EuMet Időjárás előrejelzés

December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy „sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

• december 1.: Meteorológiai tél kezdete.
• december 3.: 1976-ban ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb légnyomás értéket hazánkban. 980 hPas. Budapesten.
• december 12-14.: Geminidák csillaghullás maximuma erre az időszakra esik. Ritkán és nehezen megfigyelhető az ilyenkor jellemzőbb felhős, ködös égbolt miatt.
• december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
• december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.
• december 21-22.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja, melyről „Téli napforduló” című írásunkban olvashat részletesebben. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
  Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
• december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
• december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: „Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
• december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
  A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.
  Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
  Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
  Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban – a sokéves átlag szerint – már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először téli halmazállapotú csapadék, hó hazánk területén, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.

• november 1.: 1781-ben, ezen a napon kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt és csak 1861-ben indult újra.
• november 1.: Mindenszentek napja. A népi időjóslás szerint ha Mindenszentek nedves, akkor lágy, ha száraz, akkor kemény tél következik.
• november 5-12.: Ekkor figyelhetők meg a Taurid meteorraj hullócsillagai. A legjobb idő a csillagvadászatra az éjféli órák, amikor a Taurus csillagkép magasan helyezkedik el az égbolton. (Fontos feltétel a derült égbolt, ami ebben az évszakban már nem olyan gyakori.)
• november 7.: 2005 nov. 07. környékén több szemtanú is meteor becsapódását észlelte az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka államban. A becsapódó meteor átmérőjét kosár és futball labda közöttire becsülték a szemtanúk. A becsapódást követően meteorzáport észleltek, amely látványos „tűzijátékot” okozott az alaszkai égbolton. Szakértők szerint a Föld ebben az időben haladt át a Taurid meteorrajon, s áthaladás során csapódhatott be egy kődarab.
• november 8.: 1781-ben ezen adták közre az első nyomtatásban is megjelent időjárási adat Budáról. Észlelő Weiss Ferenc volt, aki az észleléseket már 1780-tól megkezdte, de ekkor jelentette meg először.
• november 11.: Márton napja. A sok-sok „libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
• november 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.
• november 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
• november 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
• november 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
• november 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.
• november 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen „Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.
• november 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év. Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.

A Tauridák meteorraj, melyet az angolszász világban időnként csak „halloween-i tűzgolyókként” emlegetnek, minden évben, szeptember végétől november második feléig figyelhető meg.

A meteorzápor csúcsa – itt a Föld északi féltekén – jellemzően október végére tehető. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy sikerül hullócsillagot megpillantanunk. Természetesen a megfigyelés eredményességét nagyban befolyásolja az ilyenkor már gyakran felhős, párás időjárás, illetve a derült éjszakákon a Hold fényereje.

Fotó: Bill Allen, 2015

A Tauridák meteorraj nem az aktivitásáról híres.  Tagjai között azonban a megszokottnál több a nagyobb méretű meteor, melyek jellemzően 3-5 naponta kerülnek a Föld légkörébe, és erős, felvillanó fénycsóvát maguk után húzva, szinte tűzgolyókként porladnak el. Egyes számítások szerint a Tauridák meteorraj tagjai között előfordulhatnak akár akkora darabok is, melyek „átvészelhetik” a Föld felszínéig tartó utat, bár konkrét ilyen esetet még nem regisztráltak.

A megfigyeléshez tehát türelem, kitartás és némi szerencse is kell az időjárás tekintetében, de a látvány mindenben kárpótol. A legjobb időszak a megfigyeléshez az éjfél és pirkadat közötti időszak, mert a Bika csillagkép ekkor van a legmagasabban az égbolton. Nem közvetlenül a Bika csillagképnél kell várni a hullócsillagokat, hanem szerte az égbolton. Sőt a csillagképhez közelebbiek csóvája rövidebb, így azokat nehezebb észrevenni, így jobb az esélyünk, ha a csillagkép tágabb környezetét figyeljük meg.

A meteorraj névadója a Taurus (Bika) csillagkép, mivel a hullócsillagok e csillagkép felől figyelhetőek meg. A Tauridák meteorjai az Encke nevű ekliptikai üstökös porladéka, maradványai. Vannak köztük kifejezetten nagy méretű darabok is, melynek köszönhetően egyes években különlegesen fényes hullócsillagok is megfigyelhetőek

Forrás: Space.com

2025. október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, azaz 1 órával vissza kell állítani az órákat. Ezzel a hétvégénk egy órával még hosszabb lesz, és elkezdődik hazánkban a téli időszámítás.

