Suri, a vassurányi gólya 2019-ben is első

A vassurányi, Suri névre keresztelt gólya már 2018-ban is az első gólya volt, aki visszatért Magyarországra. Hasonlóan február közepén érkezett.

2019. február 13-án tette közzé egy vassurányi lakos, hogy hazatért a város gólyája, Suri. Azóta rendezgeti a fészket, kellemesen érezheti magát. A hétvégén azonban téliesebbre fordulhat ismét az időjárás. Valójában nem kell tartani, hogy a gólyára ez a lehűlés veszélyes lenne, hiszen éppen az ilyenkor megszokott átlag köré csökken a hőmérséklet.

2018 – a 4. legmelegebb év a mérések kezdete óta

A NOAA (Amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) által február 6-án kiadott tanulmányban az olvasható, hogy a 2018-as év volt a mérések kezdete óta, azaz 139 éve a 4. legmelegebb év a Földön. 

Az évek óta nyomonkövethető melegedés 2018-ban sem állt meg a Földön.

Az eddigi TOP 4-es listán ráadásul kizárólag 2014 utáni évek szerepelnek:

  1. 2016
  2. 2015
  3. 2017
  4. 2018

A NOAA elemzésével kb. egyidőben, több független és hasonló eredményre jutott elemzés látott napvilágot:

NASA2018 a 4. legmelegebb év, folytatódik a melegedés
Brit Meteorológiai Intézet – Az előrejelzésekben a Föld eddigi legmelegebb időszaka körvonalazódik
WMO/Meteorológiai VilágszervezetAz elmúlt 4 év voltak az eddigi legmelegebb évek

A 2018-as év földfelszíni és óceán felszíni hőmérsékleti statisztikái láthatóak az alábbi térképen

A képen szembeötlő pl. az európai térség, ahol kiterjedt területen rekord meleg évet regisztráltak, de összességében is jóval nagyobb az átlagtól való pozitív irányú eltérés, azaz a pirosas árnyalat, mint az átlag alatti hőmérséklet, azaz a kékes árnyalat.

Hazánkban is rekord meleg évet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy a rekord melegek és tartós hőhullámok nem voltak jellemzőek a 2018-as nyárra. Erről részletesebben olvashatnak korábbi cikkünkből: 2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Egy érdekes gyűjtemény néhány jelentős klimatikus eltérésről, illetve klímatikus eseméynről a 2018-as évből (Katt a képre!):

 

Forrás:  NOAA

Szélsőséges hidegek Észak-Amerikában

Az Egyesült Államok kétharmadát – az északi és a középnyugati államokat, a Nagy-tavak vidékét, a keleti partvidéket – sűrű hóesés és nagyon fagyos időjárás jellemzi január utolsó napjaiban.

Chicagóban például hidegebb van, mint a Déli-sark egyes vidékein. A rendkívüli hideg egész héten kitart, az Északi-sark felől érkezett hideghullámnak köszönhetően. A középnyugati államokban mínusz 40 Celsius-fok alá süllyedhet többfelé a hőmérséklet, a hőérzet pedig akár -50 Celsius fok körüli is lehet a páratartalom és a szél miatt. Mindehhez Wisconsin és Illinois államokban 30-65 centiméteres hótakaró társul, és jelentős hó várható még Dél-Alabamában és Mississippiben is.

A január 31-re várt maximum hőmérsékletek. (http://www.meteociel.fr)

Mi okozza a szokatlanul magas hőmérsékletet Észak-Európában?

A szokatlan fagyokat okozó hideg levegő “normális körülmények” között az Északi-sark körül forog, de ezúttal déli irányba fordult és az Egyesült Államokba ért.

A január 31-én 06 UTC-kor mért hőmérsékletek az Északi-sark felől nézve

1. Az északi sarkkör jellemzően alacsonyabb hőmérsékletét az úgynevezett északi sarkköri sztratoszférikus örvénynek köszönheti (polar vortex), ami alatt a Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben kialakuló és változó intenzitással megmaradó, alacsony nyomású, óramutató irányával ellenkező irányban körforgó mozgást végző képződményt értünk, mely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett.

