Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Centrális holdfogyatkozás 2018.07.27-én

2018. július 27-e éjjelén egy Magyarországról is jól megfigyelhető, hosszú, centrális holdfogyatkozás lesz. Az égi látványosságot csak az időjárás szeszélyessége befolyásolhatja.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A július 27-i holdfogyatkozás leglátványosabb szakasza, a teljes árnyékba lépés, hazánkból a holdkelte utáni órákban lesz megfigyelhető tiszta, illetve gyengén felhős égbolt esetén.
2011. június 15-e óta ez az első centrális holdfogyatkozás. Centrális holdfogyatkozásnak az olyan holdfogyatkozást nevezzük, amelyiknél a Hold legalább egy része áthalad a földárnyék középpontján.

Forrás: Wikipédia, UT: Világidő

A jelenség legfőbb állomásainak időpontjai magyar idő szerint:

P1 – a félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:14:49

U1 – a részleges holdfogyatkozás kezdete: 20:24:27

U2 – a teljes holdfogyatkozás kezdete: 21:30:15

TE – a teljes fogyatkozás (totalitás) közepe: 22:21:44

U3 – a teljes holdfogyatkozás vége: 23:13:12

U4 – a részleges holdfogyatkozás vége: 00:29:00

P4 – a félárnyékos holdfogyatkozás vége: 01:28:37

A holdfogyatkozás fázisai magyar idő szerint.

Holdfogyatkozások esetében – a totalitás közepének időpillanatát leszámítva – minden időpont pár perces eltérést mutathat későbbi vagy korábbi időpontok felé, és a különböző előrejelzések között is lehet pár másodperc eltérés. Előbbinek oka, hogy a Föld árnyékának pontos méretét a Föld légkörében lévő vulkáni hamu is befolyásolja, ami nem teljesen pontosan ismert előre. Ha sok ilyen van a légkörben, a Föld árnyéka nagyobbnak látszik, mint tisztább légkör esetén (és ekkor a fogyatkozás is sötétebb lesz, nem pedig vöröses-narancsos árnyalatú). Ezért az előrejelzés és a megfigyelt időpont különbsége értékes információ légkörünk állapotáról. További részleteket olvashat a Vega Csillagászati Egyesület cikkében.

A most júliusi után a következő centrális holdfogyatkozás csak 2022. május 16-án következik be, ami az éjszaka második felében látszik majd Európából.

A holdfogyatkozás Afrikából, Ázsia nagy részéről és Ausztrália nyugati feléről, valamint Dél-Amerika keleti vidékéről is megfigyelhető lesz, amennyiben a helyi időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Wikipedia

 

Ambrosia, Artemisia és egyéb ellenségek

TUDTA… ?

…, hogy a fekete üröm ugyanolyan allergia kiváltó, mint a parlagfű? És vajon mitől érzékenyebb a városi, mint a vidéken élő ember a virágporra? No és, hogy mitől tüsszög, ha kap egy szép sárga virágcsokrot a vázába? A lenti írásból más is kiderül.

Galenus híres római orvos már i.sz. 120-ban leírta, hogy vannak akik a „virágoktól tüsszögési rohamokat kapnak”. A XX. század elejéig mégsem derült ki sokkal több ennél, csak a tapasztalatok sokasodtak.

Kiderült pl., hogy a virágpor allergia nagy számban először tavasszal jelentkezik, amikor kaszálnak. Miután a tünetek leginkább a megfázáshoz hasonlítanak, az amerikaiak elnevezték szénaláznak, de gyorsan kiderült, hogy a panaszoknak nincs sok közük a szénához és nem is lázas állapot. A leginkább a pollen allergia, vagy pollenózis elnevezést használja a tudományág. A kezelés alapelveként pedig a túlérzékenység csökkentését, az ún.  deszenzibilizálást követik.

A vágy örök, hogy az ember és a természet egymással harmóniában létezzen, néha mégis úgy tűnik, mintha érdekeink összeegyeztethetetlenek lennének. Hol mi károsítjuk a természetet (erdők kivágása, talajok, vizek elszennyezése, felszíni bányaművelések stb.) hol mi szenvedünk a természettől (lásd pl. pusztító viharok, árvizek, tengerhullámok…), de olykor az apró, szemmel nem is látható virágporszemek is komoly problémát tudnak okozni.A probléma megoldására, virágpor-érzékenység esetében két lehetőség látszik: vagy a szervezet felejti el a túlérzékenységet és reagál gyengébben, vagy a bejutó pollenek számát próbáljuk csökkenteni. Melyikre van nagyobb esély? És mi történik egyik, vagy másik esetben?

