Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: Madarak és Fák napja.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Fagyosszentek

A népi időjóslás egyik talán minden magyar által ismert eleme a Fagyosszentek. Minden évben, május 12-14-én ünneplik névnapjukat a Pongrácok, Szervácok és Bonifácok. E három napot emlegeti a magyar népi időjóslás Fagyosszentekként.

A három szent valóban élt, történeteik még a 3-8. századra nyúlnak vissza, de életük nem összeköthető az időjárással. Viszont az egyházi naptárban rögzített névnapjaikon, a megfigyelések szerint igen gyakori, hogy a kora tavaszi melegedő időjárás átmeneti lehűlésbe fordul, gyakran hajnali fagyokat is okozva.  Ezek a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban.

Szent Pongrác (Pankratius) a III. század végén született. Rómában maga a pápa keresztelte meg. Diocletianus császár keresztényüldözésének áldozata lett a kivégzésekor még csak 15 éves fiú.

Tongerni Szervác (Servatius) valószínűleg Örményországban született. A középkori legendák szerint a IV. században Belgiumban élt. Megjósolta, hogy a környéket megtámadják a hunok.

Szent Bonifác (Bonifacius), az angol származású vértanú, hittérítő a VIII. században lett a germán népek apostola, szerte Németországban sok embert térített Krisztus hitére. 755-ben pogányok támadták meg, és a társaival együtt lemészárolták. Németországban ma is nagyon népszerű.

A népi időjóslatnak van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptár készítőket.

A lehűlésen kívül egyéb megfigyelés is szerepel ehhez a naphoz kötve a népi kalendáriumokban:

„Sok bort hoz a három ‘ác’,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!”

A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, ködösítéssel, vagy takarással is védekeznek: Fagyos tavaszi éjszakák

A népi időjóslatok megbízhatóságáról készült tanulmányról itt lehet olvasni.

A nagy népi időjóslás-teszt

Csala Dénes, a SZÉKELYDATA blog szerzője átfogó kutatást végzett a népi időjóslások beválásáról. Örömmel olvastuk, hogy a kutató munkát az Eumet.hu oldalon található Jeles Napok gyűjtemény is segítette. Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések?

Azoknak akiket csak az eredmény érdekel, a kutatás eredménye: a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%.

Azoknak, akiket részletek is érdekelnek:

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból rakták össze. Olyan állomásokat használtak, melyekről naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt.

Az idősorok az 1950/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ~60 év és ~28 település → ~1680 adatpont állt rendelkezésre.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható. A kutatás során vizsgálták a jóslatban szereplő feltétel teljesülését, majd pozitív eredmény esetén a jóslat teljesülését.

Az adatokból összességében az olvasható ki, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenekSándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

A részletes eredményeket a SzékelyData blog olddalon olvashatják: A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Itt az aktuálisan sokakat érdeklő karácsonyi témakörrel kapcsolatos 2 jóslat eredményeit osztjuk meg:

 

 

Az időjóslatok érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatják be. Az első tengely a feltétel, a második tengely a jóslat teljesülését ábrázolja, éves bontásban.

A további 48 népi megfigyelés részletes adatait a cikkünk alapjául is szolgáló eredeti cikkben találják: SzékelyData – A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

 

Mackófesztivál

Játszóházzal, mézkóstolóval, látványetetésekkel és különleges állatbemutatóval várja a medvék és rokonaik iránt érdeklődő vendégeit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hét végén, péntektől vasárnapig.

A Mackófesztivál keretében kerül sor február 2-án délelőtt 10 órakor a medveárnyék-észlelésre is. A népi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárásából messzemenő következtetéseket lehet levonni arról, hogy meddig tart a tél, és milyen idő várható az elkövetkező hetekben. A hagyomány ráadásul ezt a medvék ébredéséhez köti, így azt kell megfigyelni, hogy van-e, vagy nincs árnyéka a barlangjából előjövő medvéknek. Ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és attól megijedve “visszabújik barlangjába”, azaz a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, borongós, hideg idő van, a téli hideg már nem tart sokáig.

Valójában a medvék nem úgy alszanak téli álmot, mint például a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. A nyugalmi időszakban azonban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint a fentebb említett állatok. A szűkösebb téli időszakban testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. Az állatkerti medvéknek viszont nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára, és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának (Groundhog Day) nevezik.

Az észak-olaszországi néphitben a medve mellett a farkas is megkapta a „meteorológiai előrejelző” szerepét, amely szokás minden bizonnyal a rómaiak Lupercalia ünnepével függ össze. Ezt az ókori itáliaiak február 14-én tartották, s e pogány ünnepen a természet megtisztulását és a rómaiak szent farkasát emelték a középpontba.

Forrás: MTI