A polar vortex erőssége nem állandó, az év folyamán és évről évre is mindig változik. Értelemszerűen a téli hónapokban általában erősebb az örvény, míg nyáron gyengül. Változásai nagyban kihatnak a mérsékelt övön megfigyelhető időjárásra is:

Erős sztratoszférikus poláris örvény esetén: az Északi-sark felett nagyon alacsony légnyomás uralkodik, ezért a nyomáskülönbség kiegyenlítődése érdekében a közepes szélességek fölött uralkodó magasabb légnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú sarkpont felé áramlik a levegő. Ilyen légköri helyzetben Észak-Európában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén az évszakhoz képest enyhe téli időjárást figyelhetünk meg.

Gyenge sztratoszférikus poláris örvény esetén: az északi sark felett a szokásosnál magasabb légnyomás tud kialakulni. Hatására a hideg levegő a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, míg a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg égövek felé veszi az irányt. Így észak-déli irányú áramlás jön létre a sarkvidéki és a szubtrópusi területek között. Eredményeként szokatlanul kemény téli időjárás, jelentős havazások alakulhatnak ki Európában, Észak-Amerikában illetve Kelet-Ázsiában, illetve szokatlanul meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak.

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) illusztrációja jól mutatja mi a különbség az erős és a gyenge polar vortex okozta uralkodó légmozgás között:

Erős sarkköri örvény esetén a hidegebb levegő a sarkkörökön belül marad, míg gyengülő erősségű örvény esetén hullámzás indul meg: a hideg levegő délebbre, a meleg északabbra áramlik hullámokban.

 

A polar vortex az idei évben kifejezetten gyengének bizonyul, melynek okain jelenleg is vitatkoznak a klímakutatók.

Gyengülésének köszönhetően alakulhatnak ki az átlagostól szélsőségesen eltérő időjárási helyzetek nem csak a most Észak-Európában megfigyelhető melegedés irányába, hanem az ugyancsak idén jelentős gondokat okozó észak-amerikai fagyhullámok irányába is.

2. Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja (időben ismétlődő változása, NAO) néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van.

Az Atlanti óceán északi térségében kifejlődő, Izland közeli minimum és az Azori-szigetek közeli maximum légnyomás központ helyzetéből adódóan általában nyugatias légáramlás alakul ki, ami ciklonokat szállít a kontinens belsejébe. Az izlandi minimum és az azori maximum légnyomás közötti különbség időben ingadozik, ez az ingadozás az Észak-Atlanti Oszcilláció.

   

Forrás:

NOAA

meteociel.fr

 

Teljes holdfogyatkozás ÉLŐ

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg. Részletek itt: Holdfogyatkozás 2019

Mivel hazánkban, a felhőzet miatt nem mindenhol lesz látható ez az égi jelenség, illetve nem mindenki lakik olyan helyen, ahonnan jók a megfigyelési lehetőségek, és hát az igazat megvallva azért a hajnali fagy sem annyira vonzó, összegyűjtöttünk pár ÉLŐ adást, azaz live stream-et az égi jelenségről:

Griffith Observatory, Egyesült Államok, Los Angeles:

Space and Universe közvetítése, Egyesült Államok, Los Angeles:

TimeandDate.com közvetítése Norvégiából:

 

Teljes holdofgyatkozás 2019 január

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Hold elől a Nap ugarait, árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

holdfogy

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat. A földárnyékba került Holdat nem éri a Nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény megvilágítja az égitestet, ezért halványabban is látszik, illetve a Föld légkörében található porszemcséken szétszóródó fénysugarak vöröses színbe festik. Ezt a jelenséget a köznyelv “vérhold” néven is említi. A színváltozás akkor következik be, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik. Ugyanez a légköroptikai jelenség (Rayleigh-szórás) okozza a vöröses színben pompázó naplementéket.