A virágpollen miatt sokan panaszkodnak szénanáthára, allergiára, miközben a virágpor nélkül nehezen képzelhető el az élet. A bő pollentermelés nélkülözhetetlen a megporzás és így a magképzés, a növények szaporodása és így a jó termés alapfeltétele.

Miért?

Az allergia az emberi szervezet túlérzékenységi reakciója, testidegen anyagok, pl. pollenfehérje bejutásakor.

Az allergiás emberek szervezete rosszul ismeri fel támadóját és a kelleténél hevesebben védekezik. A szervezet védekező mechanizmusa, azaz az immunrendszer feladata, hogy az idegen anyagok bejutását megakadályozza vagy a bejutottakat megsemmisítse. Ez a védekező rendszer szervezetünk számára alapvető, nélkülözhetetlen, az allergiások számára azonban törvényszerűen sok kellemetlenséget is okoz.

Igen érdekes kutatási eredmény, hogy a pollen allergiában szenvedők kb. 90 %-a szellemi foglalkozású, városban élő ember. Valószínű ok, hogy a vidéken élők gyermekkoruk óta, rendszeresen találkoznak a virágporok tömegével, így a rendszeres hatás révén „természetes védettség” alakul ki náluk.

A termés, azaz a lakosság táplálékának biztosításához nélkülözhetetlen virágpor maga nem tehet róla, hogy egyre nagyobb számban vannak, akik képtelenek elődeik alkalmazkodásához. A virágporszem maga ártatlan abban, hogy egyre többen lesznek saját immunrendszerük kiszolgáltatottjai. Bizonyíték, hogy az emberiség nagy része gond nélkül élt és él még ma is virágporszemekkel teli levegőben.

A virágporokat vizsgáló kutatók, a palinológusok szerint a tudatos családtervezéskor érthető lenne, ha két allergiás ember nem kötne házasságot, hiszen a virágpor-érzékenység hajlama öröklődhet. A párválasztásnál ez azonban igen ritkán szempont. Egy 1986-ban készült tanulmány ajánlása szerint a pollenallergiás szülők legalább a családtervezésnél figyeljenek rá, hogy újszülöttjük legalább pollenmentes évszakban, télen szülessen, hiszen az utód 80 %-os valószínűséggel örökölheti a túlérzékenységet.

Mitől?

Ön gondol például a szénanátha kockázatára, amikor idegen tájakról származó dísznövényeket ültet a kertbe, balkonra? Honnan ismeri meg az ország lakossága az allergiát okozó fontosabb növényfajokat? A legtöbb embernek problémát okozó, késő nyáron virágzó parlagfű (Ambrosia) pl. Észak-Amerikában őshonos. Onnan került Európába, majd hazánkba is.

Azt tudta a tisztelt Olvasó, hogy egy másik szintén országszerte elterjedt, tömegesen növő gyomnövény, a fekete üröm (Artemisia vulgaris), teljesen hasonló tüneteket vált ki, mint a parlagfű, illetve, hogy aki a parlagfű virágpollenjére érzékeny, az a fekete ürömére is és fordítva?

Mégis mindenütt csak a parlagfűről beszélnek. Ön szerint ennek mi lehet az oka? Holott a fekete üröm a legerősebb allergiakeltők élcsapatába tartozik a parlagfű párjaként.

Hazánkban kilenc őshonos ürömfaj él, mindegyik virágpora allergia keltő, de legtöbb gondot az úton-útfélen magas bozóttá növő közönséges vagy fekete üröm okozza. A néha akár 2 méter magas gyom – a parlagfűvel együtt – júliustól októberig virágzik.

Észak-Európában a nyír (Betula pendula) mellett a fekete ürmöt tartják számon, mint a legfontosabb késő nyári pollinózis kiváltót. Rendszeresen irtják mindenütt, de különösen a játszóterek, parkok környékén, ahol a legveszélyeztetettebbek, a gyerekek, az idősek és a betegek gyakran megfordulnak.

Azt tudta, hogy egy ajándékba kapott, vázába tett virágcsokor is lehet a súlyos allergia kiváltója? Bekerül a lakásba és csukott ajtó mögött is erős rohamot tapasztal az érzékeny lakó, aki nem is tudja, mi tört rá.

A vizes élőhelyek, árokpartok, ligeterdők, árterek, zsombékosok igen elterjedt természetes növénye a hosszú szőrös száron összetett sárga virágaival feltűnő, sőt a virágüzletek kínálatában is jelen lévő kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) is nagyon hasonló allergiakeltő, mint a fekete üröm, vagy a parlagfű. Ugyancsak júliustól októberig virágzik. Ez a növény is Észak-Amerikában őshonos, onnan hozták Európába dísznövényként, azóta „kivadult” ez a gyorsan és akár 2 méterre is megnövő évelő. Gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél.

