Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

A jelentős csapadékot adó ciklon mérlege:

Az elmúlt hétvégén, majd a hét elején, a Dunántúlra és a középső országrészre sok csapadékot adó ciklon teljesítménye számokban:

A 08.31. péntek 06:00 – 09.05. szerda 06:00 között lehullott csapadék összege az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményében olvasható, hogy a szerda reggel 6:00-ig, az azt megelőző 5 napban lehullott csapadék összege, a Dunántúl északi területein többfelé meghaladta a havi átlagot, helyenként az átlag duplájánál is több esett. Ezzel szemben a Tiszántúlon alig volt eső, Hajdú-Bihar megye északi, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli területein van, ahol az 1 mm-t sem érte el a lehullott csapadék összege.

A rekordot 3 nap után is és 5 nap után is a Hegyeshalmon található mérőműszer mérte:

08.31. 06:00 – 09.03. 06:00 között mért legmagasabb csapadékösszeg 120.7 mm Hegyeshalmon az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

08.31. 06:00 – 09.05. 06:00 között mért legmagasabb csapadékösszeg 157.3 mm az OMSZ főbb automatáinak mérése alapján. Forrás: OMSZ

Szerdán elhagyta térségünket a ciklon. A légmozgás északira fordulásával szárazabb és egyben stabilabb levegő érkezik a Kárpát-medence fölé. Eleinte még előfordulhat egy-egy helyben, a talajból kipárolgó nedvesség, illetve a nappali felmelegedés hatására növekvő gomolyfelhőből kialakuló zápor, majd ennek a valószínűsége is jelentéktelenné válik.
Friss előrejelzésünket az előrejelzési oldalon találja: Magyarország részletes

Ózon Világnapja

Minden évben szeptember 16-án van az Ózon Világnapja.

A világnap létrejöttének előzménye, hogy 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben. Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő.

A magaslégköri ózonréteg vékonyodása a múlt század 70-es éveiben kezdődött el. Tudósok kimutatták, hogy ezt egyes halogénezett szénhidrogének (halonok, CFC-k, HCFC-k, metil-bromid, szén-tetraklorid) levegőbe jutása okozza. A további romlás megakadályozása érdekében 1985-ben aláírták az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményt, majd 1987. szeptember 16-án a Montreali Jegyzőkönyvet.

A fejlett országokban az ózonkárosító anyagok kibocsátásnak mintegy 98%-át már kiváltották. A világméretű intézkedéseknek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályog esetet sikerült megelőzni.

Magyarország soha nem gyártott ózonréteg károsító anyagokat (OKA). A korábbi évek során hazánk megszervezte a CFC, HCFC hűtőközegekkel, illetve habosító anyagokkal előállított hűtőberendezések visszagyűjtését, a szénhidrogének regenerálását és ártalmatlanítását, valamint a halonok begyűjtését és ártalmatlanítását.

A világnap alkalmából, az MTA Társadalomtudományi Kutató Központ Szociológiai Intézete egész napos konferenciát szervez 2018. szeptember 18-án, melynek előadásai ingyenesen látogathatóak, de előzetes regisztrációhoz kötöttek. A képre kattintva találják a konferencia részletes programját, az előadások címét, időpontját.:

A konferencia FB esemény oldala: Éghajlatváltozás és egészség

Forrás: Wikipédia, Vidékfejlesztési Minisztérium, MTA

Augusztusban szokatlanul meleg a Balaton

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársai a Balatoni Vízirendészet segítségével keresztirányban, 2 méter mélységben végigmérték a Balaton keleti medencéjének vízhőmérsékletét.
A mérések alapján a vízhőmérséklet mindenütt 27,4 fok felett volt.
Ilyen magas augusztus végi vízhőmérsékletekre a korábbi mérések alapján még nem volt példa. A magas vízhőmérséklet egyértelműen a hosszan tartó hidegfront-mentes, meleg időjárásnak köszönhető.

Forrás: OMSZ

Több helyen is megdőlt a Dunán az eddigi legalacsonyabb vízállás rekordja

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

4 jó tanács időseknek a hőséghullámok idejére

Idén immár a harmadik hőhullám “tombol” hazánkban és előreláthatólag legalább egy hétig tartja magát a nagy meleg. Ennek sokan, főleg az éppen nyaralók vagy nyaralni készülők örülnek, de pl. az idősebbek számára igencsak megterhelő lehet. Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban. A szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcsere zavarok, a cukorbetegség. Sok esetben szednek az idősek vízhajtó gyógyszereket is. Mozgásuk is korlátozottabb, emiatt is nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez.

1. A legfontosabb tanács: környezetünk hűtése!

Próbáljuk meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a napokban legfeljebb 27 fok körül tartani: az ablakot csak éjszaka és hajnalban nyissuk ki, nappal sötétítsünk be. A legjobb erre a külső ablaktábla, a zsalugáter, de ha ez nincs, húzzuk el a sötétítő függönyt, csukjuk be a spalettát! Célszerű, ha van otthon egy szobahőmérőnk, amivel ellenőrizni tudjuk a belső hőmérsékletet.

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsoljuk be, de a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.

A ventillátort – ha van otthon – szintén szakaszosan kell üzemeltetni. Fontos tudni, hogy a lapátok csak a belső meleg/forró levegőt forgatják, ami még jobban kiszárít bennünket, ezért még több folyadékot kell fogyasztani. Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

Nagyon jó hatású, ha egy-egy alkalommal maximum fél órára nedves törölközőt teszünk a homlokunkra, nyakunkra, csuklónkra. Jó hatású az is, ha lábunkat 20-22 oC-os vízben hűtjük. A többszöri, langyos vízzel való zuhanyzást csak a biztonságosan mozgó, jó fizikai állapotú időskorúaknak javasoljuk, az esetleges elcsúszásos balesetek megelőzése érdekében.