Az év első és utolsó teljes holdfogyatkozása ráadásul “szuperhold” idején következik be. A “szuperhold” megnevezés ugyancsak nem csillagászati szakkifejezés, de igen hangzatos. Arra értjük, amikor a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül következik be. További részleteket ebben a cikkünkben olvashat: “Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

A teljes fogyatkozás 62 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző illetve követő részleges fogyatkozással együtt pedig eléri a 4 óra 12 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 7 óra 32 perces holdnyugta , illetve a 7:23-as napkelte (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja budapesti idő szerint
2019. január 21. (UTC+1)
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 03:36 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 04:33 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 05:40 Igen
Maximális fogyatkozás 06:12 Igen
Teljes fogyatkozás vége 06:43 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:50 Nem, részben horizont alatt lesz a Hold.
Félárnyékból kilépés 07:48 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

forrás: Wikipedia

A vasárnapi  (2019.01.20. 06UTC) modellfutás alapján az ország nagy része fölött lecsökken a holdofgyatkozás idejére a felhőzet. A délkeleti, déli térség fölé várható több felhő. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. 

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában

2019 első napjaiban szinte folyamatosan havazott az Alpok osztrák hegyvidékén és Szlovákia északi területein is.

Ausztriában a tartós havazás eredménye 3 méter körüli hó, járhatatlan útszakaszok, törölt repülőjáratok, elzárt települések, átmeneti evakuálások, áramkimaradások, lezárt sípályák, fokozott lavinaveszély.
A leginkább érintett területek Stájer ország és Salzburg tartományokban vannak. Az elzárt települések “kiszabadításában” a tűzoltóság mellett a helyi hadsereg is részt vesz.

 

Stubaier Gleccser, Ausztria, Stefan Becker – forrás: Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Großrußbach, Ausztria – fotó: Daniel Holzinger forrás: Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Alsó Austria, Julia Wallner – Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Szlovákiában, a Magas-Tátrában lehullott több méternyi hó okoz jelentős fennakadásokat mind a közlekedésben, mind az áramellátásban. Zdiar-ban rendkívüli helyzetet hirdetett a polgármester már a hét közepén. Azóta is több 10 cm-nyi friss hó hullott a már meglévőhöz.
A Magas-Tátra lengyel oldalán is komoly gondokat okoz a havazás. Az Öt-tavi menedékház szinte eltűnt a hó alatt. A turistaház vendégeit és dolgozóit helikopterrel mentették ki a hó fogságából.

19.01.05. vs. 19.01.04. vs. nyár , forrás: Öt-tavi Menedékház

Pártai Lucia a KörösTv vendége volt

Pártai Lucia a KörösTv vendége volt. A műsort utólag is megnézhetik (a videó 32. percéig látható Lucia):

Forrás: KörösTv

Halloweeni tűzgolyók, avagy a Tauridák meteorraj

A Tauridák meteorraj, melyet az angolszász világban időnként csak “halloween-i tűzgolyókként” emlegetnek, minden évben, október közepétől november második feléig figyelhető meg.

2018-ban a meteor zápor csúcsa – itt a Föld északi féltekén – november 11-12-re tehető. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy sikerül hullócsillagot megpillantanunk. Természetesen a megfigyelés eredményességét nagyban befolyásolja az ilyenkor már gyakran felhős, párás időjárás, illetve a derült éjszakákon a Hold fényereje.

Fotó: Bill Allen, 2015

A Tauridák meteorraj nem az aktivitásáról híres. 2018-ban 5 meteor/óra ZHR-t várnak a csillagászok. Tagjai között azonban a megszokottnál több a nagyobb méretű meteor, melyek jellemzően 3-5 naponta kerülnek a Föld légkörébe, és erős, felvillanó fénycsóvát maguk után húzva, szinte tűzgolyókként porladnak el. Egyes számítások szerint a Tauridák meteorraj tagjai között előfordulhatnak akár akkora darabok is, melyek “átvészelhetik” a Föld felszínéig tartó utat, bár konkrét ilyen esetet még nem regisztráltak.

A megfigyeléshez tehát türelem, kitartás és némi szerencse is kell az időjárás tekintetében, de a látvány mindenben kárpótol. A legjobb időszak a megfigyeléshez az éjfél és pirkadat közötti időszak, mert a Bika csillagkép ekkor van a legmagasabban az égbolton. Nem közvetlenül a Bika csillagképnél kell várni a hullócsillagokat, hanem szerte az égbolton. Sőt a csillagképhez közelebbiek csóvája rövidebb, így azokat nehezebb észrevenni, így jobb az esélyünk, ha a csillagkép tágabb környezetét figyeljük meg.