Egyébként, mint annyi minden, ez a szép növény is van akinek segítőtárs. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták a kanadai aranyvesszőt. Teáját Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására, hasmenések megállítására, sebek, ekcéma kezelésére is használják. Akinek segít, nyilván nem allergiás.

Hallott róla, hogy a házak udvaraira telepített csillagpázsit (Cynodon dactylon) gyakran okoz allergiát?

Lám, nem csak a szél, természetesen az ember is hurcolja az allergiát okozó növényeket.

Minél gyorsabban és minél több allergén szűrődik ki a virágporszemből, annál hevesebb az allergiás tünet. Míg egy másik erősen allergén nyírpollenből 1 perctől 10 óráig tartó idő alatt diffundálnak ki az allergiakeltők, addig a parlagfű esetében ehhez csupán másodpercek is elegendőek.

Azt gondolta volna, hogy egyetlen parlagfű akár 8 milliárd virágporszemet is képes magából kibocsátani?

Valami vigasztaló:

A Föld mintegy negyedmillió virágos növényfajából alig egy ezrelék okoz allergiát. Azok sem élnek mindenfelé és nem mindegyikre vagyunk egyformán érzékenyek. Jelenleg összesen alig 200 fontosabb allergént ismer a tudomány. Ezek közül sem mind terjedt el tömegesen, nem széllel terjed és nem mind tartalmaz túlérzékenységet kiváltó allergén anyagokat.

Találtak azonban már virágporszemet 5 km magasan és 150 km távol a partoktól a tenger felett is, vagy például a tenger felett 50 km-re a parttól csak 25 %-kal volt kevesebb virágporszem, mint a part feletti levegőben.

Mit tehetünk?

Sok pályázati közpénz kerül parlagfű-egyesületekhez. Különös, hogy fekete üröm egyesületek nincsenek, pedig a két gyom teljesen egyformán allergia kiváltó.

Manapság a parlagfű egyesületek jó szándékú, ám nyilván súlyosan tájékozatlan önkéntesei mutogatják a televíziókban a szabad kézzel megmarkolt gyomnövényt, holott nekik kellene jó-példát mutatni, kizárólag kesztyűs kézzel hozzáérni, mivel a növény minden részében, a zöld szárában, leveleiben is erősen allergia kiváltó hatású. Azaz, aki eddig nem volt rá túlérzékeny, előfordulhat, hogy éppen a szabad kézzel történő tapogatástól, szaggatástól válik későbbiekben allergiássá. Ennek igen súlyos változata, amikor gyerekekkel szedették, hogy 100 szálért egy sorsjegyet kapjanak cserébe és ezzel mindjárt egy maradandó allergia hajlamot is. Fontos a jó szándék, de elengedhetetlen a bölcs tájékozódás a parlagfű ellen küzdő szervezeteknél, egyéneknél, a gyomnövény kiirtásán fáradozó önkormányzatoknál egyaránt. Nem véletlen, hogy fejlett, tanult helyeken kizárólag védőruhában, védőkesztyűben, szájmaszkban, gépi kaszával irtják ezt az allergia keltő gyomot. Ezért lenne egészségre ártalmatlanabb és olcsóbb még időben, apró gyomnövényként lekaszálni, amikor még nem ontja magából a polleneket. De fontos tudni, egyszer nem elég! A zöld növény képes méreteiben is alkalmazkodni. A töve felett lenyesett gyom a talaj felett rövidesen akár 1-2 centire is képes új virágzó mini-hajtásokat hozni.

Gondolta volna, hogy ha csak egyetlen év pollentermését egy 100 x 100 méteres alapú piramisba hurcolnánk, akkor kb. 50 emelet magas építményt kapnánk?

Amikor megered az eső, az érzékenyek fellélegeznek. A csapadék kimossa a pollent a levegőből, de gondolta volna, hogy nem mindegy milyen az eső és mekkora a virágpor koncentráció? A tartós, csendes, apró szemű eső megtisztítja a levegőt, míg a gyors, heves, nagy szemű zivatar csak részben segít. Megfigyelt tény, hogy már 1 mm csapadék (négyzetméterenként 1 l) kimosta a parlagfűpollen 99 %-át, amikor az esőcsepp átmérője kisebb volt, mint 0.2 mm. Ha az esőcsepp 4 mm átmérőjű, ugyancsak 1 mm csapadék csak a virágporszemek 25 %-át távolítja el.

