Undulatus asperatus, avagy kevert hullámfelhő

Undulatus asperatus felhőt fotóztak 2017 június 13-án a lengyelországi Zakopane közelében.
Az undulatus asperatus egy viszonylag ritka felhőtipus, amit a magyar szakirodalom kevert hullámfelhőként emleget. Nagyon látványos, de mégsem jellemző rá, hogy heves időjárási esemény kísérje.
A pár napja észlelt jelenségről Witek Kaszki és Marek Kolczak San Escobar készítettek gyönyörű felvételt a lengyel Magas-Tátrában található Zakopane közelében:
IMG_2962
E felhőtipus kialakulásának pontos körülményeit még nem határozták meg, habár évek óta folynak a kutatások. Ezért a WMO felhőatlaszában még nem szerepel külön felhőtipusként. Általában hegységek térségében képződik, és az eddigi elemzések alapján létrejöttében szerepet játszhat a főn szél, azaz a hegyek szélvédett oldalán leáramló, a hegycsúcson már átkelt, a csapadékot a túloldalon leadó, száraz légáramlat.

Forrás: Severe Weather Europe

Medárd napja

június 8.: Medárd napja.

A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

    • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
    • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
    • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
    • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
    • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
    • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
    • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2016-ben pontosan 06.20. 22:34-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.

Ehető fényvédők

Megérkezett a nyár, egyre többet és erősebben süt a nap, így érdemes a bőrünket védeni annak káros sugaraitól.
A boltokban sokféle fizikai vagy kémiai összetételű fényvédős, hidratáló csodakencéket kínálnak, jó tudni, hogy a megfelelő táplálkozással belülről is erősíthetjük bőrünk ellenálló képességét.
Mit együnk, ha bronzszínű és egészséges bőrt szeretnénk a nyár végére? Mit együnk, hogy a bőrünk meg tudja magát védeni, és ne gyulladjon be a nap első sugaraitól?
A pigmentek – mint a narancs, sárga, piros karotinok, a flavonoidok – a növényeket is védik a napfény káros hatásaitól, ezért kézenfekvő, hogy az embernél is hatásosak lehetnek.

Nézzük mik ezek!

Lutein – az ehető napszemüveg

A lutein a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Segítségével virul sárgában és narancsszínben a körömvirág, a kukorica, de azért is a lutein felelős, hogy ősszel a szép zöld levelek rozsdás színűre váltanak.

A növényeknél a fény hasznosításában játszik szerepet – az embereknél megakadályozza a kék fény okozta oxidatív stressz és a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Ezen tulajdonságánál fogva segít megvédeni, hidratáltabbá, rugalmasabbá tenni a bőrünket.

Másrészt, mivel elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait, a retinában is semlegesíti a szabadgyököket. Ezzel csökkenthető a sárgafolt-degeneráció veszélye, és ezzel az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés – tehát a szemünk világa is múlhat a luteinen, amely a szervezetünkben a szemben, a vérben, az agyban és bőrben halmozódik fel – már ha van minek felhalmozódnia. Mert lutenint sajnos csak a növények képesek előállítani, mi emberek, csak a táplálékkal tudjuk magunknak adagolni.

Azt, hogy pontosan mennyi luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy az előnyeit élvezni tudjuk, még nem lehet grammra pontosan megmondani, de a táplálkozási szakemberek abban egyetértenek, hogy az átlagember étrendjében csak elenyésző mennyiségű lutein szerepel. Ennek egyik oka nyilván az, hogy az egyik legnagyobb lutein-bánya a spenót, amit sokan az ehetetlen ételek közé sorolnak.

Mi fán terem? Fán – fogyasztható formában – ugyan nem, de szinte minden zöldségben fellelhető. Igaz, a legtöbbet a színes zöldségek tartalmaznak, mint mondjuk a spenót, a káposztafélék vagy a pirospaprika. 100 g spenótban 10 mg sárga pigment van, egy nagyobb piros paprikában vagy 200 g, a kelkáposztában 50 g.

A tudósok szerint: A Naples Egyetem alkalmazott kozmetikai bőrgyógyászat professzora 120 nőt toborzott egy kísérlethez, amelyben a 20 és 50 év közötti, lányok, asszonyok 10 mg luteint szedtek 12 héten át. A vegyületcsoport már ennyi idő alatt is két és félszeresére növelte bőrük fényvédelmi aktivitását. Az eredmények nem csak ezért biztatók: gyakorlatilag 56%-ban javult a bőr hidratáltsága, a kísérleti alanyok bőre fiatalabb lett.

Egy másik amerikai kísérletben több mint 850 embert vizsgáltak, akik hetente kaptak luteinben gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát. Ez a kutatás a vegyületcsoport szemóvó hatását vizsgálta; az eredmények szerint a kísérleti alanyok közül csak feleannyian szenvedtek látásproblémákban, mint azok, akik maximum havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.

Likopin – a fiatalság széruma

Ki hinné, hogy létezik olyan antioxidáns, mely erősebb, mint a C-vitamin, és megóvja a szöveteinket az öregedéstől. A csodaszer a jó öreg likopin, amit elsősorban a paradicsom tartalmaz. A likopin – természetesen – nem csak a bőrt védi a káros sugárzástól: aki dohányzik, jobban teszi, ha bedob napi egy liter paradicsomlevet, hogy megóvja őt a tüdőtágulattól (vagy még jobb, ha leteszi a cigit és úgy fogyaszt sok-sok paradicsomot). Emellett hű társával, a bioflavonnal karöltve, a likopin kifejezetten rákellenes anyagnak tekinthető a szervezetünkben.

Hol bújik? A paradicsomban nagyon sok van belőle. Örömhír a pizza-függőknek és az olasz tészták, továbbá a ketchup szerelmeseinek, hogy a likopinnak kevésbé árt a hő, mint mondjuk a C-vitaminnak, még a főzés közben sem veszíti el áldásos tulajdonságait – sőt, egy kis olajjal turbózható is a likopin-bomba, mert így a hatóanyag könnyebben felszívódik.

A tudósok szerint: Az utóbbi néhány évben a kutatások középpontjába került a likopin egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kilencvenes évek végén sikerült igazolni, hogy a likopin az egyik leghatékonyabb antioxidáns, mivel legeredményesebben közömbösíti a szabad oxigént, és hatékonyan megsemmisíti a peroxil gyököket. A likopin felhalmozódik az emberi szövetekben, szervekben, különösen a mellékvesekéregben, a herékben, a prosztatában és a májban.

A Harvard Egyetem kutatási eredményei alapján a likopin eredményesen használható a tüdő- és a prosztatarák kezelésében. Megállapításaik szerint a likopinkészítmények, illetve a magas likopintartalmú élelmiszerek a tüdőrák kialakulásának kockázatát 50%-kal csökkentették.

A tokiói Juntendo University kutatói pedig a likopin tüdőtágulat-ellenes hatását vizsgálták, egyszerű laboratóriumi egereken és gyorsított öregedésre beprogramozott rágcsálókon. Az egereket nyolc héten keresztül dohányfüstös helyen tartották, közben mindkét csoportból néhány egyedet ötvenszázalékos paradicsomlével itattak. A nyolcadik hét végére a mesterségesen vénített egereknél tüdőtágulat alakult ki, kivéve azokat, amelyek paradicsomlevet kaptak. Az eredményeket látva a japán kutatók úgy vélték, hogy a likopin a dohányfüst által az oxidáló hatású és az antioxidáns vegyületek között megbomlott egyensúlyt állítja helyre.

Béta-karotin – fényvédő, belsőleg

A napozással kapcsolatban a legismertebb növényi hatóanyag a beta-karotin. A vegyület a karotinoidok családjának oszlopos tagja, és névadója, alapja az úgynevezett izoprénváz. Mivel az A-vitamin provitaminja, vagyis elő-vitaminja, bőrvédő hatásán kívül a szem őreként is ismert. A farkasvakságért – vagyis azért a kórért, amikor a szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez – az A-vitamin-hiány a felelős. Még egy szembajt, a szürke hályogot is segít megelőzni a béta-karotin, igaz, ehhez egy kis C-vitaminra is szükség van. Ezenfelül, mivel a karotinoidok antioxidánsként viselkednek, a béta-karotin is csökkentheti a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.

De persze nem csak ezért szeretjük a béta-karotint: egy düsseldorfi egyetem kutatásai szerint a lutein, a béta-karotin és a likopin pigmentjei éppúgy felhalmozódnak a bőr felső rétegében, ha megesszük őket. Vagyis, ha napi 8 mg béta-karotint elfogyasztunk (kb. 2 répát), akkor ez nagyjából 3-as faktorú napvédelmet nyújt. Sajna a hatás nincs egyenes arányban az elfogyasztott mennyiséggel, vagyis több kilónyi répa sem helyettesíti a fényvédő krémeket. Nagy mennyiségű béta-karotin bevétele elszínezi a tenyeret és a talpat – ami veszélytelen, de ronda.

Lelőhelyek: Természetesen a sárgarépa – ezt szinte mindenki tudja. Ezenfelül van még bőven a sütőtökben, a sárgadinnyében, de megtalálható a tojássárgájában is.

A tudósok szerint: Egy kutatás arra mutatott rá, hogy azoknál a népcsoportoknál, amelyeknek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések – különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű – tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor-, vastagbél- – daganatok kockázatát.

Az amerikai kutatók is vizsgálódtak: kiderült, hogy azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség.

forrás: Antalvali.com, Nyersetelakademia.hu

Mikor menjünk nyaralni?

A bölcsek köve e témában senkinek nem lehet a zsebében. Sehol a világon nincs megbízható számítási módszer erre a konkrét kérdésre.
De támpont azért mégis létezik.

A meteorológia többek között a matematika, fizika, kémia és nem elhanyagolható mértékben a valószínűség-számítás tudománya is. Bonyolult matematikai – fizikai modellek sokasága segíti a szakembert az előrejelzésben. Kb. 3 – 5 napra előre már nagyon nagy pontosságú prognózist lehet készíteni (lásd: Beválás), de minél messzebbre nézünk előre, annál kisebb lehet a beválás. Két héten túl az már olyan csekély, hogy arra fontos döntést alapozni semmiképpen nem szabad. Nincs megbízható évszakos előrejelzés. Akkor sem, ha a lapokban találnak ilyet, hiszen ettől nő a lapeladás.

Miért nincs megbízható évszakos előrejelzés?
Mert a legpontosabb mérés is valamilyen parányi hibával terhelt, amely néhány napra készült előrejelzésben még nem okoz nagy eltérést, de minél távolabbra számítunk vele, a parányi mérési hiba, a végén már igen nagy eltéréseket eredményezhet a távolabbra szóló számítógépes előrejelzési modell-számításokban.

Készülnek a második hétre szóló, még elég jó támpontot adó előrejelzések is, de ezek inkább már csak a tendenciában segítenek, tehát pl. melegedés, avagy lehűlés valószínű-e, szárazabb, vagy csapadékosabb időszak jön-e. De hogy az ország konkrét pontján, egy konkrét időpontban milyen idő várható (pl. Kutyafalván a Macska u. 1. alatti szabadtéri koncerten két hét múlva 20 – 22 óra között) ezt nem lehet még becsülni sem két héttel korábban. Azonban amint egyre közelebb vagyunk az eseményhez, előtte 1-5 nappal, már képesek vagyunk akár 99 %-os előrejelzést is nyújtani. Még inkább így van ez a rendezvény napján, az esemény folyamatos helyszíni biztosításával.

Ami biztos, hogy a kiindulási mérés óhatatlanul létező apró hibája miatt sem létezhet két hétnél hosszabb időre egyetlenegy megbízható előrejelzést nyújtó módszer sem a meteorológia tudományában. A hangsúly a „megbízhatón” van.
Hiszen időről időre felbukkannak évszakos előrejelzések, de ha valaki venné a fáradtságot és ellenőrizné azok bekövetkezését is, rá kellene jönnie, csúnyán csalódik.

„Hosszú-távú” előrejelzések készülnek ugyan – fejlődni csak kísérletekkel lehet – de azok beválása nem megfelelő annyira, hogy fontos döntéseket alapozzunk rájuk.
Ezek az előrejelzések már nem a megszokott numerikus modellezéssel, számításokkal készülnek, pl. a mérési pontatlanságokból eredő eltérések miatt, hanem onnan kezdve már belép a statisztika. Ez a módszer pedig már lényegesen megbízhatatlanabb.

A „hosszú-távú” előrejelzés megszövegezése is természetszerűleg elnagyolt, igen kicsi információtartalommal bír, ezért olyan nagyot nem is lehet tévedni vele, de nem is hasznos, pénzt is kár fecsérelni rá. Általában úgy fogalmazzák, hogy az véletlenül akár jó beválású is lehet, hiszen annyira keveset állít. Pl. „a következő évszak átlagos hőmérsékletű és átlag alatti csapadékú”. Ebből ember legyen a talpán, aki megtudja, milyen idő lesz szeptember 28-án az esküvője napján.

A valóság az, hogy a légkör változásainak minél pontosabb megismerésére való törekvés nem volt eredménytelen. Míg három évtizeddel ezelőtt legfeljebb egy – két napra lehetett elég pontos előrejelzést készíteni, addig napjainkban már három – öt napra is lehet megbízható prognózist előállítani. Nyilván ez is szolgáltató függő, hiszen a kutatás módszere és a kutatók tapasztalata, felkészültsége, elkötelezettsége, önnön elvárása is igen különböző a világban.

De akkor nincs semmilyen támpont, hogy mikor menjünk nyaralni?

Dehogynem. Biztosan tudható, hogy a hőmérsékletnek évi menete van. És azt is, hogy általában a csapadék gyakorisága is becsülhető. Az év legmelegebb hónapjai a július és az augusztus, a legcsapadékosabb általában a június és második helyen a május.

Miért? Június folyamán, ahogy haladunk a nyárban előre, a Nap egyre magasabban tetőzik a horizont felett, egészen a nyári Napfordulóig. Ez idén is június 21-re esik. A Nap sugarai eddig egyre nagyobb szögben érik a felszínt, egyre több a beérkező hőenergia, nem csak a trópusi, de a mérsékelt égövi tájakon is.
Az európai kontinens belsejében nyár elején elég gyorsan felmelegszik a felszín. A felmelegedő levegő felemelkedik. A benne levő pára a melegben láthatatlan, de felemelkedés közben a magasban hideg, majd fagyos levegőben gyorsan kicsapódik. Megindul a felhő-, majd a csapadékképződés is. A felemelkedő levegő helyén nem képződhet légüres tér, ez fizikai képtelenség. A helyére nyugatról elkezd beáramlani az óceán felől a még jóval hűvösebb, így nehezebb, páradús levegő. A két nagyon eltérő levegőfajta keveredése, kölcsönhatása, a kialakuló labilis légállapot miatt megindul a gyakori csapadékképződés a szárazföld belsejében.
Hol itt, hol ott pattan ki akár igen heves zivatar. Minél eltérőbb légtömegek találkoznak, vagy minél több a pára a meleg levegőben amit az erősen tűző Nap gyors felemelkedésre gerjeszt, annál nagyobb eséllyel alakul ki egy-egy viharos zivatargóc, akár jégesővel, felhőszakadással, heves villámlással, dörgéssel.

