Csillagászati Ősz

2017-ben szeptember 22-én 20:02-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Napfogyatkozás 2017 augusztus

2017. augusztus 21-én teljes napfogyatkozás lesz az Egyesült Államokban, valamint a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán egy részén, egy körülbelül 110 km szélességű sávban. Az amerikai kontinens és Nyugat-Európa egyes részein részleges napfogyatkozásként lesz megfigyelhető a jelenség.

SE2017Aug21T
A napfogyatkozás kezdete (egyezményes koordinált világidő UTC szerint) 15:46:48. A totalitás először 16:48:32-kor lesz látható és 20:01:35-ig tart. A napfogyatkozás 21:04:19-kor ér véget. Magyar idő szerint, nyári időszámításnál +2 órát kell hozzáadni ezekhez az időpontokhoz.

Magyarországról a jelenség nem lesz látható. Az interneten viszont számos oldalon közvetítik a rika látványt. Többek között a NASA is élő közvetítéssel készül, ami az alábbi  Youtube csatornán is követhető:

De számos egyéb közvetítést találhat, akinek ez nem megfelelő. Ezen az oldalon összegyűjtöttek párat: Online közvetítések

 

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
teljes napfogyatkozás ábrázolása

 

Forrás: NASA, Wikipédia

“Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

Az utóbbi években egyre többet halljuk emlegetni a médiában a “szuperhold” elnevezést, de vajon mit is takar pontosan ez a fogalom?

supermoon

Információra éhes társadalmunk számára egyre több szenzációt, rekordot és megdöbbentő információt ásnak elő az újságírók az élet és a tudományok minden teréből. Ez így van rendjén, hiszen folyamatos verseny van a médiumok között, az olvasót pedig jellemzően a megdöbbentő hírek vonzzák, izgatják. Ennek ellenére fontos, hogy az olvasó helyén tudja értékelni az egyes információkat, érzékelje az esetleg tudatlanul vagy tudatosan elkövetett torzításokat is.

Ékes példa erre a napokban ismét jelentős visszhangot kapó “szuperhold” kifejezés. Mely igen hangzatos és azt sugallja, hogy valamely különleges csillagászati esemény bekövetkezése várható, pedig a csillagászat, mint tudomány nem ismeri ezt a kifejezést.

A hírek szerint 2016. november 14-én éjjel, egy 1948 óta nem látható, ritka jelenségnek lehetünk szemtanúi a bekövetkező “szuperhold”-nak köszönhetően, mely 14 %-al nagyobb és 30 %-al fényesebb lesz, mint máskor.

Természetesen van csillagászati alapja a fogalomnak, mert leegyszerűsítve egy Föld közeli teleholdról beszélünk, de valójában a fogalom meghatározása mögött nem csillagász, hanem egy asztrológus áll. Richard Nolle asztrológus, 1978-ban említi először a kifejezést. Meghatározása szerint, “ha az újhold vagy a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján következik be, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül, akkor szuperhold van. ” Érdekes, hogy ebben a meghatározásban a telehold mellett az újhold is említésre került. Ezt ritkán hallani manapság is, hiszen messze nem olyan látványos, mint a Föld közeli telehold. Csakhogy a definícióban említett “adott pálya” többféleképpen is értelmezhető. Például akár úgy, hogy az adott éves holdpálya vagy az adott holdhónap holdpályája. Ebből az apróságból máris különböző szuperhold időpontok határozhatóak meg.

A témával kapcsolatos tényként az alábbiak írhatóak le:

  • földközelben bekövetkező teleholdkor a Hold kb. 14%-kal nagyobbnak látszik a földtávolban bekövetkező teliholdnál (emberi szemmértékben ez szinte alig észrevehető);
  • kb. 33%-kal több fény jut el a földközeli teleholdról a szemünkbe mint a földtávoliról (ezt igen kevesen tudják szemmel érzékelni).

További részleteket olvashatnak a Csillagászat.hu oldalon.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Csizmadia Szilárd

Karácsonyi telihold

2015 Karácsonyán különleges csillagászati esemény is várható.

December 25. éjjelén telihold lesz, azaz a Karácsony éjszaka egybeesik a telihold időpontjával. Érdekes, hogy ilyen egybeesés legutóbb 1977-ben volt megfigyelhető, azaz 38 évvel ezelőtt.

foolmoonfoggy

 

Aki idén lemarad a jelenségről, amiről sajnos az ország nagy részét borító sűrű ködfelhőzet miatt sokan nem is tehetnek, az 2034-ben láthat ilyet legközelebb.

