Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:


  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.


/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Forrás: ÁNTSZ

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2017-ben június 21-én van, 06:25-kor.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló  június 21-re esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napfelkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2017-ben nyugaton (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 18. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg keleten (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.







Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).
naphold2017

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2017 június 21-én 06:25 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Undulatus asperatus, avagy kevert hullámfelhő

Undulatus asperatus felhőt fotóztak 2017 június 13-án a lengyelországi Zakopane közelében.
Az undulatus asperatus egy viszonylag ritka felhőtipus, amit a magyar szakirodalom kevert hullámfelhőként emleget. Nagyon látványos, de mégsem jellemző rá, hogy heves időjárási esemény kísérje.
A pár napja észlelt jelenségről Witek Kaszki és Marek Kolczak San Escobar készítettek gyönyörű felvételt a lengyel Magas-Tátrában található Zakopane közelében:
IMG_2962
E felhőtipus kialakulásának pontos körülményeit még nem határozták meg, habár évek óta folynak a kutatások. Ezért a WMO felhőatlaszában még nem szerepel külön felhőtipusként. Általában hegységek térségében képződik, és az eddigi elemzések alapján létrejöttében szerepet játszhat a főn szél, azaz a hegyek szélvédett oldalán leáramló, a hegycsúcson már átkelt, a csapadékot a túloldalon leadó, száraz légáramlat.

Forrás: Severe Weather Europe

Medárd napja

június 8.: Medárd napja.

A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

    • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
    • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
    • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
    • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
    • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
    • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
    • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2016-ben pontosan 06.20. 22:34-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.

Ehető fényvédők

Megérkezett a nyár, egyre többet és erősebben süt a nap, így érdemes a bőrünket védeni annak káros sugaraitól.
A boltokban sokféle fizikai vagy kémiai összetételű fényvédős, hidratáló csodakencéket kínálnak, jó tudni, hogy a megfelelő táplálkozással belülről is erősíthetjük bőrünk ellenálló képességét.
Mit együnk, ha bronzszínű és egészséges bőrt szeretnénk a nyár végére? Mit együnk, hogy a bőrünk meg tudja magát védeni, és ne gyulladjon be a nap első sugaraitól?
A pigmentek – mint a narancs, sárga, piros karotinok, a flavonoidok – a növényeket is védik a napfény káros hatásaitól, ezért kézenfekvő, hogy az embernél is hatásosak lehetnek.

Nézzük mik ezek!

Lutein – az ehető napszemüveg

A lutein a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Segítségével virul sárgában és narancsszínben a körömvirág, a kukorica, de azért is a lutein felelős, hogy ősszel a szép zöld levelek rozsdás színűre váltanak.

A növényeknél a fény hasznosításában játszik szerepet – az embereknél megakadályozza a kék fény okozta oxidatív stressz és a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Ezen tulajdonságánál fogva segít megvédeni, hidratáltabbá, rugalmasabbá tenni a bőrünket.

Másrészt, mivel elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait, a retinában is semlegesíti a szabadgyököket. Ezzel csökkenthető a sárgafolt-degeneráció veszélye, és ezzel az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés – tehát a szemünk világa is múlhat a luteinen, amely a szervezetünkben a szemben, a vérben, az agyban és bőrben halmozódik fel – már ha van minek felhalmozódnia. Mert lutenint sajnos csak a növények képesek előállítani, mi emberek, csak a táplálékkal tudjuk magunknak adagolni.

Azt, hogy pontosan mennyi luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy az előnyeit élvezni tudjuk, még nem lehet grammra pontosan megmondani, de a táplálkozási szakemberek abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ennek egyik oka nyilván az, hogy az egyik legnagyobb lutein-bánya a spenót, amit sokan az ehetetlen ételek közé sorolnak.

Mi fán terem? Fán – fogyasztható formában – ugyan nem, de szinte minden zöldségben fellelhető. Igaz, a legtöbbet a színes zöldségek tartalmaznak, mint mondjuk a spenót, a káposztafélék vagy a pirospaprika. 100 g spenótban 10 mg sárga pigment van, egy nagyobb piros paprikában vagy 200 g, a kelkáposztában 50 g.

A tudósok szerint: A Naples Egyetem alkalmazott kozmetikai bőrgyógyászat professzora 120 nőt toborzott egy kísérlethez, amelyben a 20 és 50 év közötti, lányok, asszonyok 10 mg luteint szedtek 12 héten át. A vegyületcsoport már ennyi idő alatt is két és félszeresére növelte bőrük fényvédelmi aktivitását. Az eredmények nem csak ezért biztatók: gyakorlatilag 56%-ban javult a bőr hidratáltsága, a kísérleti alanyok bőre fiatalabb lett.

Egy másik amerikai kísérletben több mint 850 embert vizsgáltak, akik hetente kaptak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát. Ez a kutatás a vegyületcsoport szemóvó hatását vizsgálta; az eredmények szerint a kísérleti alanyok közül csak feleannyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik maximum havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.

Likopin – a fiatalság széruma

Ki hinné, hogy létezik olyan antioxidáns, mely erősebb, mint a C-vitamin, és megóvja a szöveteinket az öregedéstől. A csodaszer a jó öreg likopin, amit elsősorban a paradicsom tartalmaz. A likopin – természetesen – nem csak a bőrt védi a káros sugárzástól: aki dohányzik, jobban teszi, ha bedob napi egy liter paradicsomlevet, hogy megóvja őt a tüdőtágulattól (vagy még jobb, ha leteszi a cigit és úgy fogyaszt sok-sok paradicsomot). Emellett hű társával, a bioflavonnal karöltve, a likopin kifejezetten rákellenes anyagnak tekinthető a szervezetünkben.

Hol bújik? A paradicsomban nagyon sok van belőle. Örömhír a pizza-függőknek és az olasz tészták, továbbá a ketchup szerelmeseinek, hogy a likopinnak kevésbé árt a hő, mint mondjuk a C-vitaminnak, még a főzés közben sem veszíti el áldásos tulajdonságait – sőt, egy kis olajjal turbózható is a likopin-bomba, mert így a hatóanyag könnyebben felszívódik.

A tudósok szerint: Az utóbbi néhány évben a kutatások középpontjába került a likopin egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kilencvenes évek végén sikerült igazolni, hogy a likopin az egyik leghatékonyabb antioxidáns, mivel legeredményesebben közömbösíti a szabad oxigént, és hatékonyan megsemmisíti a peroxil gyököket. A likopin felhalmozódik az emberi szövetekben, szervekben, különösen a mellékvesekéregben, a herékben, a prosztatában és a májban.

A Harvard Egyetem kutatási eredményei alapján a likopin eredményesen használható a tüdő- és a prosztatarák kezelésében. Megállapításaik szerint a likopinkészítmények, illetve a magas likopintartalmú élelmiszerek a tüdőrák kialakulásának kockázatát 50%-kal csökkentették.

A tokiói Juntendo University kutatói pedig a likopin tüdőtágulat-ellenes hatását vizsgálták, egyszerű laboratóriumi egereken és gyorsított öregedésre beprogramozott rágcsálókon. Az egereket nyolc héten keresztül dohányfüstös helyen tartották, közben mindkét csoportból néhány egyedet ötvenszázalékos paradicsomlével itattak. A nyolcadik hét végére a mesterségesen vénített egereknél tüdőtágulat alakult ki, kivéve azokat, amelyek paradicsomlevet kaptak. Az eredményeket látva a japán kutatók úgy vélték, hogy a likopin a dohányfüst által az oxidáló hatású és az antioxidáns vegyületek között megbomlott egyensúlyt állítja helyre.

Béta-karotin – fényvédő, belsőleg

A napozással kapcsolatban a legismertebb növényi hatóanyag a beta-karotin. A vegyület a karotinoidok családjának oszlopos tagja, és névadója, alapja az úgynevezett izoprénváz. Mivel az A-vitamin provitaminja, vagyis elő-vitaminja, bőrvédő hatásán kívül a szem őreként is ismert. A farkasvakságért – vagyis azért a kórért, amikor a szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez – az A-vitamin-hiány a felelős. Még egy szembajt, a szürke hályogot is segít megelőzni a béta-karotin, igaz, ehhez egy kis C-vitaminra is szükség van. Ezenfelül, mivel a karotinoidok antioxidánsként viselkednek, a béta-karotin is csökkentheti a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.

De persze nem csak ezért szeretjük a béta-karotint: egy düsseldorfi egyetem kutatásai szerint a lutein, a béta-karotin és a likopin pigmentjei éppúgy felhalmozódnak a bőr felső rétegében, ha megesszük őket. Vagyis, ha napi 8 mg béta-karotint elfogyasztunk (kb. 2 répát), akkor ez nagyjából 3-as faktorú napvédelmet nyújt. Sajna a hatás nincs egyenes arányban az elfogyasztott mennyiséggel, vagyis több kilónyi répa sem helyettesíti a fényvédő krémeket. Nagy mennyiségű béta-karotin bevétele elszínezi a tenyeret és a talpat – ami veszélytelen, de ronda.