***

Számtalan még az érdekesség e témában is, de vajon érdekli-e mindez Önt is, folytassuk?

Hálás köszönetem fejezem ki Dr. Járainé Dr. Komlódi Magda nemzetközileg elismert szaktudósnak, a téma hazai szakírójának, felkarolójának, a lakosság rendszeres, pontos tájékoztatásának szorgalmazójának, aki ebben az úttörő igyekezetében a „kezdetekkor” együttműködésre kérte fel Aigner Szilárd vezető meteorológust. Közös munkájuk eredményeként elindult Magyarországon az időjárásfüggő pollen-előrejelzés. Öröm, hogy magam is részt vállalhattam benne.

Az aktuális pollenmérési adatokat az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán nézhetik meg.

Pártai Lucia

Júliusi Jeles Napok

Július hava nevét Julius Caesarról kapta. Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban Július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve. Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 13 / 15 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 25 / 28 °C, 50-78 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 255-293óra körül van összesen a hónap folyamán.

Július a nyaralók kedvence. Néha ugyan vannak borús, hűvösebb periódusok, általában azonban ilyenkor alakul ki a legmelegebb, tartósan napos, száraz idő, melyet ritkán szakít meg egy-egy heves vihar. Ezekről napjaink tudósításaiban gyakran úgy hallunk, mintha hatásai máskor még „soha meg nem történtek volna”, pedig… :

Időszámításunk előtt 626. július, Konstantinápoly környéke: „katasztrofális aszály”.

Időszámításunk után 718. július Konstantinápoly: a magdeburgi krónika szerint a cirkáló szaracén flottát szétszórta egy jégesővel is járó heves hóvihar.

933. július: Németországban fagyok és havazások.

1591. július 17. A nyugat-indiai orkánok egyike elpusztította annak a spanyol „aranyflottának” zömét, mely 77 vitorlásból állt és kincsekből megrakottan igyekezett Havannából Spanyolország felé.

1667. július 20. Brassó: nagy erejű felhőszakadás zúdult a városra. A várfalakat is leszakadásig alámosta az áradat.

1702. július 1. Pálóc: „nagy záporeső, hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü 5 esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.”

1711. július 12. Barcaság: hatalmas vihar akadályozta meg a portyázó tatárokat abban, hogy megtámadják Brassó városát.

1781. július 3 – 9. Pozsony: „ már egy hete szörnyű lankasztó hőség, alig volt két – három grádus hijja, hogy el nem érte a vérnek természeti hévségét. A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt.”

1781. július 9.

Rozsnyó: „Tíz nap óta jégzivatarok váltakoznak. A tyúktojás nagyságú jég sok juhot vert agyon, a szénát elhordta a víz. „

Klenóc: „a villámcsapás okozta tűzvész következtében 7 ház égett le.”

Nagyszuha: leégett a falu.

Sopron, Nagymarton: „ július 15-én a villám a templom tornyát érte, 4 legény szörnyet halt és hármat holt elevenen vittek le onnan, egy közölük is rövidesen meghalt.”

Gomba: „A hirtelen jött hőség megszorította a búza szemét, sok kalászban igen kevés a szem.”

1781. júlis 6 -8. Székesfehérvár: „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra kitódult munkások közül nem tsak számosan az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kénteleníttetnek, hanem két aszszony emberek déli nyugodalmakkor megfulladván el is temettettek.”

1783. július 27. Csallóköz: „Pozsonytól 2 mérföldnyire nagyot csattanván az ég, a mennykő a Dunába belé üte. Arra a víz úgy kezdett füstölögni, gőzölögni, mintha égett volna, olly magasra fellövellék s felemelkedék, hogy a mellette való erdőben lévő magas fákat is fellül haladná”.

1784. július 4. Rózsahegy: egy villámcsapás felgyújtotta és elhamvasztotta a várkastélyt.

1785

július 5. Lőcse: „Még mindig hideg kárpátias időjárás, pusztító éjjeli fagyokkal az egész megyében.”

Július 17. Zágráb: „Hat nap óta állandóan esik, a hegyekben lévő tavak annyira megáradtak, végül a gátak megrepedtek, a víz benyomult a város házaiba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek.”

Július 20. Nagyszeben: „június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink.”

Július 29. Kolozsvár: „hatalmas jégdarabok, 20 fiatal szarvasmarhát agyonvertek”.

1786. július, Pozsony: „Sok eső, a Duna hirtelen kilépett medréből.”

1787. július, Szatmár megye: „ a jégdarabok nagysága elérte a 4 fontot (2.24 kg), a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.”

1790. július 27. Balázsfalva: „ egy szörnyű menydörgéssel jövő Zápor esső támoda,  a víz megnevekedvén minden halak vagy meg valának dögölve, vagy úgy elérzékenyedve, hogy minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni. A bágyadt halak megint megfrissülének, ha más vízbe tétettek. Ennek itt azt az okát adják, hogy a ’Menkő’ a vízbe ütött vólna.”

1797. július 2. Debrecen, Hortobágy: “A nagy szárazság,  meleg,  hirtelen esőre, szélre, majd hóra váltott, emiatt sok állat elhullott, tsak a nyuhnyájból kb. 500 esett ki.”

1800. július Zimony: “A két hónapja tartó aszály miatt kútjaink kiszáradtak.”

Egyéb jeles napok Júliusban:

  • 1888 július 1.: Magyarországon a szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ban alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet keretei között. Majd július 1-én készült el az 1. magyar meteorológus által kiadott előrejelzés.  A rendszeresen készülő időjárás előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. Július 16 – ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.
  • július 3.: 1981-ben ezen a napon II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán “Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. Az egyház azért ítélte el a természettudóst az 1633-ban, mert felfedezése, miszerint a Nap körül kering a Föld és nem fordítva, szöges ellentétben állt az akkoriban elfogadott geocentrikus elmélettel, azaz, hogy minden a Föld körül kering. A bizottság munkája 1992-ben Galileo rehabilitációjával végződik. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.
  • július 5.: Sarolta napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon esik, rossz lesz a diótermés.
  • július 13.: Margit napja. A népi megfigyelések szerint Mérges Margit, vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást újabb esőkkel. Medárdhoz hasonlatos 40-es napnak tartották/tartják, de kevésbé került be a köznyelvbe.
  • július 15.: Kánikula napja. A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén (július második felében) egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának (kiskutya) is. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
  • 1976 július 23.: az 1. jégeső-elhárító rakéta telepítése a Tenkes-hegyen. 1990-ig alkalmazták. A rakétás jégeső-elhárítást során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. Modernebb változatában földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár. Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. A Dél-Dunántúlon jelenleg  is működő rendszer 1990-ben lett létrehozva.
  • július 25.: Jakab napja. A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.
  • július 31.: Ernő napja. Ez a nap is népi időjós nap. Ha esik, akkor enyhe tél következik.

Már az égen is ott vannak

Már az égen is ott vannak a 🐻k!

(A fotó nagy valószínűséggel, szinte biztosan állítható, hogy képszerkesztő programmal manipulált. A mosoly, a lábujjak, kéztartás gyanúsan utómunka eredménye.)


Ha hasonlóan meglepő alakzatot lát az égen, küldje el nekünk!
Legegyszerűbb, ha feltölti Facebook csoportunkba: “Eumet” fotó csoport

Elküldheti e-mailben is: Kapcsolat

Forrás: imgur.com

A Nap napja

A Nap napja minden évben, júniusban, a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapon van. 2018-ban ez június 24-re esik.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

Forrás: Wikipédia

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2018-ban június 21-én van, 10:08-kor.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló  június 21-re esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napfelkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2018-ban nyugaton (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 18. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg keleten (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.







Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).
naphold2017

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2018 június 21-én 10:08 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.


Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Árhullám indul várhatóan a Dunán június 14-15-től

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

    • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
    • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
    • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
    • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
    • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
    • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
    • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2016-ben pontosan 06.20. 22:34-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.

Dunai árhullám 2018.05.15-től

Az elmúlt hetekben nem csak hazánkban volt zivataros az időjárás, hanem a Duna vízgyűjtőjének térségében is többször alakult ki heves zivatar, felhőszakadás is. A lehullott csapadéknak köszönhetően hirtelen és erőteljes vízszint emelkedés, árhullám indult el a Dunán, illetve ugyancsak emelkedés várható a Duna magyarországi mellékfolyóin. A dunántúli folyókon 1. és 2. fokú árvízvédelmi készültséget is el kell várhatóan rendelni a héten, a hét eleji esőzéseknek köszönhető hirtelen vízszintemelkedés miatt.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az árvízvédelmi készültségi szintet a Dunán nem haladja meg sehol sem, a Rábán, a Murán és a Dráván azonban több helyen is el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget.
Alább láthatják a 2018.05.16-án kiadott előrejelzést az árvízvédelmi készültséggel érintett állomásokra, illetve egyes dunai állomásokra.
Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Duna