Befolyásolhatja-e egy vulkán a globális felmelegedést?

Füstölög az Agung hegy Balin.

Az Agung vulkán 2017 szeptember 20-án. A hajnali órákban közel 300 földmozgást regisztráltak és fehér füst jelent meg a vulkán felett.

 

Az Agung vulkán éledezésének köszönhetően, 2017. szeptember 20-án, a hajnali órákban közel 300 földmozgást regisztráltak Balin, és fehér füst jelent meg a vulkán felett. Egyelőre még csak vékony füstcsík száll fel kb 200 m hosszban. A tűzhányó 3031 méter magas, legutóbbi kitörés 1963-ban volt.  Az Indonéz hatóságok a hegy körüli 12 km-es körzetet lezárták, biztonsági okokból, de a szigetet továbbra is biztonságosnak mondják a turisták számára.

Szemtanúként még nyugalomban láttam, de sejthető volt a változás, csak a “mikor” pontos ideje nem. Ha kitör és a füstje a magas-légkörbe is feljut 10 000 m magasságba, a parányi részecskék körbekerülve a Föld légkörét, elég gyorsan eljutnak akár fölénk is, módosítva a besugárzást. Ugye mondanom sem kell, nem a globális felmelegedés folyamatát fogja okozni?! Anno a Krakatau vulkán kitörése 2 éven keresztül fogta vissza a globális átlaghőmérsékletet, akár csak a Mount St. Helen. Ez a véletlen tényező sem lehet benne a meteorológiai számítógépes modellekben, bizonyítva, nem létezik megbízható hosszútávú előrejelzés.

balivulkan

Ja és még valami, a természet ereje nagyságrendekkel haladja meg a 7 milliárdnyi emberét.

Szerző: Pártai Lucia

 

Kutatók Éjszakája Pártai Luciával

2017.09.29-én, a Szent István Egyetem agrár- és gazdaságtudományi karának szervezésében hallgathatják meg Pártai Lucia előadását “Kulisszatitkok az időjárásról?” címmel.


További részleteket a helyszínről, időpontról a rendezvény plakátján találnak:kutatók éjszakája
További programok a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatból: www.kutatokejszakaja.eu

Csapadékos hét 09.18-24.

Miután a hét első felében igen jelentős mennyiségű eső esett az ország nyugati területein, különösen a nyugati határvidéken, szerda estétől sorra kerül a keleti országrész is. A hét második felében gyakori, kiadós esőkre van kilátás, összességében jelentős mennyiségű csapadékkal.

Az elmúlt 14 napban, de ezen belül is főként az elmúlt 4 napban lehullott eső összmennyisége hazánk nyugati határvidékén volt a legtöbb. Az alábbi térképről leolvasható, hogy Szentgotthárd térségében a 150 mm-t is meghaladta a mért csapadékösszeg:
0920_14napcsap

Ennek hatására egy kisebb árhullám van levonulóban dunántúli folyóinkon.

A középső és főként a keleti, délkeleti országrész ehhez képest alig kapott csapadékot. Eddig.
A szerdai modellfutás szerint a következő 4-5 napban keleten fordul csapadékosabbra az időjárás. Gyakori, ismétlődő időnként változó hosszúságú szünetekkel tűzdelt esőkből helyenként akár 60-70 mm-nyi csapadék is összegyűlhet.

csapadék összegvasestig

GFS 2017.09.20. 08:00 modelleredmény

A friss előrejelzési modellfutások eredményeit nyomon követheti honlapunkon az Előrejelzési térképek aloldalon található Napi csapadékösszeg, illetve Csapadékösszeg menüpontokban.

Az esőzés vizeinkre gyakorolt hatása, azaz a folyók vízállásának várható alakulása Vízállás oldalunkon található.