Lelőhelyek: Természetesen a sárgarépa – ezt szinte mindenki tudja. Ezenfelül van még bőven a sütőtökben, a sárgadinnyében, de megtalálható a tojássárgájában is.

A tudósok szerint: Egy kutatás arra mutatott rá, hogy azoknál a népcsoportoknál, amelyeknek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor-, vastagbél- – daganatok kockázatát.

Az amerikai kutatók is vizsgálódtak: kiderült, hogy azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség.

forrás: Antalvali.com, Nyersetelakademia.hu

Mikor menjünk nyaralni?

A bölcsek köve e témában senkinek nem lehet a zsebében. Sehol a világon nincs megbízható számítási módszer erre a konkrét kérdésre.
De támpont azért mégis létezik.

A meteorológia többek között a matematika, fizika, kémia és nem elhanyagolható mértékben a valószínűség-számítás tudománya is. Bonyolult matematikai – fizikai modellek sokasága segíti a szakembert az előrejelzésben. Kb. 3 – 5 napra előre már nagyon nagy pontosságú prognózist lehet készíteni (lásd: Beválás), de minél messzebbre nézünk előre, annál kisebb lehet a beválás. Két héten túl az már olyan csekély, hogy arra fontos döntést alapozni semmiképpen nem szabad. Nincs megbízható évszakos előrejelzés. Akkor sem, ha a lapokban találnak ilyet, hiszen ettől nő a lapeladás.

Miért nincs megbízható évszakos előrejelzés?
Mert a legpontosabb mérés is valamilyen parányi hibával terhelt, amely néhány napra készült előrejelzésben még nem okoz nagy eltérést, de minél távolabbra számítunk vele, a parányi mérési hiba, a végén már igen nagy eltéréseket eredményezhet a távolabbra szóló számítógépes előrejelzési modell-számításokban.

Készülnek a második hétre szóló, még elég jó támpontot adó előrejelzések is, de ezek inkább már csak a tendenciában segítenek, tehát pl. melegedés, avagy lehűlés valószínű-e, szárazabb, vagy csapadékosabb időszak jön-e. De hogy az ország konkrét pontján, egy konkrét időpontban milyen idő várható (pl. Kutyafalván a Macska u. 1. alatti szabadtéri koncerten két hét múlva 20 – 22 óra között) ezt nem lehet még becsülni sem két héttel korábban. Azonban amint egyre közelebb vagyunk az eseményhez, előtte 1-5 nappal, már képesek vagyunk akár 99 %-os előrejelzést is nyújtani. Még inkább így van ez a rendezvény napján, az esemény folyamatos helyszíni biztosításával.

Ami biztos, hogy a kiindulási mérés óhatatlanul létező apró hibája miatt sem létezhet két hétnél hosszabb időre egyetlenegy megbízható előrejelzést nyújtó módszer sem a meteorológia tudományában. A hangsúly a „megbízhatón” van.
Hiszen időről időre felbukkannak évszakos előrejelzések, de ha valaki venné a fáradtságot és ellenőrizné azok bekövetkezését is, rá kellene jönnie, csúnyán csalódik.

„Hosszú-távú” előrejelzések készülnek ugyan – fejlődni csak kísérletekkel lehet – de azok beválása nem megfelelő annyira, hogy fontos döntéseket alapozzunk rájuk.
Ezek az előrejelzések már nem a megszokott numerikus modellezéssel, számításokkal készülnek, pl. a mérési pontatlanságokból eredő eltérések miatt, hanem onnan kezdve már belép a statisztika. Ez a módszer pedig már lényegesen megbízhatatlanabb.

A „hosszú-távú” előrejelzés megszövegezése is természetszerűleg elnagyolt, igen kicsi információtartalommal bír, ezért olyan nagyot nem is lehet tévedni vele, de nem is hasznos, pénzt is kár fecsérelni rá. Általában úgy fogalmazzák, hogy az véletlenül akár jó beválású is lehet, hiszen annyira keveset állít. Pl. „a következő évszak átlagos hőmérsékletű és átlag alatti csapadékú”. Ebből ember legyen a talpán, aki megtudja, milyen idő lesz szeptember 28-án az esküvője napján.

A valóság az, hogy a légkör változásainak minél pontosabb megismerésére való törekvés nem volt eredménytelen. Míg három évtizeddel ezelőtt legfeljebb egy – két napra lehetett elég pontos előrejelzést készíteni, addig napjainkban már három – öt napra is lehet megbízható prognózist előállítani. Nyilván ez is szolgáltató függő, hiszen a kutatás módszere és a kutatók tapasztalata, felkészültsége, elkötelezettsége, önnön elvárása is igen különböző a világban.

