Nézze élőben Ophelia-t!

Az elmúlt évtizedek legerősebb vihara várható 2017. október 16-án Írországban. Az Ophelia névre keresztelt poszttrópusi vihar, mely már mérsékelt övi ciklonná szelídült 150-200 km/órás széllökésekkel érheti el a szigetország délnyugati partjait.

A mai technikai világ lehetőséget ad arra, hogy (amíg a távközlési szolgáltatások bírják a természet erejét) akár Magyarországról is élőben követhessük a vihart.

Összegyűjtöttük az Írország délnyugati részén, Munster tartományban található webkamerákat:

Inch Beach, Dingle:

Waterford:


Killarney:

Tralee

Ophelia Európa partjait támadja

A 2017-es hurrikán szezon kifejezetten gazdagnak és intenzívnek mondható eddig. A NOAA Hurrikán Centrumának vezető előrejelzője, Dr. Gerry Bell nyilatkozata alapján nem példa nélküli az idei szezon, de 2010 óta a legaktívabb évnek mondható az Atlanti-térségben.

ophelia_sat
A térségben pénteken 2. kategóriájú hurrikán erejével (150-176 km/órás szél) tomboló, Ophelia névre keresztelt trópusi vihar zsinórban a 10. az évben. A szakértő szerint egy év átlagosan 12 olyan erősségű vihart szokott produkálni, melynek már nevet is adnak. Ezek közül átlagosan 6 erősödik hurrikán erősségűvé, és 3 lesz erős hurrikán, azaz 4+ erősségű.

Ophelia nem csak a kerek sorszám miatt érdekes, hanem azért is, mert szokatlan módon nem a jellemző északnyugati irányba, azaz az USA partjai felé halad, hanem északkeletnek vette útját, és az előrejelzések szerint bizony el is éri Európa partjait.

A pénteki modellfutás alapján készült előrejelzést ábrázolja az alábbi kép:ophelia

Ez alapján a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken, szombat délután, vasárnap, majd Írországban és a Brit-szigetek térségében, a jövő hét elején (hétfőn, kedden) igencsak viharos időjárást okoz majd a poszttrópusi vihar. A jelenlegi 2. erősségű hurrikánnak megfelelő szélerősség várhatóan kissé gyengül, de az ír partokat elérve még akár 1. erősségű (117-150 km/órás szél) hurrikánnak megfelelő szélerősséggel is érkezhet Ophelia. Partot érését követően tovább gyengül.  A viharos szélhez jelentős mennyiségű eső is társulhat, így a térségben villám-árvizek kialakulása is igen valószínű. A pontos tájékozódás érdekében a helyi meteorológiai szolgálatok veszély-jelzéseit ajánlott követni!

Nem példa nélküli, hogy egy poszttrópusi vihar közel hurrikán erősséggel, de már trópusi vihar tulajdonságokkal érje el Európa partjait.

A csak Nagy Vihar-ként emlegetett ugyancsak poszttrópusi ciklon majdnem napra pontosan 30 évvel ezelőtt, 1987 október 15-16-án pusztított a térségben 180-200 km/órás széllökésekkel.

1961 szeptemberében, a Debbie névre keresztelt vihar az Atlanti térségben 3. erősségű hurikánná erősödött, majd az Azori-szigeteket elérve már jelentősen vesztett erejéből, így éppen hogy az 1. kategóriájú hurrikán erősségével tombolt a szigetvilágban. Végül az ír partokat 183 km/órás széllökésekkel érte el, jelentős károkat okozva a térségben.

800px-Debbie_1961_track

Debbie hurriikán útvonala, 1961 szeptember

Forrás: NOAA, Wikipedia

Befolyásolhatja-e egy vulkán a globális felmelegedést?

Füstölög az Agung hegy Balin.

Az Agung vulkán 2017 szeptember 20-án. A hajnali órákban közel 300 földmozgást regisztráltak és fehér füst jelent meg a vulkán felett.

 

Az Agung vulkán éledezésének köszönhetően, 2017. szeptember 20-án, a hajnali órákban közel 300 földmozgást regisztráltak Balin, és fehér füst jelent meg a vulkán felett. Egyelőre még csak vékony füstcsík száll fel kb 200 m hosszban. A tűzhányó 3031 méter magas, legutóbbi kitörés 1963-ban volt.  Az Indonéz hatóságok a hegy körüli 12 km-es körzetet lezárták, biztonsági okokból, de a szigetet továbbra is biztonságosnak mondják a turisták számára.

Szemtanúként még nyugalomban láttam, de sejthető volt a változás, csak a “mikor” pontos ideje nem. Ha kitör és a füstje a magas-légkörbe is feljut 10 000 m magasságba, a parányi részecskék körbekerülve a Föld légkörét, elég gyorsan eljutnak akár fölénk is, módosítva a besugárzást. Ugye mondanom sem kell, nem a globális felmelegedés folyamatát fogja okozni?! Anno a Krakatau vulkán kitörése 2 éven keresztül fogta vissza a globális átlaghőmérsékletet, akár csak a Mount St. Helen. Ez a véletlen tényező sem lehet benne a meteorológiai számítógépes modellekben, bizonyítva, nem létezik megbízható hosszútávú előrejelzés.

balivulkan

Ja és még valami, a természet ereje nagyságrendekkel haladja meg a 7 milliárdnyi emberét.

Szerző: Pártai Lucia

 

Kutatók Éjszakája Pártai Luciával

2017.09.29-én, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karának szervezésében hallgathatják meg Pártai Lucia előadását “Kulisszatitkok az időjárásról?” címmel.


További részleteket a helyszínről, időpontról a rendezvény plakátján találnak:kutatók éjszakája
További programok a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatból: www.kutatokejszakaja.eu

Csapadékos hét 09.18-24.

Miután a hét első felében igen jelentős mennyiségű eső esett az ország nyugati területein, különösen a nyugati határvidéken, szerda estétől sorra kerül a keleti országrész is. A hét második felében gyakori, kiadós esőkre van kilátás, összességében jelentős mennyiségű csapadékkal.

Az elmúlt 14 napban, de ezen belül is főként az elmúlt 4 napban lehullott eső összmennyisége hazánk nyugati határvidékén volt a legtöbb. Az alábbi térképről leolvasható, hogy Szentgotthárd térségében a 150 mm-t is meghaladta a mért csapadékösszeg:
0920_14napcsap

Ennek hatására egy kisebb árhullám van levonulóban dunántúli folyóinkon.

A középső és főként a keleti, délkeleti országrész ehhez képest alig kapott csapadékot. Eddig.
A szerdai modellfutás szerint a következő 4-5 napban keleten fordul csapadékosabbra az időjárás. Gyakori, ismétlődő időnként változó hosszúságú szünetekkel tűzdelt esőkből helyenként akár 60-70 mm-nyi csapadék is összegyűlhet.

csapadék összegvasestig

GFS 2017.09.20. 08:00 modelleredmény

A friss előrejelzési modellfutások eredményeit nyomon követheti honlapunkon az Előrejelzési térképek aloldalon található Napi csapadékösszeg, illetve Csapadékösszeg menüpontokban.

Az esőzés vizeinkre gyakorolt hatása, azaz a folyók vízállásának várható alakulása Vízállás oldalunkon található.

Csillagászati Ősz

2017-ben szeptember 22-én 20:02-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Szeptemberi Jeles Napok

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
  • szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
  • szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: “Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
  • szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
  • szeptember 13.:
  • 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 celsius-fokot, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
  • 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát már 1644-ben fedezte fel, de ekkor mutatta be a készüléket. A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.
  • Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
  • szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
  • szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A Montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt Bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a Montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
  • szeptember 18.:Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
  • szeptember 21.:Máté napja, “Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
  • szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2016-ban 22-én 14:22:01-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
  • szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
  • szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Napfogyatkozás 2017 augusztus

2017. augusztus 21-én teljes napfogyatkozás lesz az Egyesült Államokban, valamint a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán egy részén, egy körülbelül 110 km szélességű sávban. Az amerikai kontinens és Nyugat-Európa egyes részein részleges napfogyatkozásként lesz megfigyelhető a jelenség.

SE2017Aug21T
A napfogyatkozás kezdete (egyezményes koordinált világidő UTC szerint) 15:46:48. A totalitás először 16:48:32-kor lesz látható és 20:01:35-ig tart. A napfogyatkozás 21:04:19-kor ér véget. Magyar idő szerint, nyári időszámításnál +2 órát kell hozzáadni ezekhez az időpontokhoz.

Magyarországról a jelenség nem lesz látható. Az interneten viszont számos oldalon közvetítik a rika látványt. Többek között a NASA is élő közvetítéssel készül, ami az alábbi  Youtube csatornán is követhető:

De számos egyéb közvetítést találhat, akinek ez nem megfelelő. Ezen az oldalon összegyűjtöttek párat: Online közvetítések

 

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
teljes napfogyatkozás ábrázolása

 

Forrás: NASA, Wikipédia

Melegrekordok 2017. 08. 01-05.

heatvA 2017-es év legerősebb hőhulláma sorra döntötte a napi, helyi rekordokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatának mérési adatbázisában.

  • Augusztus 1-én megdőlt a fővárosi melegrekord. Az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet 36,5 fokot 1917-ben Gellérthegyen rögzítették. Augusztus első napján Újpesten 37,3 fok volt a csúcshőmérséklet, ami 0,8 fokkal magasabb az előző rekordnál.
  • Augusztus 2-án megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. A János-hegy völgyi részén kora reggelre csak 24,3 fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekord 24,0 fok volt, amelyet 1948-ban mértünk Gellérthegyen.
  • Augusztus 3-án ismét megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet fővárosi rekordja. János-hegyen 25,1 fok lett a minimum hőmérséklet. Ez több mint 1 fokkal magasabb a Miskolcon 1905-ben és Szeged belterületén 2009-ben mért 23,8 fokos minimum hőmérsékleti rekordnál. A hajnali budapesti melegrekord után napközben megdőlt az országos melegrekord. Augusztus 3-án Békéssámsonon 40,1 fokot mértek, amely 0,1 fokkal meghaladja az eddigi rekordot. 20170803Az eddigi rekord 40,0 fok volt, amelyet 1927-ben Jászberényben regisztráltak. Megdőlt a budapesti rekord is, Újpesten 38,7 fokot mértek, az eddigi rekord 37,8 fok volt, amelyet 1948-ban mértek Budatétényben.20170803bP
  • Augusztus 4-én megdőlt a fővárosi napi melegrekord, és országosan is megközelítette a több mint száz éve mért legmagasabb értéket. Budapesten mostanáig 36,7 Celsius-fok volt a fővárosi csúcsérték, amelyet 1921-ben mértek. Újpesten délután 39,7 fokot mértek. Az országos csúcs végül nem dőlt meg, bár már többfelé emelkedett 40 fok köré a hőmérséklet. Az augusztus 4-én mért országos melegrekord 40,5 fok, amelyet 1905-ben Orosházán rögzítettek. Pénteken Kübekházán volt a legmelegebb, 40,3 fok. 20170804
  • Augusztus 5-én az országban többfelé (tíz mérőállomáson) nem csökkent 25 fok alá a hőmérséklet, és ezzel megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. Eddig ezen a napon a legmagasabb minimum-hőmérsékletet 2012-ben Pécsett mérték, 24,2 fokot. Ma hajnalban Budapest Lágymányoson 26,6 fokig hűlt le mindössze a levegő.

Szent Lőrinc könnyei

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen kellemes meteortevékenységet láthatunk.

Perseids
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat. Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

Ugyan már júliusban megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakában, a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 12-én jelentkezik.
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu