Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Itt a tavasz, kezdődhet a tüsszögés

Az erősödő nappali felmelegedés hatására a kora tavasszal virágzó fák pollenszórása országszerte fokozódik – áll a Tisztifőorvos február 27-én kiadott közleményében.

A Facebook poszt szerint az elkövetkező napokban az éger pollenkoncentrációja az északkeleti területek kivételével sokfelé elérheti a magas – nagyon magas szintet. A mogyoró virágpora jellemzően közepes, helyenként magas koncentrációban van jelen. A napokban egyre többfelé kezdődik el a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása is, pollenkoncentrációjuk a napokban a Dunántúl déli részén, valamint a főváros térségében érheti el magas szintet.
Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.

A magyarországi allergén növények virágzási periódusai:

Az aktuális pollenhelyzetet ábrázoló térképet az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján érhetik el: Pollen-térkép, Mérési adatok

Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

2018-as év a világűrből (videó)

A 2018-as év időjárása a világűrből nézve:

Az egész 2018-as év felhőzet mozgásainak bemutatását szolgáló videó elkészítéséhez az EUMETSAT saját, valamint a NOAA (amerikai), a CMA (kínai) és a JMA (japán) geostacionárius műholdfelvételeit használták fel, összevetve az EUMETSAT poláris Metop műholdjainak adataival is.  A videóhoz Mark Higgins, az EUMETSAT képzési vezetőjének angol nyelvű kommentárja is hozzátatozik.

A nagy felbontású (4k) videót az EUMETSAT adatmegjelenítő csapata készítette a Francia Meteorológiai Szolgálat (MeteoFrance) által biztosított műholdas adatréteg, illetve az Amerikai Űrkutatási Hivatal, azaz a NASA “Blue Marble Next Generation” fantázianevű, évszakonként változó talajtérképének felhasználásával.

Az elmúlt évek hasonló összefoglalóját is megnézhetik:

2017 – https://www.youtube.com/watch?v=9YAXE…

2015 – https://www.youtube.com/watch?v=i4mBY…

2013 – https://www.youtube.com/watch?v=m2Gy8…

 

Suri, a vassurányi gólya 2019-ben is első

A vassurányi, Suri névre keresztelt gólya már 2018-ban is az első gólya volt, aki visszatért Magyarországra. Hasonlóan február közepén érkezett.

2019. február 13-án tette közzé egy vassurányi lakos, hogy hazatért a város gólyája, Suri. Azóta rendezgeti a fészket, kellemesen érezheti magát. A hétvégén azonban téliesebbre fordulhat ismét az időjárás. Valójában nem kell tartani, hogy a gólyára ez a lehűlés veszélyes lenne, hiszen éppen az ilyenkor megszokott átlag köré csökken a hőmérséklet.

2018 – a 4. legmelegebb év a mérések kezdete óta

A NOAA (Amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) által február 6-án kiadott tanulmányban az olvasható, hogy a 2018-as év volt a mérések kezdete óta, azaz 139 éve a 4. legmelegebb év a Földön. 

Az évek óta nyomonkövethető melegedés 2018-ban sem állt meg a Földön.

Az eddigi TOP 4-es listán ráadásul kizárólag 2014 utáni évek szerepelnek:

  1. 2016
  2. 2015
  3. 2017
  4. 2018

A NOAA elemzésével kb. egyidőben, több független és hasonló eredményre jutott elemzés látott napvilágot:

NASA2018 a 4. legmelegebb év, folytatódik a melegedés
Brit Meteorológiai Intézet – Az előrejelzésekben a Föld eddigi legmelegebb időszaka körvonalazódik
WMO/Meteorológiai VilágszervezetAz elmúlt 4 év voltak az eddigi legmelegebb évek

A 2018-as év földfelszíni és óceán felszíni hőmérsékleti statisztikái láthatóak az alábbi térképen

A képen szembeötlő pl. az európai térség, ahol kiterjedt területen rekord meleg évet regisztráltak, de összességében is jóval nagyobb az átlagtól való pozitív irányú eltérés, azaz a pirosas árnyalat, mint az átlag alatti hőmérséklet, azaz a kékes árnyalat.

Hazánkban is rekord meleg évet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy a rekord melegek és tartós hőhullámok nem voltak jellemzőek a 2018-as nyárra. Erről részletesebben olvashatnak korábbi cikkünkből: 2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Egy érdekes gyűjtemény néhány jelentős klimatikus eltérésről, illetve klímatikus eseméynről a 2018-as évből (Katt a képre!):

 

Forrás:  NOAA

Szélsőséges hidegek Észak-Amerikában

Az Egyesült Államok kétharmadát – az északi és a középnyugati államokat, a Nagy-tavak vidékét, a keleti partvidéket – sűrű hóesés és nagyon fagyos időjárás jellemzi január utolsó napjaiban.

Chicagóban például hidegebb van, mint a Déli-sark egyes vidékein. A rendkívüli hideg egész héten kitart, az Északi-sark felől érkezett hideghullámnak köszönhetően. A középnyugati államokban mínusz 40 Celsius-fok alá süllyedhet többfelé a hőmérséklet, a hőérzet pedig akár -50 Celsius fok körüli is lehet a páratartalom és a szél miatt. Mindehhez Wisconsin és Illinois államokban 30-65 centiméteres hótakaró társul, és jelentős hó várható még Dél-Alabamában és Mississippiben is.

A január 31-re várt maximum hőmérsékletek. (http://www.meteociel.fr)

Mi okozza a szokatlanul magas hőmérsékletet Észak-Európában?

A szokatlan fagyokat okozó hideg levegő “normális körülmények” között az Északi-sark körül forog, de ezúttal déli irányba fordult és az Egyesült Államokba ért.

