EuMet Időjárás előrejelzés

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
• szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
• szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: “Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
• szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
• szeptember 13.:
• 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
• 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát az 1644-ben megjelenő, 3 kötetes tudományos könyvében, az Opera geometrica -ban írta le részletesen. A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.
• Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
• szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
• szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
• szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
• szeptember 21.:Máté napja, “Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
• szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2022-ben szeptember 23-án 01:04 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 03:04-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
• szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
• szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 ^oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 ^oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 ^oC, Békéscsaba.

• augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
• augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
• augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
• augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
• augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
• augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
• augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
  A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
• augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
• augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
• augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
• augusztus 24.: Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

A népi időjóslás egyik talán minden magyar által ismert eleme a Fagyosszentek. Minden évben, május 12-14-én ünneplik névnapjukat a Pongrácok, Szervácok és Bonifácok. E három napot emlegeti a magyar népi időjóslás Fagyosszentekként.

A három szent valóban élt, történeteik még a 3-8. századra nyúlnak vissza, de életük nem összeköthető az időjárással. Viszont az egyházi naptárban rögzített névnapjaikon, a megfigyelések szerint igen gyakori, hogy a kora tavaszi melegedő időjárás átmeneti lehűlésbe fordul, gyakran hajnali fagyokat is okozva.  Ezek a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban.

Szent Pongrác (Pankratius) a III. század végén született. Rómában maga a pápa keresztelte meg. Diocletianus császár keresztényüldözésének áldozata lett a kivégzésekor még csak 15 éves fiú.

Tongerni Szervác (Servatius) valószínűleg Örményországban született. A középkori legendák szerint a IV. században Belgiumban élt. Megjósolta, hogy a környéket megtámadják a hunok.

Szent Bonifác (Bonifacius), az angol származású vértanú, hittérítő a VIII. században lett a germán népek apostola, szerte Németországban sok embert térített Krisztus hitére. 755-ben pogányok támadták meg, és a társaival együtt lemészárolták. Németországban ma is nagyon népszerű.

A népi időjóslatnak van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptár készítőket.

A lehűlésen kívül egyéb megfigyelés is szerepel ehhez a naphoz kötve a népi kalendáriumokban:

„Sok bort hoz a három ‘ác’,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!”

A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, ködösítéssel, vagy takarással is védekeznek: Fagyos tavaszi éjszakák

A népi időjóslatok megbízhatóságáról készült tanulmányról itt lehet olvasni.

Csala Dénes, a SZÉKELYDATA blog szerzője átfogó kutatást végzett a népi időjóslások beválásáról. Örömmel olvastuk, hogy a kutató munkát az Eumet.hu oldalon található Jeles Napok gyűjtemény is segítette. Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések?

Azoknak akiket csak az eredmény érdekel, a kutatás eredménye: a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%.

Azoknak, akiket részletek is érdekelnek:

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból rakták össze. Olyan állomásokat használtak, melyekről naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt.

Az idősorok az 1950/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ~60 év és ~28 település → ~1680 adatpont állt rendelkezésre.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható. A kutatás során vizsgálták a jóslatban szereplő feltétel teljesülését, majd pozitív eredmény esetén a jóslat teljesülését.

Az adatokból összességében az olvasható ki, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenek: Sándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

A részletes eredményeket a SzékelyData blog olddalon olvashatják: A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Itt az aktuálisan sokakat érdeklő karácsonyi témakörrel kapcsolatos 2 jóslat eredményeit osztjuk meg:

Az időjóslatok érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatják be. Az első tengely a feltétel, a második tengely a jóslat teljesülését ábrázolja, éves bontásban.

A további 48 népi megfigyelés részletes adatait a cikkünk alapjául is szolgáló eredeti cikkben találják: SzékelyData – A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Játszóházzal, mézkóstolóval, látványetetésekkel és különleges állatbemutatóval várja a medvék és rokonaik iránt érdeklődő vendégeit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hét végén, péntektől vasárnapig.

A Mackófesztivál keretében kerül sor február 2-án délelőtt 10 órakor a medveárnyék-észlelésre is. A népi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárásából messzemenő következtetéseket lehet levonni arról, hogy meddig tart a tél, és milyen idő várható az elkövetkező hetekben. A hagyomány ráadásul ezt a medvék ébredéséhez köti, így azt kell megfigyelni, hogy van-e, vagy nincs árnyéka a barlangjából előjövő medvéknek. Ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és attól megijedve “visszabújik barlangjába”, azaz a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, borongós, hideg idő van, a téli hideg már nem tart sokáig.

Valójában a medvék nem úgy alszanak téli álmot, mint például a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. A nyugalmi időszakban azonban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint a fentebb említett állatok. A szűkösebb téli időszakban testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. Az állatkerti medvéknek viszont nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára, és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának (Groundhog Day) nevezik.

Az észak-olaszországi néphitben a medve mellett a farkas is megkapta a „meteorológiai előrejelző” szerepét, amely szokás minden bizonnyal a rómaiak Lupercalia ünnepével függ össze. Ezt az ókori itáliaiak február 14-én tartották, s e pogány ünnepen a természet megtisztulását és a rómaiak szent farkasát emelték a középpontba.

Forrás: MTI