Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Novemberi Jeles Napok

November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.

  • november 1.: 1781-ben, ezen a napon kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt és csak 1861 indult újra.
  • november 1.: Mindszentek napja. A népi időjóslás szerint ha Mindenszentek nedves, akkor lágy, ha száraz, akkor kemény tél következik.
  • november 5-12.: Ekkor figyelhetők meg a Taurid meteorraj hullócsillagai. A legjobb idő a csillagvadászatra az éjféli órák, amikor a Taurus csillagkép magasan helyezkedik el az égbolton.
  • november 7.: 2005 nov. 07. környékén több szemtanú is meteor becsapódását észlelte az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka államban. A becsapódó meteor átmérőjét kosár és futball labda közöttire becsülték a szemtanúk. A becsapódást követően meteorzáport észleltek, amely látványos “tűzijátékot” okozott az alaszkai égbolton. Szakértők szerint a Föld ebben az időben haladt át a Taurid meteorrajon, s áthaladás során csapódhatott be egy kődarab.
  • november 8.: 1781-ben ezen adták közre az első nyomtatásban is megjelent időjárási adat Budáról. Észlelő Weiss Ferenc volt, aki az észleléseket már 1780-tól megkezdte, de ekkor jelentette meg először.
  • november 11.: Márton napja. A sok-sok “libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
  • november 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.
  • november 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
  • november 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
  • november 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
  • november 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.
  • november 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen “Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: “Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.
  • november 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év. Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.
1781-ben kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt, és csak 1861 indult újra.

Halloweeni tűzgolyók, avagy a Tauridák meteorraj

A Tauridák meteorraj, melyet az angolszász világban időnként csak “halloween-i tűzgolyókként” emlegetnek, minden évben, október közepétől november második feléig figyelhető meg.

2018-ban a meteor zápor csúcsa – itt a Föld északi féltekén – november 11-12-re tehető. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy sikerül hullócsillagot megpillantanunk. Természetesen a megfigyelés eredményességét nagyban befolyásolja az ilyenkor már gyakran felhős, párás időjárás, illetve a derült éjszakákon a Hold fényereje.

Fotó: Bill Allen, 2015

A Tauridák meteorraj nem az aktivitásáról híres. 2018-ban 5 meteor/óra ZHR-t várnak a csillagászok. Tagjai között azonban a megszokottnál több a nagyobb méretű meteor, melyek jellemzően 3-5 naponta kerülnek a Föld légkörébe, és erős, felvillanó fénycsóvát maguk után húzva, szinte tűzgolyókként porladnak el. Egyes számítások szerint a Tauridák meteorraj tagjai között előfordulhatnak akár akkora darabok is, melyek “átvészelhetik” a Föld felszínéig tartó utat, bár konkrét ilyen esetet még nem regisztráltak.

A megfigyeléshez tehát türelem, kitartás és némi szerencse is kell az időjárás tekintetében, de a látvány mindenben kárpótol. A legjobb időszak a megfigyeléshez az éjfél és pirkadat közötti időszak, mert a Bika csillagkép ekkor van a legmagasabban az égbolton. Nem közvetlenül a Bika csillagképnél kell várni a hullócsillagokat, hanem szerte az égbolton. Sőt a csillagképhez közelebbiek csóvája rövidebb, így azokat nehezebb észrevenni, így jobb az esélyünk, ha a csillagkép tágabb környezetét figyeljük meg.

A meteorraj névadója a Taurus (Bika) csillagkép, mivel a hullócsillagok e csillagkép felől figyelhetőek meg. A Tauridák meteorjai az Encke nevű ekliptikai üstökös porladéka, maradványai. Vannak köztük kifejezetten nagy méretű darabok is, melynek köszönhetően egyes években különlegesen fényes hullócsillagok is megfigyelhetőek

Forrás: Space.com

Óraállítás, itt a tél

2018 október 28-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára, azaz 1 órával vissza kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a téli időszámítás. Évek óta tervezik ennek az évi kétszeri óraállításnak az eltörlését. Idén még biztosan állítani kell, de friss hírek szerint még évekig nem lesz változás ebben a témában.

TÖRTÉNETE

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást Európában először 1916-ban, Franciaországban, Németországban, a Brit Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. Fő  célja az első világháború alatti áramfogyasztás csökkentés volt, azaz hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

Magyarországon először 1916-tól 1920-ig volt nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették. 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra át kellett állítani nyáron az órákat, utána pedig 1980-ban tértek ehhez vissza az elszabaduló energiaárak miatt.

MANAPSÁG

A gyakorlat hasznosságával kapcsolatban évek óta megoszlanak a vélemények.

Több tanulmány, felmérés is kimutatta, hogy a változó felhasználói szokásoknak és az egyre elterjedtebb elektronikai eszközöknek köszönhetően mára elenyésző mértékű energiamegtakarítást jelent, miközben a polgárok részéről egyre több panasz érkezik negatív egészségügyi hatásaira.

Elsősorban a kisgyerekeket, csecsemőket és az idős embereket érinti negatívan az óra állítása, mert az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik a napirend megzavarásához.  Sokaknál több napig vagy akár hétig is tartó alvászavarokat, kialvatlanságot okoz. Azt pedig kisgyermekes anyukáknak nem kell részletezni, hogy ez milyen egyéb problémákat, kellemetlenségeket tud szülni. Az 55 év felettiek többségének egészségi problémái vannak az óraátállítást követően.

Az Európai Parlament felkérésére és a jelenlegi intézkedések értékelésének részeként a Bizottság 2018 nyarán nyilvános konzultációt folytatott, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be. Ez az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációk esetében valaha tapasztalt legmagasabb válaszadási szám. A válaszadók 84%-a támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését.

Mindezek ellenére a korábban tervezett óraállítás megszüntetés csúszni látszik. A korábban tervezett 2019-es év helyett már a 2021-es évet tűzték ki célul. Érdekes, hogy abban szabad döntési jogot adnának a tagállamoknak, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítenék. Egy javaslat szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-én, a télit választóknak október 31-én kellene utoljára állítaniuk az órát.

Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor a tél derekán  bőven iskola- és munkakezdést követően, 8:30  körül kel majd fel a nap, délutánonként viszont legkorábban is csak 17:00-t követően lenne sötét. Amennyiben a téli időszámítás mellett döntenénk, nyaranta már hajnali 4:00-kor világosodhat a leghosszabb nappalokon.

 

Újabb negatív rekord a Dunán

2018. októberében sorra dőlnek meg a Duna legalacsonyabb vízállási értékei.

Fotó: Gáti László, a Duna Szekszárdnál 2018.05.25-én

2018.10.16. délelőtt 9 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ami 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg, majd a nap folyamán tovább csökkent a vízszint. Végül 2018.10.17-én 17 órakor 41 cm-el “tetőzött” az apadás. Ezzel 10 cm-el múlta alul a 71 éves rekordot.

2018.10.25. délelőtt újabb rekord született Budapestnél. Reggel 5-kor 40 cm-t mértek, majd a délelőtt folyamán tovább csökkent. 13 órakor 33 cm-nél állt meg az apadás, miután lassú emelkedés kezdődött. Ezzel a 71 évvel ezelőtti rekordot végül 18 cm-el múlta alul a Duna vízszintje a budapesti vízmércénél, bár ezt a rekordot valójában a 2018.10.17-i méréshez illik hasonlítani, ami -8 cm.

Természetesen nem csak a fővárosban van nagyon alacsony vízszint. Sőt rekordok is születtek szép számmal. A múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon egészen a déli határig alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta az LKV (legkisebb vízszint) -31 cm-es értékét, szerdán 9 órakor -32 cm-t észleltek. Ez az érték 10 cm-rel alacsonyabb a múlt hét elején észlelt hullámvölgynél. Ugyancsak szerdán, Komárom 14 cm-rel, Esztergom 9 cm-rel múlta alul a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékeket.

A hazai szakasz északi részén már emelkedésnek indult a vízszint. A folyó Nagybajcsnál az elmúlt 24 órában már 28 cm-t áradt. Budapestnél is elkezdődött a vízszint fokozatos emelkedése, míg Dunaújvárostól délre várhatóan csak péntek délután, szombatra virradóan indul meg a vízszint felfelé.

Az újabb lassabb ütemű, de hosszabb áradás a jövő hét elejétől várható. Ezek együttes eredményeként a Duna a rendkívüli kisvízi állapotból a jövő hét folyamán várhatóan megközelítőleg középvízi állapotba lép, vízhozama a sokéves átlag körül alakul majd, ami a jelenlegi alacsony érték 3-3,5-szeresét jelenti.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

 

A hazai Vízrajz 1886-ban kezdte meg működését – Pech József vezetésével, mint a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium – Vízrajzi Osztálya. Működését a vízmércék 0-pontjainak rögzítésével és az alappont hálózat helyesbítésével és bővítésével kezdte. Kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte a Vízjelző Szolgálatot, az Árvíz előrejelzést (1889-1902) és a Napi Vízjárási térkép közreadását (1893-1895), amit utóbb a CID (Nemzetközi Duna bizottság) és a szomszédos államok is átvettek. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, valamint a vízhozam – (1887) és hordalékméréseket (1891).

Hazánkban minden vízmérce nullpontjának magasságát a Balti tenger szintjéhez képest mérték be.

 

A vízrajzi munkáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság  oldalán olvashatnak részletesebben. 

Adatok forrás: Vízügyi Főigazgatóság

Jönnek az Orionidák

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-22-re esik.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-22-re esik. Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké, ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké, amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 21-23. között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint az említettek.

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton. Kár, hogy az okt. 24-i telehold zavarja majd a megfigyelést, de a Hold a maximum első napján, okt. 21-én már lenyugszik a hajnali órákra, az Orionidák pedig inkább éjfél után jelentkező raj. Aktivitása 2018-ban mérsékeltnek ígérkezik, óránként 20 meteor köré várható, pedig ugyanez a meteorraj pl. 2006-2009 között a szokottnál nagyobb aktivitást produkált, 40-70 meteor/óra volt megfigyelhető akkor.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

Rekord alacsony a vízállás a Dunán

Rekord alacsony vízállás a Dunán- 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás következtében a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.

2018.10.16. délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 cm volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án. Egy 71 éves rekord dőlt meg. Ezt követően 2018.10.18-án reggel 41 cm-el “tetőzött” az apadás. 10 cm-el dőlt meg a 71 éves rekord.

A mai nap első felében a Budapest alatti szakaszon több helyen is megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a nyári kisvizes időszak alkalmával rendelte el az összes magyarországi gázló felmérését, melyek merülés korlátozást okozhatnak a hajóknak. Így friss szeptemberi mederadatokkal, friss térképekkel segítjük a hajókat, a vízi közlekedést. A http://www.hydroinfo.hu/Html/gazlo/gazdun.html oldalon a hajósok 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi oldalunkon találják: Dunai vízállás előrejelzés

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően már a nyáron is többször szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Az Ínség-szikla a Dunában a Szabadság híd közelében Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízbõl.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2018. október 18.

Októberi Jeles Napok

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is.Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.z

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  • október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
  • október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
  • október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
  • október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
  • október 8-9: Draconidák meteorraj ekkor figyelhető meg. 2018-ban október 8-án és 9-én lesz megfigyelhető legnagyobb eséllyel hullócsillag.
  • október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
  • október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
  • október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
  • október 21.: Az Orionodák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
  • október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
  • október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
  • október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Őszi kémia

Ősszel csodálatos színekben pompáznak a fák, bokrok levelei, mielőtt végleg lehullanának és beköszöntene a kopár tél a maga “csontváz szerű” lombkoronáival. Gyerekkoromban, kirándulások alkalmával gyakran ugratott azzal édesapám, hogy megdorgált, amiért kiszöktem és össze-vissza pingáltam az erdőt.

De ha az ok nem egy huncut manó csínytevése, akkor vajon miért vált színt a természet ebben az időszakban?

Sokaknak újdonságként hangozhat, hogy az ősszel megjelenő színkavalkád egész évben megtalálható a levelekben. A különbség a zöld szín, illetve az ezt a színt adó klorofill (C55H70MgN4O6) nevű anyag mennyisége. Ez az anyag ugyanis a levelek zöld festékanyaga, mely a napos tavaszi, nyári időszakban annyira nagy számban található a levelekben, hogy elnyomja a többi jelenlévő színt adó festékanyagot.

Az élet fenntartásában fontos szerepet játszanak a porfirinek. Porfirin gyűrűk magnéziummal összekapcsolódva alkotják a klorofillt, mely a napfényből szerez energiát, hogy fotoszintézis során tápanyagot állítson elő a növény számára, azaz fenntartsa az életet a Földön. Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt.  A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén. A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért az őszi időszakban, a napsugarak gyengülésével, a nappalok rövidülésével azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása és így a klorofillmolekulák számának csökkenése miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában.

A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga-narancssárga vegyületek, a karotinoidok (C40H36), melyek ugyancsak egész évben jelen vannak, de kisebb számban, mint a klorofillmolekulák. Ennek köszönhető a sok sárga, narancssárga szín az erdőkben.

A még sok növénynél előforduló vörös, illetve lilás árnyalatot az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianiddá alakul át. Az antocianidok az eddigi pigmentanyagoktól eltérően tavasszal még nincsenek jelen a levelekben. Csak a nyár folyamán, annak is inkább a vége felé kezdi el termelni ezt a vegyületet a növény. Keletkezése szoros összefüggésben van az erős fényhatással és az ezzel kapcsolatosan alakuló cukortermeléssel és foszfát szint csökkenéssel. Ennek tudható be pl. az is, hogy ha a piros alma egyik fele kis területen sárga marad, ahol a napfény kevésbé éri.

Végül a barna színárnyalatot a csersav (tannin) idézi elő.

Ebből következik, hogy azokban a növények leveleiben, melyeknek magas az antocianid tartalmuk, a vörös, bordó szín lesz domináns, bár a cukortermelés csökkenésével ez is eltűnhet. Ilyenkor a stabilabb flavonoidok és karotinoidok színe kerül előtérbe, így lesz a levél sárga vagy narancsszínű. Azokban a növényekben, melyek nagy mennyiségű cseranyagot is tartalmaznak (pl. a tölgy), a barna szín jelenik meg ősszel a leveleken.

A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

Csillagászati ősz 2018

2018-ban szeptember 23-án 01:54:56-kor köszönt be a Csillagászati Ősz.

Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a “világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12 óra 11 perc, míg az éjszaka 11 óra 49 perc. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a fél éves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a fél éves nappal.

Halójelenség

Magasszintű, fátyolfelhőzet esetén megfigyelhetőek az ún. halójelenségek, melyek különleges, sokakat meglepő látványt nyújtanak.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

A jelenségnek semmi köze nincs a telefonáláshoz. Elnevezése a görög napisten, Héliosz nevéből ered. A leglátványosabb halójelenségek ugyanis a Nap közelében jelennek meg.
A halókat apró jégkristályokon megtörő fény rajzolja az égre. A jégkristályok a levegőben található apró vízszemcsékből fagynak ki, amikor ehhez elég alacsony hőmérsékletű légrétegbe kerülnek. A jégkristályok formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség tűnik fel a fejünk felett.

Jégkristályokkal leggyakrabban magas-szintű felhőkben (cirrus, cirrostratus, azaz köznyelven fátyolfelhők) találkozhatunk, de nagyobb hidegben a felszín közelében is kialakulhatnak. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. A vízmolekulák fizikai tulajdonságaiból adódóan fagyás során hatosával egy-egy kis hatszöget alkotva és ezzel kristályrácsba rendeződve kapcsolódnak össze. Szimmetrikus hatszög alakú kristályok keletkeznek; különböző vastagságú, szabályos hatszög alapú hasábok.
A kristályok a helyi meteorológiai viszonyok – elsősorban a hőmérsékleti állapotok és a relatív páratartalom – függvényében lehetnek laposak (lap), vagy hosszúkásak (oszlop). A kristályok lapjainak egymáshoz viszonyított szögei általában szabályosan állnak, ám bizonyos időjárási körülmények hatására – szél, légnyomás – a kristályok torzulhatnak.
A lapkristályok és az oszlopkristályok állása határozza meg a fénytörés jellegét, térbeli elhelyezkedésüktől függ, hogy melyik lapjukon jut be, s azután hogyan törik meg a fény. E tényezőktől függ tehát, hogy adott időjárási helyzetben milyen jelenség alakul ki.

Fotó: Pappné Szebellédi Tündi és Papp Péter 2018.09.14. (Tündi & Peti Storm Chasers)

Az, hogy egy jelenség mennyire látványos, szabályos és hogy milyen gyakran fordul elő, azt több tényező dönti el. A jégkristály alakja a legfontosabb. A kristályok száma a másik döntő tényező, amely a jelenség fényének erősségét, ezáltal a láthatóságát befolyásolja. A harmadik paraméter a kristályok minősége. Ez utóbbi alatt nem csupán az egyes kristályszemcsék szabályosságát értjük, hanem a felhő homogenitását is.
A halójelenségek típusairól a Légköroptika oldalán olvashatnak részletesen.

Végül pedig egy fontos figyelmeztetés:
A halójelenségek közül néhány a Nap közvetlen közelében alakul ki. Soha ne nézzen közvetlenül a Napba, hanem keressen egy tereptárgyat, épületet, amivel eltakarhatja azt! A Nap közvetlen fénye maradandó látáskárosodást, vagy akár teljes vakságot okozhat!

Forrás: Légköroptika.hu