Csillagászati Ősz

2017-ben szeptember 22-én 20:02-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Szeptemberi Jeles Napok

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
  • szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
  • szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: “Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
  • szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
  • szeptember 13.:
  • 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 celsius-fokot, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
  • 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát már 1644-ben fedezte fel, de ekkor mutatta be a készüléket. A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.
  • Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
  • szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
  • szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A Montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt Bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a Montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
  • szeptember 18.:Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
  • szeptember 21.:Máté napja, “Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
  • szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2016-ban 22-én 14:22:01-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
  • szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
  • szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Napfogyatkozás 2017 augusztus

2017. augusztus 21-én teljes napfogyatkozás lesz az Egyesült Államokban, valamint a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán egy részén, egy körülbelül 110 km szélességű sávban. Az amerikai kontinens és Nyugat-Európa egyes részein részleges napfogyatkozásként lesz megfigyelhető a jelenség.

SE2017Aug21T
A napfogyatkozás kezdete (egyezményes koordinált világidő UTC szerint) 15:46:48. A totalitás először 16:48:32-kor lesz látható és 20:01:35-ig tart. A napfogyatkozás 21:04:19-kor ér véget. Magyar idő szerint, nyári időszámításnál +2 órát kell hozzáadni ezekhez az időpontokhoz.

Magyarországról a jelenség nem lesz látható. Az interneten viszont számos oldalon közvetítik a rika látványt. Többek között a NASA is élő közvetítéssel készül, ami az alábbi  Youtube csatornán is követhető:

De számos egyéb közvetítést találhat, akinek ez nem megfelelő. Ezen az oldalon összegyűjtöttek párat: Online közvetítések

 

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
teljes napfogyatkozás ábrázolása

 

Forrás: NASA, Wikipédia

Melegrekordok 2017. 08. 01-05.

heatvA 2017-es év legerősebb hőhulláma sorra döntötte a napi, helyi rekordokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatának mérési adatbázisában.

  • Augusztus 1-én megdőlt a fővárosi melegrekord. Az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 36,5 fokot 1917-ben Gellérthegyen rögzítették. Augusztus első napján Újpesten 37,3 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 0,8 fokkal magasabb az előző rekordnál.
  • Augusztus 2-án megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. A János-hegy völgyi részén kora reggelre csak 24,3 fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekord 24,0 fok volt, amelyet 1948-ban mértünk Gellérthegyen.
  • Augusztus 3-án ismét megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. János-hegyen 25,1 fok lett a minimum hőmérséklet. Ez több mint 1 fokkal magasabb a Miskolcon 1905-ben és Szeged belterületén 2009-ben mért 23,8 fokos minimum hőmérsékleti rekordnál. A hajnali budapesti melegrekord után napközben megdőlt az országos melegrekord. Augusztus 3-án Békéssámsonon 40,1 fokot mértek, amely 0,1 fokkal meghaladja az eddigi rekordot. 20170803Az eddigi rekord 40,0 fok volt, amelyet 1927-ben Jászberényben regisztráltak. Megdőlt a budapesti rekord is, Újpesten 38,7 fokot mértek, az eddigi rekord 37,8 fok volt, amelyet 1948-ban mértek Budatétényben.20170803bP
  • Augusztus 4-én megdőlt a fővárosi napi melegrekord, és országosan is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket. Budapesten mostanáig 36,7 Celsius-fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten délután 39,7 fokot mértek. Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Pénteken Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok. 20170804
  • Augusztus 5-én az országban többfelé (tíz mérőállomáson) nem csökkent 25 fok alá a hőmérséklet, és ezzel megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. Eddig ezen a napon a legmagasabb minimum-hőmérsékletet 2012-ben Pécsett mérték, 24,2 fokot. Ma hajnalban Budapest Lágymányoson 26,6 fokig hűlt le mindössze a levegő.

Szent Lőrinc könnyei

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen kellemes meteortevékenységet láthatunk.

Perseids
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat. Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

Ugyan már júliusban megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakában, a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 12-én jelentkezik.
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Mi történik az autóban hőség idején?

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.
large-hot-summer-heat-cars-traffic-highway
Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál. A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas. Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.
heatcar
Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc. 20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés. Egy óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.
Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

Augusztusi Jeles Napok

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 oC, Békéscsaba.

  • augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
  • augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
  • augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
  • augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
  • augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
  • augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
  • augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
    A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
  • augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
  • augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
  • augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
  • augusztus 24.:Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.