A meteorraj névadója a Taurus (Bika) csillagkép, mivel a hullócsillagok e csillagkép felől figyelhetőek meg. A Tauridák meteorjai az Encke nevű ekliptikai üstökös porladéka, maradványai. Vannak köztük kifejezetten nagy méretű darabok is, melynek köszönhetően egyes években különlegesen fényes hullócsillagok is megfigyelhetőek

Forrás: Space.com

Újabb negatív rekord a Dunán

2018. októberében sorra dőlnek meg a Duna legalacsonyabb vízállási értékei.

Fotó: Gáti László, a Duna Szekszárdnál 2018.05.25-én

2018.10.16. délelőtt 9 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ami 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg, majd a nap folyamán tovább csökkent a vízszint. Végül 2018.10.17-én 17 órakor 41 cm-el “tetőzött” az apadás. Ezzel 10 cm-el múlta alul a 71 éves rekordot.

2018.10.25. délelőtt újabb rekord született Budapestnél. Reggel 5-kor 40 cm-t mértek, majd a délelőtt folyamán tovább csökkent. 13 órakor 33 cm-nél állt meg az apadás, miután lassú emelkedés kezdődött. Ezzel a 71 évvel ezelőtti rekordot végül 18 cm-el múlta alul a Duna vízszintje a budapesti vízmércénél, bár ezt a rekordot valójában a 2018.10.17-i méréshez illik hasonlítani, ami -8 cm.

Természetesen nem csak a fővárosban van nagyon alacsony vízszint. Sőt rekordok is születtek szép számmal. A múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon egészen a déli határig alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta az LKV (legkisebb vízszint) -31 cm-es értékét, szerdán 9 órakor -32 cm-t észleltek. Ez az érték 10 cm-rel alacsonyabb a múlt hét elején észlelt hullámvölgynél. Ugyancsak szerdán, Komárom 14 cm-rel, Esztergom 9 cm-rel múlta alul a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékeket.

A hazai szakasz északi részén már emelkedésnek indult a vízszint. A folyó Nagybajcsnál az elmúlt 24 órában már 28 cm-t áradt. Budapestnél is elkezdődött a vízszint fokozatos emelkedése, míg Dunaújvárostól délre várhatóan csak péntek délután, szombatra virradóan indul meg a vízszint felfelé.

Az újabb lassabb ütemű, de hosszabb áradás a jövő hét elejétől várható. Ezek együttes eredményeként a Duna a rendkívüli kisvízi állapotból a jövő hét folyamán várhatóan megközelítőleg középvízi állapotba lép, vízhozama a sokéves átlag körül alakul majd, ami a jelenlegi alacsony érték 3-3,5-szeresét jelenti.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

 

A hazai Vízrajz 1886-ban kezdte meg működését – Pech József vezetésével, mint a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium – Vízrajzi Osztálya. Működését a vízmércék 0-pontjainak rögzítésével és az alappont hálózat helyesbítésével és bővítésével kezdte. Kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte a Vízjelző Szolgálatot, az Árvíz előrejelzést (1889-1902) és a Napi Vízjárási térkép közreadását (1893-1895), amit utóbb a CID (Nemzetközi Duna bizottság) és a szomszédos államok is átvettek. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, valamint a vízhozam – (1887) és hordalékméréseket (1891).

Hazánkban minden vízmérce nullpontjának magasságát a Balti tenger szintjéhez képest mérték be.

 

A vízrajzi munkáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság  oldalán olvashatnak részletesebben. 

Adatok forrás: Vízügyi Főigazgatóság

Rekord alacsony a vízállás a Dunán

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

2018.10.16. délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg. Ezt követően 2018.10.18-án reggel 41 cm-el “tetőzött” az apadás. 10 cm-el dőlt meg a 71 éves rekord.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést. A //eumet.hu/prx-hydroinfo/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 18.