Forrás: NASA

Holdfogyatkozás 2015.09.28.

2015. szeptember 27-28-a éjjelén (vasárnap-hétfő), a hajnali órákban teljes, hazánkból részben látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

A holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A teljes fogyatkozás 1 óra 12 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző ill. követő részleges fogyatkozással együtt pedig 3 óra 20 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 6 óra 47 perces holdnyugta (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk tökéletesen, illetve teljes egészében.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja Budapesti idő szerint
2015. szeptember 28.
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 02:11 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 03:07 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 04:11 Igen
Maximális fogyatkozás 04:47 Igen
Teljes fogyatkozás vége 05:23 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:27 Igen
Félárnyékból kilépés 07:22 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

 

holdfogy

Azt még korai lenne előrejelezni, milyen időjárási körülmények várhatók aznap hajnalban, de az esemény időpontjában mindenképp érdemes felpillantani az égre, hiszen a következő, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra egészen 2018. július 27-ig kell majd várnunk. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. Ha alaposabban meg szeretnék megfigyelni a jelenséget, a hazai csillagvizsgálókban szakemberek várják az érdeklődőket.

***

És végül azoknak, akik lemaradtak róla a felhők vagy a korai időpont miatt:

2 óriási meteorit Európa felett

Vasárnap este két, nagyméretű meteoritról is érkeztek jelentések.

Először Svájc, illetve Németország déli területein élők lettek figyelmesek egy, a Holdnál is fényesebben ragyogó hullócsillagra, mely szokatlanul nagy volt. Az esemény vasárnap este, közép európai idő szerint 20:46 -kor volt megfigyelhető.

Fotó: 8989 Lesserreporter (Sever Weather Europe)

Fotó: 8989 Lesserreporter (Sever Weather Europe)
A látvány Bassersdorf, Svájc felett. Fotó: www.20min.ch
A látvány Bassersdorf, Svájc felett. Fotó: www.20min.ch

A videón 0:21-nél látszik, ahogy hirtelen berobban a képbe az igen nagy fényerejű meteorit:

A második meteorit nem sokkal később, közép európai idő szerint úgy 21:00-kor volt megfigyelhető Skócia és Írország térségében.

Loch Ness (Scotland) © Highland Tour Guide - Twitter https://twitter.com/hebexplorer

Loch Ness (Scotland)
© Highland Tour Guide – Twitter
https://twitter.com/hebexplorer

 

 

A meteoritok méretéből arra lehet következtetni, hogy azok elérték a Föld felszínét, ezért a térségben élők/tartózkodók jó, ha nyitott szemmel járnak, hátha éppen ők találnak rá. Valami ilyesmit kell keresni:

A képen egy korábbi meteorit látható.

A képen egy korábbi meteorit látható.

 

Forrás: Sever Weather Europe

Napfogyatkozás, 2015 március 20.

Hosszabb szünet után ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról március 20-án, a délelőtti órákban. A fogyatkozás közel 60%-os lesz, ezért mindenképp érdekes megfigyelni, illetve bemutatókat szervezni a nagyközönség számára.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás, azonban a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el, a hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről látható, minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk.

A napfogyatkozás kontaktusidőpontjai (minden időadathoz 1 órát hozzá kell adni).

A napfogyatkozás kontaktusidőpontjai (minden időadathoz 1 órát hozzá kell adni).

Budapestről nézve a fogyatkozás 9:39:32-kor kezdődik. A jelenség közepén, 10:48:33-kor a fogyatkozás nagysága 0,66, a napkorong 58,4%-a van takarásban, a Nap 40° magasan látszik a horizont felett. Ilyen mértékű napfogyatkozás során a napfény mennyisége észrevehetően csökken, noha még nem túl feltűnően. A fogyatkozásnak 11:59:47-kor van vége Budapesten. Ezektől az értékektől csak néhány perc eltérés tapasztalható az ország más területein, és a fogyatkozás mértékében is csak minimálisak az eltérések (a nyugati határszélen valamivel nagyobb mértékű a fogyatkozás, délkelet felé haladva pedig kisebb).

