Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Teljes holdfogyatkozás ÉLŐ

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg. Részletek itt: Holdfogyatkozás 2019

Mivel hazánkban, a felhőzet miatt nem mindenhol lesz látható ez az égi jelenség, illetve nem mindenki lakik olyan helyen, ahonnan jók a megfigyelési lehetőségek, és hát az igazat megvallva azért a hajnali fagy sem annyira vonzó, összegyűjtöttünk pár ÉLŐ adást, azaz live stream-et az égi jelenségről:

Griffith Observatory, Egyesült Államok, Los Angeles:

Space and Universe közvetítése, Egyesült Államok, Los Angeles:

TimeandDate.com közvetítése Norvégiából:

 

Teljes holdofgyatkozás 2019 január

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Hold elől a Nap ugarait, árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

holdfogy

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat. A földárnyékba került Holdat nem éri a Nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény megvilágítja az égitestet, ezért halványabban is látszik, illetve a Föld légkörében található porszemcséken szétszóródó fénysugarak vöröses színbe festik. Ezt a jelenséget a köznyelv “vérhold” néven is említi. A színváltozás akkor következik be, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik. Ugyanez a légköroptikai jelenség (Rayleigh-szórás) okozza a vöröses színben pompázó naplementéket.

Az év első és utolsó teljes holdfogyatkozása ráadásul “szuperhold” idején következik be. A “szuperhold” megnevezés ugyancsak nem csillagászati szakkifejezés, de igen hangzatos. Arra értjük, amikor a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül következik be. További részleteket ebben a cikkünkben olvashat: “Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

A teljes fogyatkozás 62 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző illetve követő részleges fogyatkozással együtt pedig eléri a 4 óra 12 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 7 óra 32 perces holdnyugta , illetve a 7:23-as napkelte (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja budapesti idő szerint
2019. január 21. (UTC+1)
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 03:36 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 04:33 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 05:40 Igen
Maximális fogyatkozás 06:12 Igen
Teljes fogyatkozás vége 06:43 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:50 Nem, részben horizont alatt lesz a Hold.
Félárnyékból kilépés 07:48 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

forrás: Wikipedia

A vasárnapi  (2019.01.20. 06UTC) modellfutás alapján az ország nagy része fölött lecsökken a holdofgyatkozás idejére a felhőzet. A délkeleti, déli térség fölé várható több felhő. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. 

Hókáosz az osztrák Alpokban és a Magas-Tátrában

2019 első napjaiban szinte folyamatosan havazott az Alpok osztrák hegyvidékén és Szlovákia északi területein is.

Ausztriában a tartós havazás eredménye 3 méter körüli hó, járhatatlan útszakaszok, törölt repülőjáratok, elzárt települések, átmeneti evakuálások, áramkimaradások, lezárt sípályák, fokozott lavinaveszély.
A leginkább érintett területek Stájer ország és Salzburg tartományokban vannak. Az elzárt települések “kiszabadításában” a tűzoltóság mellett a helyi hadsereg is részt vesz.

 

Stubaier Gleccser, Ausztria, Stefan Becker – forrás: Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Großrußbach, Ausztria – fotó: Daniel Holzinger forrás: Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Alsó Austria, Julia Wallner – Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Szlovákiában, a Magas-Tátrában lehullott több méternyi hó okoz jelentős fennakadásokat mind a közlekedésben, mind az áramellátásban. Zdiar-ban rendkívüli helyzetet hirdetett a polgármester már a hét közepén. Azóta is több 10 cm-nyi friss hó hullott a már meglévőhöz.
A Magas-Tátra lengyel oldalán is komoly gondokat okoz a havazás. Az Öt-tavi menedékház szinte eltűnt a hó alatt. A turistaház vendégeit és dolgozóit helikopterrel mentették ki a hó fogságából.

19.01.05. vs. 19.01.04. vs. nyár , forrás: Öt-tavi Menedékház

Januári Jeles Napok

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

  • január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
  • január 3.: 2006-ban jelentős havazás volt Németországban. A lehullott hó súlya alatt beszakadt egy jégpálya teteje. 11 ember halt meg a katasztrófában. Utólag kiderült, hogy a tető műszaki állapota sem volt megfelelő.
  • január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
  • január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.
  • január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
  • január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
  • január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
  • január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
  • január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
  • január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
  • január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
  • január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.
A raj a múlt század elején a csillagképek közötti “rendcsinálásnak” áldozatul esett Quadrans Muralis csillagról kapta nevét – radiánsának területe a jelenlegi Hercules és Bootes közé esik.

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.

finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Téli napforduló

A téli napforduló az északi féltekén, ahol Magyarország is található, a csillagászati tél kezdetét jelenti. De ezen felül még sok-sok hagyomány kapcsolódik hozzá.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Technikailag a Téli napforduló idején, a Nap közvetlenül a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakáját) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én (esetenként 22-én) van. 2018-ban december 21-én, 22:23:51-kor következik be.
Érdekesség, hogy a legkorábbi napnyugta már a hónap első felében bekövetkezik, és másodperces eltéréssel, napokon keresztül (12.06.- 12.16.) azonos időpontban nyugszik a Nap. A legkésőbbi napkelte időpontja azonban az év legvégére, illetve az új év első napjaira esik. Az aktuális hónap napkelte-napnyugta időpontjait megtalálják a felső menüsor “NAP-HOLD” menüpontja alatt.

A Föld éves útja a nap körül

A Föld éves útja a nap körül

 

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

A Föld Nap által történő megvilágítása a téli napforduló idején

 

Jellemző pozíciók december 21-én:

  • Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
  • Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
  • A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

 

Téli napforduló Fairbanks-ben (Alaszka 2012 December 21.). A Nap szinte fel sem emelkedik a horizont fölé:

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik a téli napforduló idejéhez. Ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a Karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe is a Téli napforduló, vagy ahogyan akkor hívták a Karacsun volt.
A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun ünnepe.

A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

Forrás: Wikipédia

Adventi csillaghullás

Az év során sok csillaghullás figyelhető meg, de ezek közül az adventi időszakban maximumán lévő Geminidák meteorraj a második legintenzívebb. Ennek ellenére kevéssé ismert, mint pl. a nyári csillaghullások, hiszen az évnek ebben a szakaszában oly gyakori borongós időjárás miatt nehéz megfigyelni.

(A kép kattintással kinagyítható)

A csillaghullás maximumát jellemzően december 14. környékén éri el, de 7-17. között bármelyik éjjel találkozhatunk hullócsillaggal. Legintenzívebb szakaszában óránként több tucat hullócsillag figyelhető meg (ZHR 120-130, azaz ennyi hullócsillag lenne megfigyelhető óránként, ha a meteorraj radiánsa, kiinduló pontja pontosan a fejünk felett lenne. A valóban látható meteorok száma ennél valamivel kevesebb.). Megfigyelésre legjobbak a hajnali órák, és ahogy az a névből is kikövetkeztethető, az ikrek csillagkép felé érdemes keresni. Mivel ilyenkor, ha derült az éjszaka, az többnyire erőteljes lehűléssel, faggyal jár együtt, fontos megfigyelési kellék a vastag ruházat.

Az időzítésből akár arra is gondolhatnánk, hogy a betlehemi csillag ehhez a meteorrajhoz tartozott, pedig nem így van. Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, pedig hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, így nem volt látható az égbolton. A csillagászati vizsgálatok szerint a Jupiter gravitációs vonzásának köszönhető, hogy pályája jelenleg találkozik bolygónkéval, és ugyanennek a hatásnak köszönhetően a jövőben várhatóan ismét szétválnak majd útjaik, azaz előbb-utóbb megszűnnek a téli csillaghullások.

Forrás: MCSE.hu

Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

Írta: Lenkei Péter, Levegő Munkacsoport, Környezeti Tanácsadó Iroda vezető

 

 

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „ füstgyárat ”

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

 
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

 
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.

Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

 
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

 
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

 
Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

 
Sztirén: 6,8 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g

Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

 
Dibenzo-furán: 0, 45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

 
Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

 

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrög képződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

 

Avarégetés légszennyezésének mérése Gödön

A „Tiszta levegőt Gödön” Facebook csoport felkérésére megmértük az avarégetés légszennyezését Gödön. A mérés rámutatott, az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen.

God_avaregetes_tableau

 

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

Kt.48. §  (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása

Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 000 forint is lehet.

Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 42 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.

 

Mit tesznek az önkormányzatok?

Mivel általában legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapest területén rendeletileg tiltott az avar és kerti hulladék égetése (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. Rendelet, Budapest Főváros szmogriadótervéről), máshol azonban általában szabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Ezt az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is megállapította vizsgálatában.

A KÖTHÁLÓ felméréséből kiderült, hogy más települések is felsorakoztak a lakosság egészségét védők sorába. Pest megyében 16 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.
Terkep
Mit tesznek a civilek?

A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetű légszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékes államtitkárságnak, a minisztérium háttér-intézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.
Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában.

 

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un. allelopatikus  vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

 

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és a még ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.

A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.

 

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

 

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

https://www.ewg.org/skindeep/

 

Decemberi Jeles Napok

December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.napgeo1Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

  • december 1.: Meteorológiai tél kezdete.
  • december 3.: 1976-ban ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb légnyomás értéket hazánkban. 980 hPas. Budapesten.
  • december 12-14.: Geminidák csillaghullás maximuma erre az időszakra esik. Ritkán és nehezen megfigyelhető az ilyenkor jellemzőbb felhős, ködös égbolt miatt.
  • december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
  • december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.
  • december 21.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
    Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
  • december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
  • december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
  • december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
    A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.
    Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
    Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
    Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

Pártai Lucia a KörösTv vendége volt

Pártai Lucia a KörösTv vendége volt. A műsort utólag is megnézhetik (a videó 32. percéig látható Lucia):

Forrás: KörösTv