Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

2019, a mérések óta legmelegebb év Magyarországon

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte, hogy az 1901-óta vezetett éghajlati adatok alapján a 2019-es év volt eddig a legmelegebb.

2019 országos középhőmérséklete 12,19 °C lett, ami az 1981–2010-es évek átlag értékénél 1,87 °C-al magasabb. 

A cikkben az is olvasható, hogy az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,3 °C, ami a globális melegedés mértékét némileg meghaladja.

További részletes éghajlati áttekintőért keresse fel az eredeti cikket: 2019 a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

Hideg légpárna

A téli időszakban hazánkban gyakran kialakuló időjárási helyzet az ún. “hideg légpárna”. De mit is jelent ez pontosan, és változatlansága ellenére miért jelent mégis nehézséget a metetorológus számára?

Kialakulásának egy egyszerű, általános iskolában mindenki által már megismert fizikai törvényszerűség az alapja: a hideg levegő nehezebb a melegnél. Gyakoriságának oka pedig a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből, a Kárpát-medence felszínformájából adódik. Mikor megszűnik a térségbe beáramló hideg levegő utánpótlása, előbb vagy utóbb enyhébb, nedvesebb levegő érkezik fölénk. Miután a medencét hideg levegő töltötte ki, az újonnan érkező könnyebb, melegebb levegő -hacsak érkezése nem jár erős széllel- a fizikai törvénynek megfelelően a medencében megülepedett hideg levegőt nem tudja megbolygatni, nem tud a talaj közelébe kerülni, viszont pár száz méter magasságban mintegy búraként borítja be a medencét.

A végeredmény az, hogy köd keletkezik images (310×163)számottevő légmozgás hiányában a köd sűrűsödik, és nem tud felszállni images (310×163) a hőmérséklet stabilizálódik körülbelül azon a szinten, amikor ködös lett a levegő.

A köd pár nap elteltével megemelkedik, sűrű rétegfelhőzetet alkot, mely alatt a hőmérséklet is emelkedhet pár fokkal, viszont légmozgás továbbra sincs, ezért napról napra szennyezettebbé válik a felhőréteg alatti levegő. A szmogos, ködös időben szórványosan, de bárhol kialakulhat szitálás, ami a fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően ónos eső és hószállingózás formájában jelentkezik. Hideg légpárna esetén gyakori és látványos, viszont előre nem jelezhető jelenség az ipari havazások kialakulása. Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashatnak images (310×163) Ipari havazás – az meg mi?

Minél hidegebb van, annál nagyobb esély van a hideg légpárna kialakulására, sőt, ha hóréteg is borítja a felszínt, az hűti a felette lévő levegőt, tartósítja a hideg, fagyos levegőt.

A köd- és rétegfelhőzet allatt jelentősen növekvő légszennyezettség forrása elsősorban a fűtés, az ipari szennyezés és a gépjárműforgalom. Annak, hogy napról napra rosszabb a levegő minősége, az is az oka, hogy a köd megemelkedésével a talaj szintjén már nincsenek nagy számban páracseppek, amelyek valamelyest megkötnék a szálló port, a levegőben lévő égéstermékeket.

Meddig tart a szürke idő?

A magasban történő kisebb hőmérsékleti változás, illetve a légáramlás irányának megváltozása gyakran eredményezhet átmeneti, foltokban bekövetkező javulást, ami metetorológus szemmel minimális különbséget jelent a légköri helyzetben, így meglehetősen nehezen előrejelezhető, de a konkrétan megtapasztalható időjárásban ez az apróság jelentős különbséget jelent, hiszen a szürke fagyos ködfelhőzet kis körzetekben eloszlik, ami ragyogó napsütéses, enyhébb időjárást eredményez.
A hideg levegő a medence alján gyűlik össze, melyet a ködből kialakult rétegfelhőzet borít be palan-, illetve párnaszerűen. A hegyekben tapasztalható időjárás ilyenkor nagyban eltér a síkvidékitől. Ahogy az úszómedencében is a víz a medence belsejében található, a perem pedig a vízszint fölé emelkedik, úgy a Kárpát-medencét körülhatároló hegyek, illetve a medencében található hasonlóan magas hegycsúcsok is a ködtenger fölé magasodnak. Azaz a hegyekben gyakran tapasztalható ilyenkor szikrázó napsütés a nappali időszakban. Éjszakánként a napsugárzás megszűntével kissé hűl a magasban található légtömeg is, így gyakran a hegyekben is megjelenik a köd, megemelkedik a mélyebben található hideg, párás légtömeg, majd nappal a melegedés hatására ismét pár métert visszahúzódik.

A hidegpárnának mindig egy erősebb széllel is járó hidegfront érkezése vet véget. A megerősödő szél felszaggatja a ködöt, átkeveri a talaj közelében megrekedt hideg levegőt a magasban található enyhébb levegővel, és ezzel kezdetben enyhülést hoz, majd a front átvonulását követően csökken a hőmérséklet.

Ipari havazás – az meg mi?

Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.

Fotó: Pólikné Balázsi Éca Facebook – Kazincbarcika 2020.01.02.

A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:

  • A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
  • Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
  • Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az “ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.

A köd és rétegfelhőzet eloszlása esetén, a derült égbolt lehetővé teszi, hogy műholdfelvételen át is megvizsgálhassuk ezeknek a kis körzeteket érintő ipari havazásoknak az eredményét:

Sentinel-2 L1C műhold által 2020.01.25-én készített kép Forrás: https://apps.sentinel-hub.com/sentinel-playground

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.
durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.
finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.
tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Téli közlekedés

Egyesek a téli csapadék hiánya, mások épp a hideg és a fagyok miatt panaszkodnak.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból. Sajnos a téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

  1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
  2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
  3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

  1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
  2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
  3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
  4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
  5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

 

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

  1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
  2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
  3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
  4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
  5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
  6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
  7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

  1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
  2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
  3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
  4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
  5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
  6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
  7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Januári Jeles Napok

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

  • január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
  • január 3.: 2006-ban jelentős havazás volt Németországban. A lehullott hó súlya alatt beszakadt egy jégpálya teteje. 11 ember halt meg a katasztrófában. Utólag kiderült, hogy a tető műszaki állapota sem volt megfelelő.
  • január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
  • január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.
  • január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
  • január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
  • január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
  • január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
  • január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
  • január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
  • január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
  • január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.
A raj a múlt század elején a csillagképek közötti “rendcsinálásnak” áldozatul esett Quadrans Muralis csillagról kapta nevét – radiánsának területe a jelenlegi Hercules és Bootes közé esik.

A nagy népi időjóslás-teszt

Csala Dénes, a SZÉKELYDATA blog szerzője átfogó kutatást végzett a népi időjóslások beválásáról. Örömmel olvastuk, hogy a kutató munkát az Eumet.hu oldalon található Jeles Napok gyűjtemény is segítette. Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések?

Azoknak akiket csak az eredmény érdekel, a kutatás eredménye: a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%.

Azoknak, akiket részletek is érdekelnek:

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból rakták össze. Olyan állomásokat használtak, melyekről naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt.

Az idősorok az 1950/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ~60 év és ~28 település → ~1680 adatpont állt rendelkezésre.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható. A kutatás során vizsgálták a jóslatban szereplő feltétel teljesülését, majd pozitív eredmény esetén a jóslat teljesülését.

Az adatokból összességében az olvasható ki, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenekSándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

A részletes eredményeket a SzékelyData blog olddalon olvashatják: A nagy népi időjóslás-teszt🌞🌤️🌧️❄️

Itt az aktuálisan sokakat érdeklő karácsonyi témakörrel kapcsolatos 2 jóslat eredményeit osztjuk meg:

 

 

Az időjóslatok érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatják be. Az első tengely a feltétel, a második tengely a jóslat teljesülését ábrázolja, éves bontásban.

A további 48 népi megfigyelés részletes adatait a cikkünk alapjául is szolgáló eredeti cikkben találják: SzékelyData – A nagy népi időjóslás-teszt🌞🌤️🌧️❄️

 

Adventi csillaghullás

Az év során sok csillaghullás figyelhető meg, de ezek közül az adventi időszakban maximumán lévő Geminidák meteorraj a második legintenzívebb. Ennek ellenére kevéssé ismert, mint pl. a nyári csillaghullások, hiszen az évnek ebben a szakaszában oly gyakori borongós időjárás miatt nehéz megfigyelni.

(A kép kattintással kinagyítható)

A csillaghullás maximumát jellemzően december 14. környékén éri el, de 7-17. között bármelyik éjjel találkozhatunk hullócsillaggal. Legintenzívebb szakaszában óránként több tucat hullócsillag figyelhető meg (ZHR 120-130, azaz ennyi hullócsillag lenne megfigyelhető óránként, ha a meteorraj radiánsa, kiinduló pontja pontosan a fejünk felett lenne. A valóban látható meteorok száma ennél valamivel kevesebb.). Megfigyelésre legjobbak a hajnali órák, és ahogy az a névből is kikövetkeztethető, az ikrek csillagkép felé érdemes keresni. Mivel ilyenkor, ha derült az éjszaka, az többnyire erőteljes lehűléssel, faggyal jár együtt, fontos megfigyelési kellék a vastag ruházat.

Az időzítésből akár arra is gondolhatnánk, hogy a betlehemi csillag ehhez a meteorrajhoz tartozott, pedig nem így van. Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, pedig hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, így nem volt látható az égbolton. A csillagászati vizsgálatok szerint a Jupiter gravitációs vonzásának köszönhető, hogy pályája jelenleg találkozik bolygónkéval, és ugyanennek a hatásnak köszönhetően a jövőben várhatóan ismét szétválnak majd útjaik, azaz előbb-utóbb megszűnnek a téli csillaghullások.

Forrás: MCSE.hu

Téli napforduló

A téli napforduló az északi féltekén, ahol Magyarország is található, a csillagászati tél kezdetét jelenti. De ezen felül még sok-sok hagyomány kapcsolódik hozzá.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Technikailag a Téli napforduló idején, a Nap közvetlenül a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakáját) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én (esetenként 22-én) van. 2019-ben december 22-én, 04:20:33-kor következik be.
Érdekesség, hogy a legkorábbi napnyugta már a hónap első felében bekövetkezik, és másodperces eltéréssel, napokon keresztül (12.06.- 12.16.) azonos időpontban nyugszik a Nap. A legkésőbbi napkelte időpontja azonban az év legvégére, illetve az új év első napjaira esik. Az aktuális hónap napkelte-napnyugta időpontjait megtalálják a felső menüsor “NAP-HOLD” menüpontja alatt.

A Föld éves útja a nap körül

A Föld éves útja a nap körül

 

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

 

Jellemző pozíciók december 21-én:

  • Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
  • Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
  • A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

 

Téli napforduló Fairbanks-ben (Alaszka 2012. december 21.). A Nap szinte fel sem emelkedik a horizont fölé:

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik a téli napforduló idejéhez. Ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a Karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe is a Téli napforduló, vagy ahogyan akkor hívták a Karacsun volt.
A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun ünnepe.

A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

Forrás: Wikipédia

Decemberi Jeles Napok

December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.napgeo1Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

  • december 1.: Meteorológiai tél kezdete.
  • december 3.: 1976-ban ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb légnyomás értéket hazánkban. 980 hPas. Budapesten.
  • december 12-14.: Geminidák csillaghullás maximuma erre az időszakra esik. Ritkán és nehezen megfigyelhető az ilyenkor jellemzőbb felhős, ködös égbolt miatt.
  • december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
  • december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.
  • december 21.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
    Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
  • december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
  • december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
  • december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
    A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.
    Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
    Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.