De akkor nincs semmilyen támpont, hogy mikor menjünk nyaralni?

Dehogynem. Biztosan tudható, hogy a hőmérsékletnek évi menete van. És azt is, hogy általában a csapadék gyakorisága is becsülhető. Az év legmelegebb hónapjai a július és az augusztus, a legcsapadékosabb általában a június és második helyen a május.

Miért? Június folyamán, ahogy haladunk a nyárban előre, a Nap egyre magasabban tetőzik a horizont felett, egészen a nyári Napfordulóig. Ez idén is június 21-re esik. A Nap sugarai eddig egyre nagyobb szögben érik a felszínt, egyre több a beérkező hőenergia, nem csak a trópusi, de a mérsékelt égövi tájakon is.
Az európai kontinens belsejében nyár elején elég gyorsan felmelegszik a felszín. A felmelegedő levegő felemelkedik. A benne levő pára a melegben láthatatlan, de felemelkedés közben a magasban hideg, majd fagyos levegőben gyorsan kicsapódik. Megindul a felhő-, majd a csapadékképződés is. A felemelkedő levegő helyén nem képződhet légüres tér, ez fizikai képtelenség. A helyére nyugatról elkezd beáramlani az óceán felől a még jóval hűvösebb, így nehezebb, páradús levegő. A két nagyon eltérő levegőfajta keveredése, kölcsönhatása, a kialakuló labilis légállapot miatt megindul a gyakori csapadékképződés a szárazföld belsejében.
Hol itt, hol ott pattan ki akár igen heves zivatar. Minél eltérőbb légtömegek találkoznak, vagy minél több a pára a meleg levegőben amit az erősen tűző Nap gyors felemelkedésre gerjeszt, annál nagyobb eséllyel alakul ki egy-egy viharos zivatargóc, akár jégesővel, felhőszakadással, heves villámlással, dörgéssel.

Beküldő: Hoffmann FerencEz az érdekes jelenség az ú.n. „európai nyári monszun”. A néphagyomány ezt a folyamatot Medárd naphoz kapcsolta, mivel június 8-án már általában elindul felénk nyugatról a tőlünk hűvösebb óceáni páradús levegő. A valóságban ez a folyamat már Medárd előtt vagy után 5 -10 nappal bekövetkezhet, ahogy már történt is gyakran a múltban.
Ezután azonban júliusra már az óceán vize is eléggé felmelegszik annyira, hogy ne legyen nagy különbség az itt lévő levegőhöz képest. Átmenetileg megszűnik a kiegyenlítődésre való hajlam. Így általában bekövetkezik egy nyugalmasabb periódus, tartósan napos, száraz, meleg időszak.

Azt is állíthatjuk, hogy a Nap június 21-én delel felettünk legmagasabban, egységnyi felületre ilyenkor érkezik a legnagyobb hőenergia és általában mégsem ez a legmelegebb időszak. Nem június a legmelegebb, hanem július.
Hogy miért? Mert júniusban épp a medárdi „nyári monszun” miatt, hiába érkezik maximális energia a Napból, azt elnyeli, szétszórja, visszasugározza az időszakonként megnövekvő felhőzet. Ezután a júniusban még nyugatról érkező óceáni hűvös levegő betörése előbb-utóbb leáll, hiszen júliusra már az óceán vize is és ettől a felette levő levegőtömeg is felmelegszik. Onnan nincs tehát ami rendszeresen betörjön Európa belsejébe. Eközben a legmagasabb Napállás idején beérkező hőenergia is lassan egyre inkább felmelegíti a felszínt, amely aztán késleltetve, júliusban folyamatosan képes hőenergiát kibocsájtani, ezáltal júliusban alakul ki a legmagasabb középhőmérséklet.

Júliusban a nyugati áramlást egyre inkább a déli légáramlatok veszik át. Ekkor általában már a mediterrán és a szubtrópusi áramlatok jutnak uralomra. Ilyenkor gyakran túl forró és száraz is a nyár ezen szakasza. Gyakori a kánikula.

balaton-strandA meleg idő általában augusztus első felében is kitart, de ekkor az erős felmelegedés foltokban gyakran okoz heves feláramlást, helyben képződő heves hőzivatart, kicsi körzetekben rövid időre nagy felhőszakadással képes lecsapni, miközben az ország nagyobbik részén folytatódik a kánikula, a száraz, nagyrészt napos idő. A hónap közepe táján, augusztus 15-e és 21-e között gyakran érkezett nyugatról erőteljes hidegfront, amely viharos zivatargócokkal vonul át felettünk és megszünteti az addigi kánikulát.