A január 31-én 06 UTC-kor mért hőmérsékletek az Északi-sark felől nézve

1. Az északi sarkkör jellemzően alacsonyabb hőmérsékletét az úgynevezett északi sarkköri sztratoszférikus örvénynek köszönheti (polar vortex), ami alatt a Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben kialakuló és változó intenzitással megmaradó, alacsony nyomású, óramutató irányával ellenkező irányban körforgó mozgást végző képződményt értünk, mely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett.

A polar vortex erőssége nem állandó, az év folyamán és évről évre is mindig változik. Értelemszerűen a téli hónapokban általában erősebb az örvény, míg nyáron gyengül. Változásai nagyban kihatnak a mérsékelt övön megfigyelhető időjárásra is:

Erős sztratoszférikus poláris örvény esetén: az Északi-sark felett nagyon alacsony légnyomás uralkodik, ezért a nyomáskülönbség kiegyenlítődése érdekében a közepes szélességek fölött uralkodó magasabb légnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú sarkpont felé áramlik a levegő. Ilyen légköri helyzetben Észak-Európában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén az évszakhoz képest enyhe téli időjárást figyelhetünk meg.

Gyenge sztratoszférikus poláris örvény esetén: az északi sark felett a szokásosnál magasabb légnyomás tud kialakulni. Hatására a hideg levegő a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, míg a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg égövek felé veszi az irányt. Így észak-déli irányú áramlás jön létre a sarkvidéki és a szubtrópusi területek között. Eredményeként szokatlanul kemény téli időjárás, jelentős havazások alakulhatnak ki Európában, Észak-Amerikában illetve Kelet-Ázsiában, illetve szokatlanul meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak.

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) illusztrációja jól mutatja mi a különbség az erős és a gyenge polar vortex okozta uralkodó légmozgás között:

Erős sarkköri örvény esetén a hidegebb levegő a sarkkörökön belül marad, míg gyengülő erősségű örvény esetén hullámzás indul meg: a hideg levegő délebbre, a meleg északabbra áramlik hullámokban.

 

A polar vortex az idei évben kifejezetten gyengének bizonyul, melynek okain jelenleg is vitatkoznak a klímakutatók.

Gyengülésének köszönhetően alakulhatnak ki az átlagostól szélsőségesen eltérő időjárási helyzetek nem csak a most Észak-Európában megfigyelhető melegedés irányába, hanem az ugyancsak idén jelentős gondokat okozó észak-amerikai fagyhullámok irányába is.

2. Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja (időben ismétlődő változása, NAO) néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van.

Az Atlanti óceán északi térségében kifejlődő, Izland közeli minimum és az Azori-szigetek közeli maximum légnyomás központ helyzetéből adódóan általában nyugatias légáramlás alakul ki, ami ciklonokat szállít a kontinens belsejébe. Az izlandi minimum és az azori maximum légnyomás közötti különbség időben ingadozik, ez az ingadozás az Észak-Atlanti Oszcilláció.

   

Forrás:

NOAA

meteociel.fr

 

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2020 lesz.

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.

finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Teljes holdfogyatkozás ÉLŐ

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg. Részletek itt: Holdfogyatkozás 2019

Mivel hazánkban, a felhőzet miatt nem mindenhol lesz látható ez az égi jelenség, illetve nem mindenki lakik olyan helyen, ahonnan jók a megfigyelési lehetőségek, és hát az igazat megvallva azért a hajnali fagy sem annyira vonzó, összegyűjtöttünk pár ÉLŐ adást, azaz live stream-et az égi jelenségről:

Griffith Observatory, Egyesült Államok, Los Angeles:

Space and Universe közvetítése, Egyesült Államok, Los Angeles:

TimeandDate.com közvetítése Norvégiából:

 

Teljes holdofgyatkozás 2019 január

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Hold elől a Nap ugarait, árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

holdfogy

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat. A földárnyékba került Holdat nem éri a Nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény megvilágítja az égitestet, ezért halványabban is látszik, illetve a Föld légkörében található porszemcséken szétszóródó fénysugarak vöröses színbe festik. Ezt a jelenséget a köznyelv “vérhold” néven is említi. A színváltozás akkor következik be, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik. Ugyanez a légköroptikai jelenség (Rayleigh-szórás) okozza a vöröses színben pompázó naplementéket.

Az év első és utolsó teljes holdfogyatkozása ráadásul “szuperhold” idején következik be. A “szuperhold” megnevezés ugyancsak nem csillagászati szakkifejezés, de igen hangzatos. Arra értjük, amikor a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül következik be. További részleteket ebben a cikkünkben olvashat: “Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

A teljes fogyatkozás 62 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző illetve követő részleges fogyatkozással együtt pedig eléri a 4 óra 12 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 7 óra 32 perces holdnyugta , illetve a 7:23-as napkelte (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk.

Az esemény időpontjai:

Esemény Időpontja budapesti idő szerint
2019. január 21. (UTC+1)
Látható-e Magyarországról?
Félárnyékba belépés 03:36 Igen
Részleges fogyatkozás kezdete 04:33 Igen
Teljes fogyatkozás kezdete 05:40 Igen
Maximális fogyatkozás 06:12 Igen
Teljes fogyatkozás vége 06:43 Igen
Részleges fogyatkozás vége 06:50 Nem, részben horizont alatt lesz a Hold.
Félárnyékból kilépés 07:48 Nem, horizont alatt lesz a Hold.

forrás: Wikipedia

A vasárnapi  (2019.01.20. 06UTC) modellfutás alapján az ország nagy része fölött lecsökken a holdofgyatkozás idejére a felhőzet. A délkeleti, déli térség fölé várható több felhő. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé.