiméter után keddre 159 centiméterre csökkent, Zalabérnél pedig a hétfő esti 230 centiméteres tetőzés után kedd reggelre négy centimétert apadt.
A Zalán levonuló árhullám kedden éri el Zalaapáti térségét, ezért a folyó alsó szakaszára a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kedd éjjelre várja a harmadfokú készültséget jelentő, 330 centiméteres tetőzést.
A zalai katasztrófavédelemhez hétfő dél óta nem érkezett olyan bejelentés, amely az áradásokkal kapcsolatos, míg vasárnap 35, hétfőn pedig 10 ilyen jellegű beavatkozásra volt szükség.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy éjszaka teljes szélességében lezárták, majd kedd reggel fél pályán feloldották a közlekedési tilalmat a dötki bekötőúton, ezt korábban a Zala áradása miatt, a burkolaton lévő 20-30 centiméteres víz miatt vezették be. A még hétfőn elrendelt, a menetrend szerinti autóbuszokra is érvényes 3,5 tonnás súlykorlátozás azonban továbbra is érvényben van, mivel a töltés és a padka annyira felázott, hogy a nehézgépjármű-forgalom nem lenne biztonságos a bekötőúton.

MTI 2013. április 2., kedd 7:49

***
Korábban:
Már egy-két métert emelkedtek, és intenzíven áradnak a zalai folyók és patakok, több településen embereket kellett kimenteni a víz által körbezárt otthonaikból, de a közúti forgalomban is korlátozások vannak érvényben a vízátfolyások, sárelöntések miatt.

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vasárnap kora délutáni tájékoztatása szerint Kerkakutason a Cupi-patak nagyon erős sodrású vize délre teljesen körbevett egy lakóházat, az ott élő idős embert a lenti hivatásos tűzoltók mentették ki és helyezték el ideiglenesen a település művelődési házában. Tornyiszentmiklósnál, az Európa-tónál 15-20 embert vett körbe a víz, ezért a tűzoltók leválasztották az elektromos hálózatról a vízben álló épületeket és átkutatták a területet, hogy mások nincsenek-e veszélyben.
Szilvágyon tizenöt lakóház udvarát öntötte el a víz, melléképületekbe is beszivárgott, ezért homokzsákokkal védekeznek a helyi önkéntesek. Salomváron a Novák utcát öntötte el a víz, ott egy-két órán belül négy lakóházat is veszélyeztethet, ezért homokot és homokzsákokat biztosítottak a védekezéshez.

Forrás: zaol.hu

Zalaegerszegen a Zala folyó önkormányzati védvonalán, a Dózsa-pályánál lévő szakaszra a polgármester elrendelte a másodfokú védekezést, nagyteljesítményű szivattyút is odairányítanak. Zalaszentgróton, a tüskeszentpéteri városrészben kiöntöttek az árkok, a csapadékvíz egy lakóház udvarán folyik át és a melléképület lábazatáig ér.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. azt közölte az MTI-vel, hogy megszűnt a Páka és Ortaháza között reggel a vízátfolyás miatt elrendelt útlezárás, de ezen az útszakaszon 40 kilométeres sebességkorlátozást vezettek be. Keszthely, Szilvágy, Csesztreg, Lovászi és Letenye térségében ugyancsak korlátozták a járművek sebességét, sárelöntés miatt pedig lezárták a Tófej és Söjtör közötti utat.
A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján a Zalán és a Mura vízgyűjtő vízfolyásain a korábban kialakult kisebb árhullámokra újabb árhullám érkezett, emiatt intenzíven emelkednek a vízszintek. A Murán eddig 100-150 centimétert, a Zalán pedig 150-200 centimétert nőtt a folyó vízszintje, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint pedig tetőzés még a felsőbb szakaszokon sem következett be.

Forrás: MTI

II. sőt III. fokú árvízvédelmi készültséget is elrendelhetnek

II. vagy akár III. fokú árvízvédelmi készültséget is elrendelhetnek a hétvégén Magyarország egyes folyóin az Országos Vízügyi Főigazgatóság pénteki helyzetértékelése szerint.

ÁRVÍZI HELYZETÉRTÉKELÉS

Az elmúlt 48-72 órában téliesen hideg időjárás mellett, tartós havazás volt a Kárpát-medence nagy részén. A hó vastagsága a síkvidéki területeken 0-20 (kisebb értékek keletebbre, a nagyobb értékek a Mátraalján és Délhevesben fordulnak elő), míg a Mátrában és a Bükkben általában 20-50, 600-700 m felett 40-90 cm közötti.
Vízfolyásaink legnagyobb részén reggel stagnáló, vagy apadó tendencia érvényesült.
Az előrejelzések szerint a következő 3 napban 27-37 mm csapadék várható a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, mely újabb árhullámot és a belvízállások emelkedését okozhatja.

A Tiszán, a Bodrogon és a Sajó alsó szakaszán továbbra is magasak a mederteltségek, míg a többi vízfolyáson – a levonult árhullámokat követően – már inkább alacsony, helyenként közepes mederteltség jellemző.

A már megkezdődött és vízgyűjtőnként eltérő mértékben folytatódó enyhülés, valamint a ma is hulló és a következő napokban is jellemző csapadékosság miatt, vízfolyásaink mindegyikén számíthatunk kisebb-nagyobb árhullámok kialakulására.

Az olvadás és az esők hatására a hétvégén előbb a Tarnán és a Taktán, majd a Sajón várható készültségi szintet meghaladó vízállások kialakulása. Eleinte (péntek, szombat) nagyrészt az olvadásból származó vízmennyiség lesz a döntő és ekkor az árhullámok még mérsékeltebb vízszintemelkedéseket okozhatnak, majd a szombatra és vasárnapra jelzett esőt követően a Tarna esetében Tarnaméránál ismét a III. fokot (350 cm) elérő, kissé meghaladó, míg Tarnaörsnél II. fokú (400 cm) készültségi szintet megközelítő/meghaladó vízállások alakulhatnak ki.

A Szerencs-Takta vízrendszerben a csapadék előrejelzések alapján 40-50 mm-nyi vízbevétel várható, amely tartósan bővizű állapothoz és Taktaföldvárnál III. fokú készültségi szintet elérő/meghaladó vízállások kialakulásához vezethet.

A Sajón egyelőre mérsékeltebb lesz az olvadás (a szlovák előrejelzés ma a vízgyűjtő nagy részén 15-20 cm-nyi hó lehullását valószínűsíti) majd szombaton már jelentősebb enyhülés, vasárnap pedig ? az enyhe idő mellett ? számottevő folyékony halmazállapotú csapadék is lehet.

A határszelvényben Sajópüspökinél és a folyó hazai középső szakaszán Sajószentpéternél szombat estére az I. fokú készültségi szintet megközelítő, esetleg kismértékben meghaladó, majd vasárnap délutántól, akár a III. fokú készültségi szintet elérő vízállások kialakulása is lehetséges.

A Bodrogon és a Tiszán továbbra is közepes, vagy magas mederteltségek lesznek jellemzők. A mai csapadék és léghőmérsékleti prognózisok a következő 6 napos periódusra, összességében enyhe időt és területi átlagban 50-60 mm-nyi csapadék lehullását valószínűsítik a tokaji szelvény feletti vízgyűjtőre.
Ezt figyelembe véve várható, hogy mindkét vízfolyáson újra a készültségi szintek felé emelkednek a vízállások. A Bodrog esetében – egy mai jelentősebb kárpátaljai folyékony halmazállapotú csapadékot követően – ez már a hét végén bekövetkezhet, míg a Tiszán inkább csak a jövő hét első felében valószínű.

Áradásra kell felkészülni a Hernádon is, de a vízgyűjtő nagyobb magasságai miatt, a nagyobb arányban hó formájában hulló csapadék, egyelőre “csak” készültségi szint alatti vízállásokat eredményez.

Összességében a folyóinkon a húsvéti ünnepek alatt rendkívüli árvíz kialakulására nem számítanak a vízügyi szakemberek, az I-III. fokozatoknak megfelelő védekezési tevékenység ellátása szükséges.
A hosszabb távú prognózisok szerint, április elején folytatódik az évszakhoz képest hűvös, többször csapadékos időjárás.

A készültségi fokozatban lévő folyóink értékelése

  • A Tisza folyó középső szakaszán (Kisköre-Csongrád között) I. fokú készültségi szint van elrendelve. Kisköre fölött apadó, Szolnok alatt pedig enyhén áradó vízállások tapasztalhatók.
  • A Bodrog folyón I. fokú készültségi szintek mellett folytatódik a lassú apadás.
  • A Taktán apadó vízszintek a jellemzők. A II. fokú árvízvédelmi készültséget I. fokúra mérsékeltük.
  • A Zagyván folytatódik az apadás, de az alsó szakaszon még a vízszintek nem süllyedtek az I. fokú készültségi szint alá.
  • Hortobágy- Berettyó enyhén apadó vízszintek mellett a II. fokú készültséget továbbra is fenn tartjuk.
  • Hármas-Körösön I. fokú készültségi szint van elrendelve, egyelőre stagnáló, vízszintek a jellemzők.

Jelenleg 832,5 km töltésen van árvízvédelmi készültség az országban, 746,2 km-en I. fokú (Bodrog, Takta, Hármas-Körös, Zagyva és a Tisza középső szakaszán, valamint azokon a töltésszakaszokon, ahol az előző, lefutott árhullám utáni helyreállítási munkák folynak) és 86,3 km-en II. fokú (Hortobágy-Berettyó).

Megtett intézkedések:

Az érintett Vízügyi Igazgatóságok Védelmi Törzsei a kialakult árvízszinthez tartozó árvízvédelmi fokozatok szerint önállóan végzi tevékenységüket. A szükséges intézkedések végrehajtása érdekében a védelmi helyzetnek megfelelően szükség esetén éjjel-nappali ügyeletet és járőrszolgálatot látnak el illetve az érintett védelmi szakaszokon a műtárgyak üzemképességének fenntartása érdekében a jégtelenítéseket folyamatosan végzik.

A magyarországi folyók helyzetértékelése

  • Duna: Közepes vízállások mellett a felső szakaszon enyhe vízszintemelkedés várható, a középső alsó részeken szintén ez a tendencia érvényesül.

A Duna magyarországi mellékfolyói:

  • Rába: I. fokú készültséget el nem érő hirtelen vízszintemelkedés várható, azt követő lassú apadással;
  • Lajta: az enyhe áradás után apadás várható;
  • Marcal: az elmúlt napok csapadék tevékenysége után enyhe vízszint emelkedésre lehet számítani;
  • Ipoly: folyamatos vízszintcsökkenés várható;
  • Mura, Dráva: vízszintemelkedés nem várható.

A Tisza és mellékfolyóinak helyzetértékelése:

  • Tisza: a felső szakaszon lassú áradás várható, egyelőre az I. fokú készültségi szintet nem éri el. A középső és alsó szakaszokon a vízszint további emelkedésére van kilátás. Az árhullám a középső szakaszon megközelítik, illetve meghaladják az I. fokú készültségi szintet.

A Tisza jelentősebb mellékfolyói:

  • Kraszna: I. fokú és II. fokú készültségi szintek közötti vízállás várható.
  • Bodrog: I fokú árvízvédelmi szintet meghaladó vízállások mellett enyhe vízszintemelkedés várható.
  • Szamos: alacsony vízszint mellett kisebb vízszintemelkedés várható.
  • Túr:I. fokú készültségi szintet elérő hirtelen áradás utánapadás várható.
  • Hernád: I. fokú készültségi szintet megközelítő áradás várható.
  • Sajó: a III. fokú készültségi szintet megközelítő hirtelen vízszintemelkedés várható.
  • Zagyva: folytatódik az apadás jelenleg I. fokú készültségi szint van elrendelve az alsó szakaszán.
  • Berettyó: a következő időszakban I. fokú készültségi szintet megközelítő lassú vízszintemelkedés várható.
  • Körösök: a Körösök szinte mindegyikén I. fokú készültségi szintet megközelítő vagy azt meghaladó vízállás lesz. Amennyiben az előrejelzett csapadékmennyiség leesik, akkor a Fekete-Körösön III. fokú készültségi szintet megközelítő vízállás várható. A vízgyűjtőn nincs jelentős hóban tárolt vízkészlet.
  • Maros: stagnáló vízállások várhatók.

Nagytavak helyzetértékelése:
Balaton: 96 cm a tó vízállása (szabályozási tartomány 75-110 cm). Az elmúlt héten 5 cm-t emelkedett a vízszint.
Velencei-tó: 144 cm a tó vízállása (szabályozási tartomány 140-170 cm). Az elmúlt héten 5 cm-t emelkedett a vízszint.

A grafikonos vízállás előrejelzéseket itt találják: Vízállás

BELVÍZVÉDELMI HELYZET

Magyarország síkvidéki területein az elmúlt 24 órában 1-2 mm csapadék esett. A hótakaró vastagsága az Alföldön 0-6 cm-re csökkent, folyamatosan olvad. A felső talajrétegek változatlanul telítettek, a belvízlevezető csatornákban a vízszintek magasak.
Országosan 80 700 ha a belvízzel elöntött terület, ebből 34 300 ha vetés-szántó. Legnagyobb elöntések Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak. Pontosabb felmérésre csak a hó teljes elolvadása után kerülhet sor. A vízügyi szakemberek megítélése szerint a belvízzel elöntött területek nagysága elérheti a 100 ezer hektárt, amennyiben a meteorológiai előrejelzések helytállóak.

11 vízügyi igazgatóság területén van érvényben belvízvédelmi készültség 54 szakaszon, ebből 26 szakaszon I. fokú és 28 szakaszon II. fokú a belvízvédelmi készültség.
A belvízvédelmi csatornákban a vizek zavartalan lefolyása érdekében, a csatornák és a műtárgyakon fennakadt uszadékok eltávolítását folyamatosan végzik a vízügyi szakemberek.

Érintett vízgazdálkodási társulatok:
8 vízgazdálkodási társulat I. fokú, 13 társulat II. fokú belvízvédelmi készültséget tart fenn.
9 önkormányzat (Szurdokpüspöki, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Balástya, Tiszalök, Jászalsószentgyörgy, Fegyvernek, Kötegyán, Köröstarcsa) I fokú, 1 önkormányzat (Tomajmonostora) II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el.

Az elkövetkező 6 napban az előrejelzések szerint 45-50 mm közötti csapadék várható. Amennyiben az előre jelzett csapadék tényleg leesik, az elöntött területek nagysága jelentősen megemelkedik.

Forrás: OVF

A Dunán 2013. tavaszán várható vízállások

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos Vízjelző Szolgálat

TÁJÉKOZTATÓ

a Dunán 2013. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

1. AZ ŐSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŰJTŐRE  HULLOTT  CSAPADÉK

A 2012. november 1-től 2013. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 272 mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, de decemberben és februárban is az átlagot meghaladó csapadék esett, és a novemberi mennyiség is alig maradt el a sokéves átlag értékétől. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége jelentősen felülmúlja a tavalyi, és az utóbbi pár év értékeit is.

Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 18 %-kal több csapadék hullott.


2. AZ ŐSZI ÉS A TÉLI IDŐSZAK HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI

A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):

Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a november az átlagosnál melegebb volt, decemberben pedig a Felső – Duna vízgyűjtő kivételével átlag alatti hőmérsékletek alakultak ki. A januári középhőmérsékletek minden részvízgyűjtőn átlag körüliek, míg a február a Felső – Duna, az Inn és a Traun – Enns vízgyűjtőn az átlagosnál jóval hidegebbnek, a Morva és a Vág vízgyűjtőjén átlagosnak bizonyult.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a téli időszak elején, novemberben az átlagnál melegebb volt, decemberben és januárban hőmérsékletek az átlagos értékek közelében alakultak, a februári hőmérsékletek a nagyon hideg tavalyi értékekhez képest kevésbé voltak alacsonyak, de idén is mindenhol jelentősen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől.

3. A VÍZGYŰJTŐN 2013. MÁRCIUS 1-JÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET

A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg.

A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.

A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag fölött maradt. A december – február időszak jelentős, átlag feletti csapadéka és hideg időjárás folyamatos hófelhalmozódást eredményezett. Csak december közepén és február elején volt némi olvadás. A hókészlet mennyisége február 25-én elérte a 16.5 km3-es értéket, mely a sokéves maximumot is meghaladta.

A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-jén érvényes értékét 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.

A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke 15,8 km3, ez az utolsó 22 év hasonló időpontbeli maximális értékének (16,74 km3) a 94 %-a, a minimális értéknek (4,38 km3) a 360 %-a, a sokéves  átlag értékének (10,15 km3) pedig a 155 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 5 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen meghaladja az elmúlt évi értékeket.

4. A TAVASZI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS

A március 1-jén rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál szárazabbnak ígérkezik. Az április átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a május átlagosnál kissé melegebb, és szárazabb lesz.

A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 10-20 mm csapadékot jelez, mely jellemzően a dekád második felében fog leesni. A hőmérsékletek a dekád elején fagypont körüliek, a dekád közepén viszont jelentős felmelegedés várható, majd a dekád végén ismét lehűlés következik. További havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a dekád végén, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás.

A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.

A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, februárban az átlagosnál hidegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke jelentősen meghaladja a sokéves átlag értékét. Március első dekádjának második felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás. Amennyiben az átlagosnál kissé szárazabb és az átlagos vagy az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő (és számottevő hóhányaddal rendelkező) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március második felében vagy áprilisban mutatkozik esély.

A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye csak kevéssel nagyobb az átlagosnál. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, április elején számíthatunk.

Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, az elmúlt 25 év legnagyobb hóban tárolt vízkészlete (az őrtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy 5,3 km3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1,3 km3) halmozódott fel. (A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.)

A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén azonban szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell.


Forrás:

Spitzerné Farkas Márta

vízjelző referens

Budapest, 2013. március 2.

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében, az alacsonyan fekvő területekről naponta 150 ezer köbméter vizet szivattyúznak át – tájékoztatta a Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője kedden az MTI-t.

Laki István közölte: a Kis-Balaton vízszintje a hóolvadás és az esőzések hatására jelentősen nőtt. A belvíz a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat is érinti; Sávoly és Főnyed térségében emelkedik a vízszint, ezért a vasúti töltés védelme érdekében ezen a szakaszon folyamatosan szivattyúzzák a vizet.
A belvíz lakott területeket nem veszélyeztet, de Zalaapáti környékén a mezőgazdasági területeket, szántókat, legelőket, erdőket elöntötte a víz.
A térségben kilenc szivattyútelep üzemel, a vizet a hévízi, keszthelyi öblözetben található vízelvezető csatornába, a Zala folyóba és a Kis-Balatonba szivattyúzzák.
Laki István szólt arról is, hogy a hóolvadás után a Zala folyón kisebb árhullám, másodpercenként 25 köbméter víz érkezik, ami befolyásolja a Kis-Balaton vízszintjét.
A Kis-Balaton térségében január közepe óta elsőfokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. Az eltelt egy hónap alatt 3,5 millió köbméter vizet emeltek át az elektromos szivattyúkkal az alacsonyan fekvő területekről.

Forrás: MTI

Tavaszi szél vizet áraszt?!

Frissítés: 2012. április  12.

A helyzet egyértelműen kedvező mindkét nagy folyónkon.

Miközben már javában fúj a tavaszi szél, vizet mégsem áraszt. A cikk írásakor, február 29-én az Alpokban, a Duna felső vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség még 11.77 km3 volt, március 7-én 10.7, március 15-én  9.9, március 20-án 8.7, március 30-án 6.4, április 12-én már csak 5.7 km3 (ebből kb. 3 km3 a legfelső magasságokban később is megmarad).

A Tiszán február végén 4.8 km3 volt, március 7-én 4.3, március 15-én 3.7, március 20-án 2, március 30-án 0.4, április 12-én már csak 0.2 km3 .

***

Ilyenkor, olvadáskor a második dolog, ami sokak fejében megfordul, miután kiélvezte az első tavaszi napsugarakat és az enyhébb hőmérsékleteket, hogy kell-e tartanunk a tavaszi árhullámtól?

Tavaszi szél vizet áraszt? Most inkább írjuk így: Tavaszi szél vizet áraszt! – így, felkiáltó jellel!

Hogy miért a felkiáltó jel? Ki ne ismerné a nótát, itt cseng a fülünkben, azt azonban már kevesebben gondoljuk végig, hogy ennek a népi megfigyelésnek mi is a magyarázata. A tavaszról a kellemes meleg és az arcunkat simogató napsütés jut az eszünkbe és erről könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy ettől olvad a hó. Ez azonban csak részben igaz. A hófehér felület nagyon keveset nyel el a napsugárzásból azt szinte teljes egészében visszaveri, úgy is mondhatjuk, a hónak a legnagyobb az albedója. (Albedo: a felületek sugárzás visszaverő képességét kifejező mérőszám, értéke az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületeknél esetében pedig 0. A hó albedója közelíti az 1-et). A napsugárzás tehát alig játszik szerepet az olvadásban. Azt feltehetőleg mindenki tudja, hogy egy jelentősebb tavaszi árhullámhoz sok-sok hó kell. A sok hóban viszont sok a „hideg”, a felolvasztásához sok „meleg” kell. Aki síel, tapasztalhatta, hogy szikrázó tavaszi napsütésben a levegő akár 5-8 fokra is felmelegedhet, egy szál pólóban is remekül tudunk síelni és a hó szinte nem is olvad. Persze, hogy nem olvad, mitől is olvadna? A nagy tömegű hó szépen „áthűti” a felületével érintkező vékony légréteget, mivel a levegő jó hőszigetelő, ez a vékony hideg levegő elégséges „védőcsomagolást” biztosít a hónak az olvadás ellen. Nyugvó levegő esetén ez az állapot sokáig fennmarad, a hó szép lassan olvadozik, az olvadékvíz éppen csak csordogál. Ez az „idilli” állapot azonban drasztikusan megváltozik, ha megmozdul a levegő. A felmelegedett légtömegek már tartalmaznak akkora hőmennyiséget, ami a hó felolvasztásához szükséges és mozgásukkal „elfújják” a hó felszínéről a vékony hideg „szigetelést”. A hó felszíne így már „védtelenné” válik és a folyamatosan érkező meleg „utánpótlástól” gyorsan olvadni kezd. Tovább gyorsíthatja az olvadást a hó felszínére hulló langyos eső, amely nemcsak a mennyiségével növeli az olvadékvizet, hanem jelentős hőtartalmával  is gyorsítja az olvadást.