A Magyarország nagyobb városaira érvényes kontaktusadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az időpontok Világidőben (UT) szerepelnek, ezért 1 órát hozzá kell adni!

 

város 1. kontaktus (UT) ó:pp:mp PA alt Maximum (UT) ó:pp:mp alt 4. kontaktus (UT) ó:pp:mp PA alt Max. magn.
Békéscsaba 8:41:30 268° 36,1° 9:50:20 41,7° 11:01:06 42° 43° 0,626
Budapest 8:39:24 266° 34,3° 9:48:25 40,4° 10:59:39 44° 42,3° 0,660
Debrecen 8:43:11 268° 35,8° 9:52:08 41,1° 11:02:51 42° 42° 0,637
Eger 8:41:43 268° 34,8° 9:50:46 40,4° 11:01:46 44° 41,8° 0,655
Győr 8:37:34 266° 33,3° 9:46:35 39,7° 10:58:03 45° 42,1° 0,676
Kaposvár 8:36:16 267° 34,2° 9:45:07 40,9° 10:56:31 43° 43,4° 0,652
Kecskemét 8:39:37 267° 35,1° 9:48:33 41,1° 10:59:38 43° 42,8° 0,644
Komárom 8:38:19 266° 33,6° 9:47:21 39,8° 10:58:45 45° 42,1° 0,673
Miskolc 8:42:31 267° 34,9° 9:51:35 40,3° 11:02:30 44° 41,5° 0,655
Nagykanizsa 8:35:16 266° 33,6° 9:44:08 40,5° 10:55:39 44° 43,3° 0,661
Nyíregyháza 8:43:45 267° 35,5° 9:52:46 40,7° 11:03:29 43° 41,6° 0,643
Pécs 8:36:35 267° 34,6° 9:45:24 41,3° 10:56:41 43° 43,7° 0,643
Salgótarján 8:41:04 266° 34,4° 9:50:09 40,1° 11:01:16 44˘ 41,6° 0,663
Sopron 8:36:07 265° 32,7° 9:45:06 39,3° 10:56:42 46° 42,1° 0,686
Szeged 8:39:38 268° 35,8° 9:48:26 41,8° 10:59:22 42° 43,5° 0,627
Szekszárd 8:37:35 267° 34,8° 9:46:26 41,2° 10:57:40 43° 43,4° 0,643
Székesfehérvár 8:38:07 266° 34,1° 9:47:06 40,4° 10:58:26 44° 42,6° 0,661
Szolnok 8:42:08 268° 35,8° 9:51:05 41,3° 11:01:52 42° 42,4° 0,634
Szombathely 8:35:39 266° 33° 9:44:35 39,7° 10:56:11 45° 42,6° 0,677
Tatabánya 8:38:32 266° 33,9° 9:47:33 40,1° 10:58:54 44° 42,2° 0,667
Veszprém 8:37:03 266° 33,7° 9:46:01 40,2° 10:57:27 44° 42,7° 0,665
Zalaegerszeg 8:35:29 266° 33,3° 9:44:23 40,1° 10:55:56 44° 43° 0,669

 

A teljesség és a részleges fogyatkozás lefolyása bolygónkon. Az időadatokhoz 1 órát hozzá kell adni!

A teljesség és a részleges fogyatkozás lefolyása bolygónkon. Az időadatokhoz 1 órát hozzá kell adni!

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem. Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (12-13-as fokozat). Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se szemléljük a Napot, de erre nincs is szükség, hiszen a jelenség lassú lefolyású. Elegendő 5-10 percenként “ellenőrizni” a fogyatkozás aktuális állapotát.

Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk!

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel is megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot: erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére gallérszerűen helyezzünk el egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet, amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme. Ha távcsövünk objektívjének átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé helyezni egy átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű lyukat. Ekkor csak ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a műszerbe. Amikor a távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét teljesen letakarni, hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

Távcső nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges. Ennek hiányában használjunk hegesztőüveget (12-13-as fokozat), de kormozott üveggel, vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk. A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán ”kicsorbul”.

Az észleléseket Szabó Sándor gyűjti, a távcsöves bemutatókról, és a jelenséghez kapcsolódó rendezvényekről  az MCSE várja a beszámolókat.

Derült eget, jó észlelést!

Forrás: MCSE

Szuperhold

Az idei év legfényesebb és legnagyobb holdtöltéje volt látható vasárnap este, de még hétfőn is szép látványt nyújthat, ha a felhőzet is megengedi.

A “Szuperholdnak” is nevezett jelenség akkor következik be, amikor égi kísérőnk perigeumba, azaz pályáján legközelebb kerül bolygónkhoz és ez épp egybeesik a teliholddal. A Hold mindössze 363 104 kilométerre halad el a Föld mellett, holott az átlagos távolság 384 402 kilométer, míg a legtávolabbi állapotában 405 696 km-re halad el a Földtől. “Szuperhold” idején a Hold akár 30 %-al is nagyobbnak látszódhat, mint máskor, sőt még a fényessége is 14%-al erősebb lehet.

A legutóbbi “szuperhold” 2012 májusában volt látható – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. Aki lemarad az idei látványosságról, az 2014-ben augusztus 10-én kap rá ismét lehetőséget.

A tudósok szerint a “Szuperhold” ellenére sem kell tartani rendkívüli eseményektől. A Hold és a Föld közötti távolság kis változásai nem elegendők ahhoz, hogy földrengést, vagy extrém árapály jelenséget váltsanak ki.
“Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk.

Forrás: Space.com

Részleges holdfogyatkozás lesz csütörtök este

Április 25-én, csütörtökön, az esti órákban részleges holdfogyatkozást figyelhetünk meg hazánkból. A fogyatkozás mértéke 2% lesz, ami ugyan nem nagy, de már szabad szemmel is észrevehető.

A Hold már 20:03-kor bemerül a félárnyékba, de a sötétedés csak kb. 21:30-kor lesz feltűnő.
21:54:08-kor merül bele a Hold a Föld árnyékába, a legnagyobb fázis 22:07:30-kor lesz látható, a fogyatkozás vége 22:21:02-re tehető. Maga a részleges fázis 27 percnél is rövidebb ideig tart csak, 20:21:02-kor az umbra (sötét árnyék) már el is hagyja a Holdat. További bő fél órán át még látszik az egyre gyengülő félárnyék (penumbra) jelenléte, de csak 00:11:06-kor lesz vége a félárnyékos fogyatkozásnak.

A fogyatkozás országszerte látható.

A csütörtöki holdfogyatkozás lefolyása. A maximális fázis 22:07-kor lesz.

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre;
Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is;
Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt.

Hazánkból legközelebb október 18/19 látható holdfogyatkozás, amely azonban csak félárnyékos lesz, így az április 25-i esemény lesz az év leglátványosabb holdfogyatkozása.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu/

Meteor – Milliárdos kár, több mint ezer sérült Cseljabinszkban és környékén

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
Meghaladja az egymilliárd rubelt (hétmilliárd forintot) a pénteken Szibéria felett lezuhant meteorit okozta kár az Urál hegységhez közeli cseljabinszki régióban, ahol csaknem 1200 ember sérült meg, közöttük több mint 200 gyermek – közölték az orosz belügyminisztérium sajtóközpontjában.

Csaknem háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakai törtek be a reggeli órákban Cseljabinszk és a környékbeli
települések fölött elszáguldó meteorit keltette lökéshullámok miatt. A Moszkvától mintegy 1500 kilométerre keletre fekvő szibériai nagyvárosban öt nagy sportkomplexum is megsérült.
Becslések szerint több mint 100 ezer négyzetméternyi ablaküveg sérült meg. A szomszédos Szverdlovszk megyéből szakembereket irányítottak át a károk helyrehozatalára. A milliós lakosú Cseljabinszkban komoly fagyok vannak, éjjel mínusz 22 fokra süllyed a hőmérő higanyszála.
A hatóságok és a kormányzat azt ígérte, hogy mindenkit elhelyeznek megfelelő szállásokon, amíg nem költözhetnek vissza lakásaikba.
Az orosz tudományos akadémia szakemberei szerint a meteorit tömege körülbelül 10 tonna volt, hiperszonikus, óránként 54 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 30-50 kilométeres magasságban robbant szét.
A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a meteorit keltette lökéshullámok hatalmas robajjal szakították be iskolák, raktárak ablakait, ajtóit. A meteorit egy darabja a Cseljabinszktől nyugatra lévő Csebarkulj településnél egy tóba zuhant, hatalmas léket vágva a jégbe.

www.vesti.ru/doc.html?id=1033822&tid=102174

Forrás: MTI