EuMet Időjárás előrejelzés

Az elmúlt évtizedben elmaradt a várttól a globális felmelegedés mértéke, ami a korábbi szélsőséges előrejelzések újragondolását teszi fontossá a klímakutatók részéről.

A friss adatokkal számolva, egy nemzetközi kutatócsoport új előrejelzése már “csak” 0.9-2 °C-ra becsüli a rövid távú (50-100 év) felmelegedés mértékét, ellentétben a 2007-ben kiadott ENSZ tanulmánnyal, ami még 1-3 °C-t talált valószínűnek. A várakozások szerint kb. 20 %-al lassabban melegszik a légkör a korábbi várakozásokhoz képest, de mindez nem befolyásolja a hosszabb távú előrejelzéseket, melyek továbbra is közel azonos eredményt adnak. Mind a 2007-es, mind a 2013-as tanulmány 2.0-4.5 °C-os melegedést vár.
A lassulás oka igen kérdéses, tekintve, hogy az eddigi főbűnösként megnevezett üvegházhatású gázok kibocsájtása nemhogy csökkent, hanem még nőtt is a vizsgált időszakban. A legvalószínűbbnek mégis azt tartják, hogy az óceánok nagyobb hőmennyiséget nyeltek el, mint ahogyan azt a számításokban figyelembe vették. Ez a többlet hőelnyelés hosszú távon már nem növekedhet számottevő mértékben, így hosszú távon a felmelegedés sajnos a korábbiakban vártak szerint folytatódhat.
Vannak azonban kutatók, akik ezzel nem értenek maradéktalanul egyet. A 2013-as kutatás egyik résztvevője, Prof Steven Sherwood, a New South Wales Egyetem professzora óvatosságra int a végletes következtetések levonásával kapcsolatban. Elmondása szerint vannak olyan tanulmányok, melyek szerint ez a hőelnyelés növekedés része egy természetes ciklusnak, ami végül akár visszájára is fordulhat pl. az El Niño vagy az ún. Atlanti Többdekádonkénti Ingadozás (Atlantic Multidecadal Oscillation) hatására.

Forrás: BBC

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Nem végleges adatok szerint legkevesebb 51 – hivatalosan is megerősített – halálos áldozata van annak tornádónak, amely hétfő délután csapott le az Oklahoma állambeli Moore-ra.

A KFOR televízió helyszíni jelentése szerint 20-30 kisiskolásnak nyoma veszett, nagy a valószínűsége annak, hogy életüket vesztették. A forgószél teljesen lerombolt két elemi iskolát, az egyikben 75 tanuló és nevelő próbálta meg átvészelni a hirtelen lecsapott vihart.
A tornádó nyomán több mint 120 embert szállítottak kórházba, köztük mintegy 70 gyereket. A sérültek között többen válságos állapotban vannak.

Moore-ban, Oklahoma City mintegy 50 ezres elővárosában a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel a romok alatt rekedtek életéért. A megsemmisült iskola és annak az apokaliptikus pusztulás képét idéző környéke felett légtérzárat rendeltek el, nehogy a gépek hangja elnyomja a segélykiáltásokat.
Barack Obama elnök, aki telefonon beszélt Mary Fallin kormányzóval, megígérte, hogy minden szükséges szövetségi segítséget megad a mentéshez. A kormányzó Moore-ba vezényelte a nemzeti gárda egységeit.
“A legrosszabb félelmeink váltak valóra ezen a délutánon” – nyilatkozott a CNN-nek Bill Bunting, a Nemzeti Óceán- és Légköri Igazgatóság vihar-előrejelzési központjának operatív igazgatója.
A több mint 3 kilométeres szélességben vonuló forgószél mintegy 45 percig tombolt Moore-ban. A viharban megsérült a helyi kórház, ahonnan a betegeket ki kellett menekíteni. Egy közeli farmon mintegy 100 ló pusztult el.
Az amerikai meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint a Moore-ra lecsapó tornádóban a szél sebessége elérte a 320 kilométert, amivel a forgószél a Fujita-Pearson skálán EF-4-es erősségűnek minősül. A legerősebb, EF-5-ös tornádók 322 kilométeres sebességnél kezdődnek.

A településen egyébként 1999-ben egy olyan tornádó pusztított, amelyben a felszín közelében 486 kilométeres sebességű szél abszolút világrekordot állított fel. Az akkori forgószélnek 41 halálos áldozata, valamint 583 sérültje volt. A kár nagysága elérte az 1,4 milliárd dollárt, amivel az előző moore-i tornádó a harmadik helye került a legnagyobb pusztulást okozó amerikai tornádók között. Az anyagi veszteségek tekintetében annál súlyosabb csak a 2011-es joplini és tuscaloosai katasztrófa volt.
Noha az előrejelzési módszerek tökéletesedtek azóta, a mostani tornádó váratlanabbul csapott le, mint az 1999-es. 14 évvel ezelőtt egy órával a katasztrófa előtt ki tudták adni a figyelmeztetést, most csak 16 perc volt a menekülésre. Ez valamivel több az átlagos 8-10 percnél.
A Moore-on végigsöprő tornádó nem érte el Oklahoma City központját. A város vonzáskörzetében ugyanakkor a délutáni órák során három forgószelet is észleltek. Oklahomában a viharkárok miatt összesen 16 megyében hirdettek szükségállapotot. Az államban mintegy 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. Kansasból is súlyos károkat jelentettek.
Az Egyesült Államokban hétfőre a Nagy Tavak vidékétől Texasig tízre emelkedett azoknak az államoknak a száma, amelyekben tornádó vonul át, vagy forgószél fenyeget. A vasárnap kezdődött, és várhatóan még napokig eltartó ítéletidő által fenyegettet területen összesen 55 millió ember él. A tornádók következtében vasárnap ketten vesztették életüket és 39-en megsérültek Oklahomában.

Forrás: MTI

Ugyan az elmúlt hetekben már jó pár villámlással is kísért zivatar kialakult hazánkban, villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani. Ilyenkor fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tájékoztatás szerint Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Felhívták a figyelmet arra, hogy a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írták, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – tették hozzá.
A közlés szerint 2011-ben hat villámcsapással összefüggésbe hozható jelentős tűzeset volt, és mindegyik tűz nyáron, június-augusztusban keletkezett. 2012-ben két esetben indult tűzvizsgálat villámcsapás következtében keletkezett tűz miatt, míg idén eddig egy alkalommal – fűzték hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

• a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,

• a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),

• az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

• Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).

• Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).

• Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).

• Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.

• Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).

• Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.

• Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.

• Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.

• Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).

• Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
  A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
  Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
• május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
• május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
• május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
• május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
• május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
• május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
• május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
• május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
• május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
• május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
• május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
• május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
• május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
• május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
• május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
• május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Április 25-én, csütörtökön, az esti órákban részleges holdfogyatkozást figyelhetünk meg hazánkból. A fogyatkozás mértéke 2% lesz, ami ugyan nem nagy, de már szabad szemmel is észrevehető.

A Hold már 20:03-kor bemerül a félárnyékba, de a sötétedés csak kb. 21:30-kor lesz feltűnő.
21:54:08-kor merül bele a Hold a Föld árnyékába, a legnagyobb fázis 22:07:30-kor lesz látható, a fogyatkozás vége 22:21:02-re tehető. Maga a részleges fázis 27 percnél is rövidebb ideig tart csak, 20:21:02-kor az umbra (sötét árnyék) már el is hagyja a Holdat. További bő fél órán át még látszik az egyre gyengülő félárnyék (penumbra) jelenléte, de csak 00:11:06-kor lesz vége a félárnyékos fogyatkozásnak.

A fogyatkozás országszerte látható.

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre;
Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is;
Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt.

Hazánkból legközelebb október 18/19 látható holdfogyatkozás, amely azonban csak félárnyékos lesz, így az április 25-i esemény lesz az év leglátványosabb holdfogyatkozása.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu/

Ritka természeti jelenség történt az ukrajnai Krím-félszigeten: a hurrikán erejű szél sóvihart zúdított a partvidékre.

A félszigeten második napja tombol a hurrikán erejű, óránkénti több mint 100 kilométeres sebességű szélvihar, amely a Fekete-tengertől gáttal leválasztott Szaszik-Szivas sósvizű tóból sóval telített levegőt emelt fel legalább másfél méter magasságba Koktebel település közelében.

A helyszínen készített fotókon jól látszik a sóval telített felhő a tó fölött. A ritka sóviharról amatőr videofelvétel is felkerült a világhálóra.

A helybeliek beszámolója szerint érezhetően sós íze van a levegőnek a környéken. A szélvihar ráadásul behintette sóval a környező termőföldeket és szőlőskerteket is.
Szerdán a Fekete-tenger partján tomboló vihar következtében Kercsiben egy halkonzerveket gyártó üzemet öntött el a víz. Az ítéletidő miatt nem indulnak kompok a városból.
A Szaszik-Szivas tó gátja szivárog, fennáll a veszélye annak, hogy átszakad. A katasztrófavédelem szakemberei második napja hordják a homokzsákokat a gátra, eddig már legalább négy tonnányi zsákkal erősítették meg a gátat.

Forrás: MTI , ua.korrespondent.net

Növénytermesztésünk legfőbb termelőeszköze a talaj. Minősége, állapota nagymértékben meghatározza a terméspotenciált.  A napjainkra igen jellemző szélsőséges időjárás miatt azonban  olykor az aszály, más esetben a belvíz okoz nehézséget a földeken.

A belvíz és az aszály tulajdonképpen egyazon problémának két megnyilvánulása. Nevezetesen a talaj szerkezetében, állapotában keresendő az ok. A tömörödött, vagy túl laza talaj nem képes megfelelő vízgazdálkodásra. De miért is alakult ez ki? A megerőltető talajművelés, tömörödötté, levegőtlenné tette a talajokat, a túlzott műtrágyázás pedig a savas irányba tolta el a pH-t. Ezáltal csökkent, korlátozódott a talaj mikroflórájának életlehetősége. Ezek a hasznos élő szervezetek azonban nélkülözhetetlenek a normális talajműködéshez.

Hogyan segít az Amalgerol?

Az Amalgerol a talajproblémák okát szünteti meg. A különböző növényi stb. olajtartalma miatt ugyanis óriási határfelületen terül szét a talajszemcséken, nagy életteret biztosítva a talajmikrobáknak. Könnyen felvehető széntartalma pedig azonnal hasznosuló tápanyagot is ad számukra. Így a talaj hasznos élő szervezetei látványos működésbe kezdenek, gyors szaporodásnak indulnak.

Az intenzív talajélet következménye a CO₂ termelés növekedése. A széndioxid egyrészt lazítja a talajt, másrészt a vízzel szénsavvá alakul, ami javítja a tápanyagok felvehetőségét (1. ábra). A kötött kalcium kioldásával javul a talaj pH-ja. Emellett nő a talajhőmérséklet, ami a növények gyors, egyöntetű kelését is segíti.

1. ábra	2. ábra  A 3 évig Amalgerolozott terület (balra)  könnyebben megművelhető. Kisújszállás, 2011.05.06

Az Amalgerol rendszeres használatával ez a folyamat az alsóbb talajrétegekben is megfigyelhető, így ott is javul a talajszerkezet és a tápanyagok felvehetősége. A talaj idővel visszanyeri normális vízgazdálkodó képességét (2. ábra).

Amennyiben a talajnak jó a vízgazdálkodása, képes elvezeti, illetve megtartani a csapadékot, a kapilláris vízvezetés elvén pedig a mélyebb talajvízszintből a növénynek szolgáltatni azt.

Megfelelő talajélet esetén a szervesanyag képzés nő, a porosodás megszűnik, kialakul a morzsalékos talajszerkezet, nem képződnek nagy, élettelen rögök. A jó, levegős talajba visszatérnek a földigiliszták, valamint a növények gyökerei is könnyebben fejlődnek, ezáltal biztosítva a jobb stressztűrést.

Mi az a mikorrhiza? Miért jó a növénynek?

A mikorrhiza szó szerint gombás gyökeret jelent (3-4. ábra). Ezek a hasznos élő szervezetek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel és mintegy azok „meghosszabbított karjai”, sokkal messzebbről képesek a vizet és a tápanyagokat a gyökér számára biztosítani. A zöld növények 80-90 %-a számára a mikorrhiza kapcsolat elengedhetetlen.

Az Amalgerol kezeléssel a mikorrhizás gyökértömeg meghétszereződik (5. ábra)!

3. ábra	4. ábra	5. ábra

Az Amalgerol talaj hatásának eredményei:

Az Amalgerol kezelés révén tehát a talajbaktériumok felszaporodnak, lebontják az ott lévő növényi maradványokat, felvehetővé teszik a talaj lekötött tápanyagait, a mikorrhizák segítenek a szállításban és akár egészen a gyökérbe hatolva (endomikorrhizák) juttatják el a vizet és ásványi anyagokat, a gyökérzet a levegős, lazább, morzsalékosabb talajban maga is jobban növekszik, erősebb lesz, így az egész növény ellenállóbbá válik a stressztényezőkkel szemben.

Hogyan alkalmazhatjuk az Amalgerolt?

A tavaszi vetésű növények esetében vetés előtti talajkezeléssel, vagy vetéssel egy menetben történő kijuttatással 4-5 l/ha dózisban önmagában (6-7. ábra), vagy akár folyékony startertrágyával (Radistart FL) együtt (8-9. ábra). A Radistart Turbo szilárd mikrogranulált startertrágya is tartalmazza 10 %-ban az Amalgerolt, így a 15-20 kg/ha-os startertrágyázással 1,5-2 l/ha Amalgerolt is kijuttatunk a sorba, ami kb. 4-5 l/ha teljes felületkezelésnek felel meg. Baktérium készítményekkel együtt 3 l/ha mennyiségben javasolt kijuttatni, különösen száraz időszakban segítheti a mikrobák túlélését.

6-7. ábra 5 l/ha Amalgerol 15 l/ha vízzel vetéssel egy menetben kijuttatva Szamoskér, 2012. április és június

8-9. ábra 4 l/ha Amalgerol + 10 l/ha Radistart FL vetéssel egy menetben kijuttatva Újcsanálos, 2012. április és szeptember

A már kikelt állományokra permetezve (3-4 l/ha) az Amalgerol fokozza a növények tápanyagfelvételét, ritka mikroelem tartalma (wolfram, vanádium, szelén) és növényi kivonatai (auxin, giberellin) javítják az ellenálló képességet és erőteljes fejlődést tapasztalhatunk.

Az Amalgerol használatával úgy tudjuk növelni a termésátlagot és a jövedelmezőséget, hogy közben a talaj minősége nem romlik, hanem javul!

További információ: www.cheminova.hu

Rácz Tibor

Cheminova Magyarország Kft.

Egy ötéves kisfiút mentettek ki kollégáink tegnap kora délután a Tápióból. A szászberek- jászberényi árvízvédelmi szakasz 8-as őrjárásában, mintegy 50 méterre a tápiógyörgyei őrháztól a Közép-Tisza vidéki vízügyi igazgatóság segédőrei egy gyermek fejét és kezét pillantották meg, amint sodorta az ár a folyó közepén - számolt be a történtekről Fehér Orsolya, a Közép-Tisza vidéki vízügyi igazgatóság  gátőre.

Az egyik segédőr azonnal beugrott a folyóba, míg társa a partról segített kihúzni őket a vízből. Rögvest hívták a mentőket és amíg a mentősök odaértek, pokrócokba csavarták az ötéves kisfiút. Munkatársaink lélekjelenlétének, bátorságának köszönhető, hogy nem történt tragédia. Nem tudni, hogy a gyerek mikor, hogyan és hol pottyant a vízbe.

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• április 1., 1960: Az első meteorológiai műhold (Tiros-1) felbocsájtása.
• április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
• április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
• április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
• április 12., 1934: Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
• április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
• április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Természetesen ez nem ennyire sarkos. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
• április 22.: A Föld Napja.
• április 22-24.: Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
• április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
• április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
• április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

2013. március 31-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás.

TÖRTÉNETE

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

MANAPSÁG

A gyakorlat hasznosságával kapcsolatban évek óta megoszlanak a vélemények.
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Egy, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által készített, 2010-es felmérés szerint Magyarországon a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák áramfogyasztása. Akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az energia felhasználásban. Az október végi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére azonban nem ilyen látványos.
Más megközelítésben azonban már nem ennyire egyértelmű az “idővariálás” jótékony hatása. Egyes kutatások kimutatták, hogy az évi 2 óraállításnak akár káros, de legalábbis kellemetlen egészségügyi hatásai is lehetnek. Elsősorban a kisgyerekeket, csecsemőket és az idős embereket érinti negatívan az óra állítása, mert az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik a napirend megzavarásához. Sokaknál több napig vagy akár hétig is tartó alvászavarokat, kialvatlanságot okoz. Azt pedig kisgyermekes anyukáknak nem kell részletezni, hogy ez milyen egyéb problémákat, kellemetlenségeket tud szülni.