Évek óta tervezik az évi kétszeri óraállítás eltörlését. Az európai döntés ugyan már megszületett, a tagállamokra bízott részletek kidolgozása viszont évek óta várat magára.

Az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság még 2018 nyarán nyilvános konzultációt folytatott az óraállítás kérdésében, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be. Ez az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációk esetében valaha tapasztalt legmagasabb válaszadási szám. A válaszadók 84%-a támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését.

Ennek következményeként az Európai Parlament még 2019 tavaszán döntött az óraállítások eltörléséről. Mindezek ellenére az óraállítás megszüntetése több éve csúszik.

A tagállamok szabad döntési jogot kaptak abban a kérdésben, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítenék.

Az unió soros elnökségét ellátó Csehország 2021. szeptemberben újabb haladékot adott, látva a döntésképtelenséget, mely alapján még öt évig biztosan folytatódik a téli és a nyári időszámítás váltogatása.

A jelenleg tapasztalt energiaár krízis az óraállítás fenntartása mellett hoz érvet, hiszen az egész rendszer bevezetését is egy hasonló gazdasági válsághelyzet eredményezte:

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást Európában először 1916-ban, Franciaországban, Németországban, a Brit Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. Fő  célja az első világháború alatti áramfogyasztás csökkentés volt, azaz hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

Magyarországon először 1916-tól 1920-ig volt nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették. 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra át kellett állítani nyáron az órákat, utána pedig 1980-ban tértek ehhez vissza az elszabaduló energiaárak miatt.

Itthon sem született döntés egyelőre a kérdésben. A Miniszterelnökségi sajtóiroda korábbi közleménye szerint „A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”

Nem könnyű a döntés:

1. Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor a tél derekán  bőven iskola- és munkakezdést követően, 8:30  körül kel majd fel a nap, délutánonként viszont legkorábban is csak 17:00-t követően lenne sötét.
2. Amennyiben a téli időszámítás mellett döntenénk, nyaranta már hajnali 4:00-kor világosodhat a leghosszabb nappalokon.

A Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ témával kapcsolatos állásfoglalása, hogy a reggeli, sötétben kényszerített ébredés nagyban visszaveti a teljesítményt. Ha sötétben kell elkezdeni a napot, az jóval nagyobb mértékben veszi igénybe, meríti le a szervezetet, mint ha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Ez alapján a téli időszámítás lenne optimális.

A korábbi felmérések alapján azonban az emberek többsége mégis a nyári időszámítást tartja jobb megoldásnak.

Meteorológus szemmel ugyancsak a téli időszámítás a jobb döntés. Ennek oka, hogy az előrejelzések alapjául szolgáló előrejelző modellek eredményei így egy órával hamarabb elérhetőek, azaz hamarabb készülhet el a friss adatokon alapuló prognózis, ami mind télen mind nyáron fontos a veszélyes időjárási helyzetek rövid távú előrejelzéséhez.

A Nap járása is a téli időszámítást sugallja ideálisnak, hiszen a mi földrajzi hosszúsági körünkön (keleti hosszúság 15-20°) a téli időszámítás alatt jár a Nap égi útjának legmagasabb pontján déli 12:00 közelében. Ez ugyancsak a szervezet bioritmusának megfelelő működéséhez fontos tényező.

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-22-re esik. Ez a hónap 2. hullócsillag zápora, alig 10 nappal ezelőtt volt megfigyelhető a Drakonidák meteorraj.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, az évszakban már gyakoribb borongós, párás időjárás is gyakran ellehetetlenítik a megfigyelést, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot.

Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké (január), ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké (augusztus), amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 21-23. között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint a fent említettek.

A DK-i égbolt felé nézve látható csillagképek és az Orionida hullócsillagok radiánsa.

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett. A legtöbb hullócsillagra éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképből (Íjász)  kisugározva lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus „vénasszonyok nyara” vagy más néven „indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  

• október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
• október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
• október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
• október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
• október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. A Nagy Göncölt megkeresve, kicsit még feljebb tekintve az égbolton található a Draco, azaz Sárkány csillagkép, ami kb. a hullócsillagok kiindulópontja.
• október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
• október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
• október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
• október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
• október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
• október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
• október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

2025-ben szeptember 22-én 20:19-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza közelítőleg megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig.

E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal. Az északi féltekén a nappalok rövidülni kezdenek, egészen a decemberi téli napfordulóig, amikor a leghosszabb éjszaka lesz. 

TUDTA… ?

…, hogy a fekete üröm ugyanolyan allergia kiváltó, mint a parlagfű? És vajon mitől érzékenyebb a városi, mint a vidéken élő ember a virágporra? No és, hogy mitől tüsszög, ha kap egy szép sárga virágcsokrot a vázába? A lenti írásból más is kiderül.

Galenus híres római orvos már i.sz. 120-ban leírta, hogy vannak akik a „virágoktól tüsszögési rohamokat kapnak”. A XX. század elejéig mégsem derült ki sokkal több ennél, csak a tapasztalatok sokasodtak.

Kiderült pl., hogy a virágpor allergia nagy számban először tavasszal jelentkezik, amikor kaszálnak. Miután a tünetek leginkább a megfázáshoz hasonlítanak, az amerikaiak elnevezték szénaláznak, de gyorsan kiderült, hogy a panaszoknak nincs sok közük a szénához és nem is lázas állapot. A leginkább a pollen allergia, vagy pollenózis elnevezést használja a tudományág. A kezelés alapelveként pedig a túlérzékenység csökkentését, az ún.  deszenzibilizálást követik.

A vágy örök, hogy az ember és a természet egymással harmóniában létezzen, néha mégis úgy tűnik, mintha érdekeink összeegyeztethetetlenek lennének. Hol mi károsítjuk a természetet (erdők kivágása, talajok, vizek elszennyezése, felszíni bányaművelések stb.) hol mi szenvedünk a természettől (lásd pl. pusztító viharok, árvizek, tengerhullámok…), de olykor az apró, szemmel nem is látható virágporszemek is komoly problémát tudnak okozni.A probléma megoldására, virágpor-érzékenység esetében két lehetőség látszik: vagy a szervezet felejti el a túlérzékenységet és reagál gyengébben, vagy a bejutó pollenek számát próbáljuk csökkenteni. Melyikre van nagyobb esély? És mi történik egyik, vagy másik esetben?

A virágpollen miatt sokan panaszkodnak szénanáthára, allergiára, miközben a virágpor nélkül nehezen képzelhető el az élet. A bő pollentermelés nélkülözhetetlen a megporzás és így a magképzés, a növények szaporodása és így a jó termés alapfeltétele.

Miért?

Az allergia az emberi szervezet túlérzékenységi reakciója, testidegen anyagok, pl. pollenfehérje bejutásakor.

Az allergiás emberek szervezete rosszul ismeri fel támadóját és a kelleténél hevesebben védekezik. A szervezet védekező mechanizmusa, azaz az immunrendszer feladata, hogy az idegen anyagok bejutását megakadályozza vagy a bejutottakat megsemmisítse. Ez a védekező rendszer szervezetünk számára alapvető, nélkülözhetetlen, az allergiások számára azonban törvényszerűen sok kellemetlenséget is okoz.

Igen érdekes kutatási eredmény, hogy a pollen allergiában szenvedők kb. 90 %-a szellemi foglalkozású, városban élő ember. Valószínű ok, hogy a vidéken élők gyermekkoruk óta, rendszeresen találkoznak a virágporok tömegével, így a rendszeres hatás révén „természetes védettség” alakul ki náluk.

A termés, azaz a lakosság táplálékának biztosításához nélkülözhetetlen virágpor maga nem tehet róla, hogy egyre nagyobb számban vannak, akik képtelenek elődeik alkalmazkodásához. A virágporszem maga ártatlan abban, hogy egyre többen lesznek saját immunrendszerük kiszolgáltatottjai. Bizonyíték, hogy az emberiség nagy része gond nélkül élt és él még ma is virágporszemekkel teli levegőben.

A virágporokat vizsgáló kutatók, a palinológusok szerint a tudatos családtervezéskor érthető lenne, ha két allergiás ember nem kötne házasságot, hiszen a virágpor-érzékenység hajlama öröklődhet. A párválasztásnál ez azonban igen ritkán szempont. Egy 1986-ban készült tanulmány ajánlása szerint a pollenallergiás szülők legalább a családtervezésnél figyeljenek rá, hogy újszülöttjük legalább pollenmentes évszakban, télen szülessen, hiszen az utód 80 %-os valószínűséggel örökölheti a túlérzékenységet.

Mitől?

Ön gondol például a szénanátha kockázatára, amikor idegen tájakról származó dísznövényeket ültet a kertbe, balkonra? Honnan ismeri meg az ország lakossága az allergiát okozó fontosabb növényfajokat? A legtöbb embernek problémát okozó, késő nyáron virágzó parlagfű (Ambrosia) pl. Észak-Amerikában őshonos. Onnan került Európába, majd hazánkba is.

Azt tudta a tisztelt Olvasó, hogy egy másik szintén országszerte elterjedt, tömegesen növő gyomnövény, a fekete üröm (Artemisia vulgaris), teljesen hasonló tüneteket vált ki, mint a parlagfű, illetve, hogy aki a parlagfű virágpollenjére érzékeny, az a fekete ürömére is és fordítva?

Mégis mindenütt csak a parlagfűről beszélnek. Ön szerint ennek mi lehet az oka? Holott a fekete üröm a legerősebb allergiakeltők élcsapatába tartozik a parlagfű párjaként.

Hazánkban kilenc őshonos ürömfaj él, mindegyik virágpora allergia keltő, de legtöbb gondot az úton-útfélen magas bozóttá növő közönséges vagy fekete üröm okozza. A néha akár 2 méter magas gyom – a parlagfűvel együtt – júliustól októberig virágzik.

Észak-Európában a nyír (Betula pendula) mellett a fekete ürmöt tartják számon, mint a legfontosabb késő nyári pollinózis kiváltót. Rendszeresen irtják mindenütt, de különösen a játszóterek, parkok környékén, ahol a legveszélyeztetettebbek, a gyerekek, az idősek és a betegek gyakran megfordulnak.

Azt tudta, hogy egy ajándékba kapott, vázába tett virágcsokor is lehet a súlyos allergia kiváltója? Bekerül a lakásba és csukott ajtó mögött is erős rohamot tapasztal az érzékeny lakó, aki nem is tudja, mi tört rá.

A vizes élőhelyek, árokpartok, ligeterdők, árterek, zsombékosok igen elterjedt természetes növénye a hosszú szőrös száron összetett sárga virágaival feltűnő, sőt a virágüzletek kínálatában is jelen lévő kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) is nagyon hasonló allergiakeltő, mint a fekete üröm, vagy a parlagfű. Ugyancsak júliustól októberig virágzik. Ez a növény is Észak-Amerikában őshonos, onnan hozták Európába dísznövényként, azóta „kivadult” ez a gyorsan és akár 2 méterre is megnövő évelő. Gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél.

Egyébként, mint annyi minden, ez a szép növény is van akinek segítőtárs. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták a kanadai aranyvesszőt. Teáját Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására, hasmenések megállítására, sebek, ekcéma kezelésére is használják. Akinek segít, nyilván nem allergiás.

Hallott róla, hogy a házak udvaraira telepített csillagpázsit (Cynodon dactylon) gyakran okoz allergiát?

Lám, nem csak a szél, természetesen az ember is hurcolja az allergiát okozó növényeket.

Minél gyorsabban és minél több allergén szűrődik ki a virágporszemből, annál hevesebb az allergiás tünet. Míg egy másik erősen allergén nyírpollenből 1 perctől 10 óráig tartó idő alatt diffundálnak ki az allergiakeltők, addig a parlagfű esetében ehhez csupán másodpercek is elegendőek.

Azt gondolta volna, hogy egyetlen parlagfű akár 8 milliárd virágporszemet is képes magából kibocsátani?

Valami vigasztaló:

A Föld mintegy negyedmillió virágos növényfajából alig egy ezrelék okoz allergiát. Azok sem élnek mindenfelé és nem mindegyikre vagyunk egyformán érzékenyek. Jelenleg összesen alig 200 fontosabb allergént ismer a tudomány. Ezek közül sem mind terjedt el tömegesen, nem széllel terjed és nem mind tartalmaz túlérzékenységet kiváltó allergén anyagokat.

Találtak azonban már virágporszemet 5 km magasan és 150 km távol a partoktól a tenger felett is, vagy például a tenger felett 50 km-re a parttól csak 25 %-kal volt kevesebb virágporszem, mint a part feletti levegőben.

Mit tehetünk?

Sok pályázati közpénz kerül parlagfű-egyesületekhez. Különös, hogy fekete üröm egyesületek nincsenek, pedig a két gyom teljesen egyformán allergia kiváltó.

Manapság a parlagfű egyesületek jó szándékú, ám nyilván súlyosan tájékozatlan önkéntesei mutogatják a televíziókban a szabad kézzel megmarkolt gyomnövényt, holott nekik kellene jó-példát mutatni, kizárólag kesztyűs kézzel hozzáérni, mivel a növény minden részében, a zöld szárában, leveleiben is erősen allergia kiváltó hatású. Azaz, aki eddig nem volt rá túlérzékeny, előfordulhat, hogy éppen a szabad kézzel történő tapogatástól, szaggatástól válik későbbiekben allergiássá. Ennek igen súlyos változata, amikor gyerekekkel szedették, hogy 100 szálért egy sorsjegyet kapjanak cserébe és ezzel mindjárt egy maradandó allergia hajlamot is. Fontos a jó szándék, de elengedhetetlen a bölcs tájékozódás a parlagfű ellen küzdő szervezeteknél, egyéneknél, a gyomnövény kiirtásán fáradozó önkormányzatoknál egyaránt. Nem véletlen, hogy fejlett, tanult helyeken kizárólag védőruhában, védőkesztyűben, szájmaszkban, gépi kaszával irtják ezt az allergia keltő gyomot. Ezért lenne egészségre ártalmatlanabb és olcsóbb még időben, apró gyomnövényként lekaszálni, amikor még nem ontja magából a polleneket. De fontos tudni, egyszer nem elég! A zöld növény képes méreteiben is alkalmazkodni. A töve felett lenyesett gyom a talaj felett rövidesen akár 1-2 centire is képes új virágzó mini-hajtásokat hozni.

Gondolta volna, hogy ha csak egyetlen év pollentermését egy 100 x 100 méteres alapú piramisba hurcolnánk, akkor kb. 50 emelet magas építményt kapnánk?

Amikor megered az eső, az érzékenyek fellélegeznek. A csapadék kimossa a pollent a levegőből, de gondolta volna, hogy nem mindegy milyen az eső és mekkora a virágpor koncentráció? A tartós, csendes, apró szemű eső megtisztítja a levegőt, míg a gyors, heves, nagy szemű zivatar csak részben segít. Megfigyelt tény, hogy már 1 mm csapadék (négyzetméterenként 1 l) kimosta a parlagfűpollen 99 %-át, amikor az esőcsepp átmérője kisebb volt, mint 0.2 mm. Ha az esőcsepp 4 mm átmérőjű, ugyancsak 1 mm csapadék csak a virágporszemek 25 %-át távolítja el.

***

Számtalan még az érdekesség e témában is, de vajon érdekli-e mindez Önt is, folytassuk?

Hálás köszönetem fejezem ki Dr. Járainé Dr. Komlódi Magda nemzetközileg elismert szaktudósnak, a téma hazai szakírójának, felkarolójának, a lakosság rendszeres, pontos tájékoztatásának szorgalmazójának, aki ebben az úttörő igyekezetében a „kezdetekkor” együttműködésre kérte fel Aigner Szilárd vezető meteorológust. Közös munkájuk eredményeként elindult Magyarországon az időjárásfüggő pollen-előrejelzés. Öröm, hogy magam is részt vállalhattam benne.

Az aktuális pollenmérési adatokat Pollen oldalunkon, illetve az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán nézhetik meg.

Pártai Lucia

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
• szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
• szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
• szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
• szeptember 13.:
• 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
• 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát az 1644-ben megjelenő, 3 kötetes tudományos könyvében, az Opera geometrica -ban írta le részletesen.

A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.

• Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
• szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
• szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
• szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
• szeptember 21.:Máté napja, „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
• szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2022-ben szeptember 23-án 01:04 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 03:04-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a „világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
• szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
• szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Forrás: ÁNTSZ