Összefoglalva tehát: ahhoz, hogy a folyókon tavasszal jelentősebb árhullám vonuljon le, 4 tényezőnek kell egyidejűleg jelen lennie:

  1. sok hó;
  2. intenzív felmelegedés;
  3. meleg szél;
  4. eső.

Ezek a feltételek 2006-ban egyszerre következtek be a Duna vízgyűjtőjében, melynek eredménye 860 centiméteres tetőző vízszint volt. 1999-ben március 1-én több mint 15 köbkilométer volt a hóban tárolt vízkészlet és úgy lefolyt, hogy szinte észre sem vettük. Tehát nem csak a meleg, hanem a szél az, ami vizet áraszt!

A 2012-es évet illetően egyelőre nyugodtak lehetünk, kifejezetten biztató a helyzet.

A mederteltség szempontjából a Duna és a Tisza is alacsony, illetve igen alacsony vízállású. Vagyis az újabb olvadás idején is bőven van helye a hólének.

Összehasonlításul, 2006 telén a Duna felső vízgyűjtőn lévő hóban tárolt vízmennyiség az átlagos 9 köbkilométer helyett a duplája, 18 köbkilométernyi volt. Ekkor két tényező szerencsétlen módon egyszerre jelentkezett az Alpokban. Az erőteljes és folyamatos olvadás valamint a nagy eső. Miközben ekkor már a meder is félig telt volt.

Ezen három tényező együttes jelentkezése okozta Budapest felett a rekord áradást. A fővárosban, 2006 április 5-én, 860 cm-nél tetőzött a folyó.

Jelenleg 11.77 km3 a hóban tárolt vízkészlet a Duna felső vízgyűjtőjén, a folyómeder alacsony vízállású és az olvadás is szakaszosan alakul. Március 2-ig fokozatos lassú olvadás, a vízkészlet apadása, majd a 3-i hőmérséklet csökkenéssel megtorpanása valószínű. A leolvadó víznek is viszonylag kis emelkedések mellett lesz ideje lefolyni.

Hóban tárolt víztartalék 2012.02.29-én

Mihez hasonlítsunk? A Balaton vízkészlete összesen közel 2 köbkilométer. Most tehát az Alpokban kb. 5,5 Balaton vízmennyisége van a hóban. Ebből kb. 1 Balaton mennyiségű mindig fent marad a legmagasabb csúcsok környezetében, nem olvad el.  A maradék 4,5 Balaton mennyiségű víztartalom hogyan, milyen tempóban képes leolvadni? Nos 1 Balaton mennyiségű víztartalom egy jelentős olvadás idején az Alpokban képes 2 nap alatt eltűnni és 3 napon belül le is folyni a Felső-Dunán. Azaz lassú, szakaszos olvadás idején – amely most is valószínű –  mindössze néhány hét alatt észrevétlenül megszűnik az esetleges fenyegetés. Egyelőre kijelenthetjük, az olvadás mellé az Alpokra érkező átmeneti csapadékok a következő két hétben sem tudják jelentősen megemelni a Duna vízszintjét, a Tisza vízszintjét sem a Kárpátokra várható időszakos csapadék.

A Tisza felső vízgyűjtőjén egyébként 5 napja még 5.8, most viszont már csak 4.8 km3nyi a hóban tárolt vízmennyiség.

A jelentést folyamatosan  frissítjük itt a továbbiakban is, mivel két héten túl a meteorológia tudománya nem tud megbízható előrejelzést nyújtani, azaz biztosan nem tudható, hogy vízügyi szempontból “megette volna a kutya a telet”, hiszen az Alpokban a március, de néha még az április eleje is lehet a további hófelhalmozás időszaka, amikor is ha 500 és 1500 méter közötti magasságban még jelentős mennyiség hullana le, egy még beláthatatlan, kedvezőtlen esetben igen gyorsan le is tudna jönni…

Ami biztos, egyelőre a jelenlegi körülményeket ismerve okkal bizakodhatunk, hogy folyóinkon nyugodt tavaszunk legyen.