Beküldő: Hoffmann FerencEz az érdekes jelenség az ú.n. „európai nyári monszun”. A néphagyomány ezt a folyamatot Medárd naphoz kapcsolta, mivel június 8-án már általában elindul felénk nyugatról a tőlünk hűvösebb óceáni páradús levegő. A valóságban ez a folyamat már Medárd előtt vagy után 5 -10 nappal bekövetkezhet, ahogy már történt is gyakran a múltban.
Ezután azonban júliusra már az óceán vize is eléggé felmelegszik annyira, hogy ne legyen nagy különbség az itt lévő levegőhöz képest. Átmenetileg megszűnik a kiegyenlítődésre való hajlam. Így általában bekövetkezik egy nyugalmasabb periódus, tartósan napos, száraz, meleg időszak.

Azt is állíthatjuk, hogy a Nap június 21-én delel felettünk legmagasabban, egységnyi felületre ilyenkor érkezik a legnagyobb hőenergia és általában mégsem ez a legmelegebb időszak. Nem június a legmelegebb, hanem július.
Hogy miért? Mert júniusban épp a medárdi „nyári monszun” miatt, hiába érkezik maximális energia a Napból, azt elnyeli, szétszórja, visszasugározza az időszakonként megnövekvő felhőzet. Ezután a júniusban még nyugatról érkező óceáni hűvös levegő betörése előbb-utóbb leáll, hiszen júliusra már az óceán vize is és ettől a felette levő levegőtömeg is felmelegszik. Onnan nincs tehát ami rendszeresen betörjön Európa belsejébe. Eközben a legmagasabb Napállás idején beérkező hőenergia is lassan egyre inkább felmelegíti a felszínt, amely aztán késleltetve, júliusban folyamatosan képes hőenergiát kibocsájtani, ezáltal júliusban alakul ki a legmagasabb középhőmérséklet.

Júliusban a nyugati áramlást egyre inkább a déli légáramlatok veszik át. Ekkor általában már a mediterrán és a szubtrópusi áramlatok jutnak uralomra. Ilyenkor gyakran túl forró és száraz is a nyár ezen szakasza. Gyakori a kánikula.

balaton-strandA meleg idő általában augusztus első felében is kitart, de ekkor az erős felmelegedés foltokban gyakran okoz heves feláramlást, helyben képződő heves hőzivatart, kicsi körzetekben rövid időre nagy felhőszakadással képes lecsapni, miközben az ország nagyobbik részén folytatódik a kánikula, a száraz, nagyrészt napos idő. A hónap közepe táján, augusztus 15-e és 21-e között gyakran érkezett nyugatról erőteljes hidegfront, amely viharos zivatargócokkal vonul át felettünk és megszünteti az addigi kánikulát.

Az éghajlattan tudománya szerint augusztus második felében és még inkább az utolsó harmadában már ritka az igazi kánikulai meleg, nem ritkán igazán hűvös, sőt őszies hónapvég alakul ki. Persze ez alól is van bőven kivétel.

Összességében tehát éghajlati statisztikákat figyelve a július és az augusztus első fele ígéri a legtöbb meleget, napsütést, és csak foltokban heves zivatargócokat. Még akkor is, ha az időjárás bármikor tartogat meglepetéseket.

Jó nyaralást!

Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Áprilisi havazás

Az ország nagy részén előfordult, illetve előfordulhat a következő 2 napban (2017.04.19-20.) havas eső és  hóesés is. Helyenként, különösen a hegyekben viszonylag rövid életű, de jelentős mennyiségű 10-30 cm-t meghaladó hótakaró is kialakulhat. Szélsőséges, de nem példa nélküli az áprilisi havazás hazánkban.

A Magyarország területén lehullott legkésőbbi hó, amit feljegyzések említenek 1918. június 18-án hullott. Feljegyzések szólnak hóesésről 1913. augusztus 13-án is (Zirc), bár ezt akár hívhatnánk a legkorábbi hóesésnek is! Ha ezeket kétkedéssel fogadnánk, akkor a legkésőbbi havazás adatai: május 25. (Pécs, 1913), május 27. (Kékes), illetve május 30. (Kőszegi-hg., 2009).

Hazai rendszeres mérések, feljegyzések a Föld történetének évmilliárdjaiból mindössze a legutóbbi 140 évéből állnak rendelkezésre, ami tehát csak egy “hangyányi” időszak. Ugyanakkor jóval korábbról is léteznek mérvadó feljegyzések. Ezek alapján bizonyítottan előfordult már mindenféle időjárási szélsőség.

Nem példátlan az áprilisi hideghullám, havazás, viharos szél sem, sőt, a gyulai Állami Levéltár feljegyzése szerint, 1747 április 21. – 22. Békés megye: “Borzasztó hóvihar pusztított, amely a megye területén az állatállományban igen nagy kárt tett.” A megyei jegyzőkönyv felsorolja a tönkrement állatok számát. Eszerint 1054 szarvasmarha pusztult el. Elhullott 214 ló is, a juhokban a veszteség 290. Legkisebb volt az elhullás a disznókban, mert azok legnagyobb részt fedett ólakban voltak, s így csak 98 sertés lett a hóvihar áldozata. A megye jegyzőkönyve 15 települést sorolt fel, ezek közül Békéscsaba vesztesége 642, Mezőberényé 272 és Békésé 145 állat. Az idei április 20-án 275 éve született Tessedik Sámuel anno Szarvason 1747 április 22-én szintén feljegyezte a nagy hófúvást, amely Sopronban már április 21-én lépett fel és terményeket is elpusztított. A hóvihar végigvonult Magyarországon és Apor Péter leírásában Torján környékén egész április hideg volt, s 25 – 27-én mindennap havazott.

Az éghajlati statisztikák szerint, hazánkban az első hóesés átlagos időpontja november második, harmadik dekádjára, az átlagos utolsó hóesés időpontja pedig március utolsó dekádjára esik.
Budapesten a feljegyzések szerint a legkorábbi hóesés október 3-án volt (1944-ben). Az utolsó hóesés feljegyzett időpontja pedig május 16. volt (1940-ben), de 1952-ben május 17-én is esett némi hó a fővárosban.

pierer Melinda Pilisszentlélek

Fotó: Pierer Melinda Pilisszentlélek 2017.04.19.

A tengerszint feletti magasság növekedésével természetesen határainkon belül is egyre hosszabb az az időszak, amelynek folyamán hóeséssel lehet számolni. Budapest Szabadsághegyen (473 m) már november első dekádjában található a havazás első napjának átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig már április első dekádjára tolódik. A Kékestetőn pedig már október középső dekádjában van a havazás első átlagos idő pontja, az utolsó havazás átlagos idő pontja pedig április középső dekádjában.

Fotók április 19-ről, a hegyekből:

Bánkút Túristaház

Bánkút Túristaház

 

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

Mátraszentimre, Demecs Norbert fotója

dobogókő Szaksz

Dobogókő, Fotó: Szaksz Erzsébet

 

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

Nagy Hideg-hegy Sí és Túraközpont

 

 

Forrás: met.hu, wes.sze.hu, wikipedia.hu

Április 1-től viharjelzés

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.
siofokobszervatoirum
A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Áprilisi Jeles Napok

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • április 1., 1960: Az első meteorológiai műhold (Tiros-1) felbocsájtása.
  • április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
  • április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
  • április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
  • április 12., 1934: Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
  • április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
  • április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Természetesen ez nem ennyire sarkos. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
  • április 22.: A Föld Napja.
  • április 22-24.: Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
  • április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
  • április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
  • április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.