Az éghajlattan tudománya szerint augusztus második felében és még inkább az utolsó harmadában már ritka az igazi kánikulai meleg, nem ritkán igazán hűvös, sőt őszies hónapvég alakul ki. Persze ez alól is van bőven kivétel.

Összességében tehát éghajlati statisztikákat figyelve a július és az augusztus első fele ígéri a legtöbb meleget, napsütést, és csak foltokban heves zivatargócokat. Még akkor is, ha az időjárás bármikor tartogat meglepetéseket.

Jó nyaralást!

Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Áprilisi havazás

Az ország nagy részén előfordult, illetve előfordulhat a következő 2 napban (2017.04.19-20.) havas eső és  hóesés is. Helyenként, különösen a hegyekben viszonylag rövid életű, de jelentős mennyiségű 10-30 cm-t meghaladó hótakaró is kialakulhat. Szélsőséges, de nem példa nélküli az áprilisi havazás hazánkban.

A Magyarország területén lehullott legkésőbbi hó, amit feljegyzések említenek 1918. június 18-án hullott. Feljegyzések szólnak hóesésről 1913. augusztus 13-án is (Zirc), bár ezt akár hívhatnánk a legkorábbi hóesésnek is! Ha ezeket kétkedéssel fogadnánk, akkor a legkésőbbi havazás adatai: május 25. (Pécs, 1913), május 27. (Kékes), illetve május 30. (Kőszegi-hg., 2009).

Hazai rendszeres mérések, feljegyzések a Föld történetének évmilliárdjaiból mindössze a legutóbbi 140 évéből állnak rendelkezésre, ami tehát csak egy “hangyányi” időszak. Ugyanakkor jóval korábbról is léteznek mérvadó feljegyzések. Ezek alapján bizonyítottan előfordult már mindenféle időjárási szélsőség.

Nem példátlan az áprilisi hideghullám, havazás, viharos szél sem, sőt, a gyulai Állami Levéltár feljegyzése szerint, 1747 április 21. – 22. Békés megye: “Borzasztó hóvihar pusztított, amely a megye területén az állatállományban igen nagy kárt tett.” A megyei jegyzőkönyv felsorolja a tönkrement állatok számát. Eszerint 1054 szarvasmarha pusztult el. Elhullott 214 ló is, a juhokban a veszteség 290. Legkisebb volt az elhullás a disznókban, mert azok legnagyobb részt fedett ólakban voltak, s így csak 98 sertés lett a hóvihar áldozata. A megye jegyzőkönyve 15 települést sorolt fel, ezek közül Békéscsaba vesztesége 642, Mezőberényé 272 és Békésé 145 állat. Az idei április 20-án 275 éve született Tessedik Sámuel anno Szarvason 1747 április 22-én szintén feljegyezte a nagy hófúvást, amely Sopronban már április 21-én lépett fel és terményeket is elpusztított. A hóvihar végigvonult Magyarországon és Apor Péter leírásában Torján környékén egész április hideg volt, s 25 – 27-én mindennap havazott.

Az éghajlati statisztikák szerint, hazánkban az első hóesés átlagos időpontja november második, harmadik dekádjára, az átlagos utolsó hóesés időpontja pedig március utolsó dekádjára esik.
Budapesten a feljegyzések szerint a legkorábbi hóesés október 3-án volt (1944-ben). Az utolsó hóesés feljegyzett időpontja pedig május 16. volt (1940-ben), de 1952-ben május 17-én is esett némi hó a fővárosban.

pierer Melinda Pilisszentlélek

Fotó: Pierer Melinda Pilisszentlélek 2017.04.19.

A tengerszint feletti magasság növekedésével természetesen határainkon belül is egyre hosszabb az az időszak, amelynek folyamán hóeséssel lehet számolni. Budapest Szabadsághegyen (473 m) már november első dekádjában található a havazás első napjának átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig már április első dekádjára tolódik. A Kékestetőn pedig már október középső dekádjában van a havazás első átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig április középső dekádjában.

Fotók április 19-ről, a hegyekből:

Bánkút Túristaház

Bánkút Túristaház

 

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

dobogókő Szaksz

Dobogókő, Fotó: Szaksz Erzsébet

 

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

 

 

Forrás: met.hu, wes.sze.hu, wikipedia.hu