Az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt a külső/belső hőmérséklet megkívánná. A mostani 35 fok feletti melegben viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, ami segíti a test hőleadását.

2. Fogyasszunk elegendő mennyiségű folyadékot!

Igyunk akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Aki vízhajtó gyógyszereket szed, szintén fogyasszon a napi megszokott mennyiségnél egy-másfél literrel több folyadékot.

Fontos, hogy ne csak alacsony sótartalmú vizet, limonádét, teát igyunk, hanem az izzadással elveszített sót is pótoljuk. Egy liter vízbe tegyünk egy fél mokkáskanálnyi sót. Fogyaszthatunk könnyű zöldségleveseket, amit szintén enyhén sózzunk meg.

A jelenlegi tartós hőséghullám idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás csökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése abban az esetben, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, amit rosszulléthez vezethet. A magas vérnyomás betegségben szenvedők a szokásosnál gyakrabban mérjék/méressék meg a vérnyomásukat!

Az idős ember csekély rosszullét esetén is hívja fel kezelőorvosát, kérjen tanácsot állapotával kapcsolatban. A korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.

3. A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzünk!

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért az időskorúak ezekhez is kérjenek segítséget.

4. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő hűtésére!

Ne fogyasszunk tejes, krémes ételeket. A megmaradt ételeket minél előbb hűtsük le, újra fogyasztás előtt forraljuk fel vagy süssük át.

Országos Környezetegészségügyi Intézet

 

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Augusztusi Jeles Napok

Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.

Augusztus még ugyan nyári hónapnak számít, de a napi hőmérséklet átlagos maximuma már csökkenni kezd, illetve a nappali órák száma is egyre kevesebb, korábban érkezik az este. Statisztikailag kimutatható az is, hogy augusztus 20. után, hazánkban igen gyakran vált az időjárás is, válik hűvösebbé csapadékosabbá. Mindezek ellenére számos szélsőségesen meleg napot regisztráltak ebben a hónapban is, pl.:

1990 augusztus 16., 37,4 oC, Nagykáta;

1943 augusztus 21., 39 oC, Budapest;

2000 augusztus 21., 41,7 oC, Békéscsaba.

  • augusztus 1.: 1861 augusztus 1-én jelent meg az angliai Times magazinban, nyomtatásban az első időjárási prognózis. Az előrejelzést Robert Fitzroy admirális, a Brit Kereskedelmi Tanács meteorológiai hivatalának vezetője állította össze.
  • augusztus 4.: Jósló Domonkos napja. A bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz ha Domonkos-napján nagyon meleg van, akkor télen nagyon hideg lesz, vagy ha Domonkos-napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk.
  • augusztus 5.: Havas Boldog Asszony ünnepe Rómában. A hagyomány szerint a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-re virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A természeti csodát a Szűzanya jeleként értelmezte, ezért ezen a helyen építették fel a Santa Maria Maggiore bazilikát, amelyet azután augusztus 5-én szenteltek fel.
  • augusztus 7.: Szt. Donát, a villámoktól védő szent napja. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
  • augusztus 10.: Lőrinc nap. Ha Pétertől (1.) Lőrincig (10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. A dinnye majd szept. 5-én pisil.
  • augusztus 10.: 1841-ben ezen a napon állítólag kőeső esett Sopronban, a Magyar Kurír akkori híradása szerint.
  • augusztus 12.: Ezen a napon, illetve az e körüli éjszakákon figyelhetők meg Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj tagjai az éjszakai égbolton. A meteorraj hullócsillagai július 17. és augusztus 24. között végig láthatók, de a legtöbb Perseida meteort augusztus 11-12-én láthatjuk, egy-két nappal Lőrinc napja után.
    A Perseidák (a Perseus csillagkép irányából érkező meteorok) valójában a Swift-Tuttle-üstökösből származó porszemcsék, melyek bolygónk felső légkörébe ütközve hozzák létre a látványos meteorjelenséget. Első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A 8-11. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet a hivatásos nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkál.
  • augusztus 13.: Hazánkban ezen a napon figyelték meg a legkorábbi hóesést 1948-ban, Zircen.
  • augusztus 19.: A krónikák feljegyzése szerint ezen a napon, 1796-ban egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében.
  • augusztus 20.: 2006-ban a fővárosi ünnepség keretében rendezett tűzijátékot elérte egy igen erős zivatarlánc pontban a kezdéskor, azaz este 9-kor. 120 km/órás széllökéseket is mértek. A tömegben pánik tört ki. Egy fa a rakparton kidőlt, több embert maga alá temetett, 2-en meghaltak. 2-en a Dunába estek egy csónakról. Egy asszony szívrohamot kapott a pánikszerű menekülés közben.
  • augusztus 24.:Bertalan napja. Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják.

Szent Lőrinc könnyei

Az év egyik leglátványosabb és hazánkból jellemzően legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perseidák meteorraj adja.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös, melyről ugyancsak maradtak vissza feljegyzések az ókori Kínából. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen jól megfigyelhető meteortevékenységet láthatunk.

Perseids
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat. Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik ezt a csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a népnyelv.

Annak ellenére, hogy már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával, csak viszonylag későn 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. Azaz a Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

Ugyan már júliusban megfigyelhető egy-egy hullócsillag a nyári éjszakában, a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor augusztus 12-én jelentkezik.
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De ne a fejünk feletti égboltot bámuljuk, inkább valahova a horizont fölé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Mi történik az autóban hőség idején?

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresünk választ a cikkben.
large-hot-summer-heat-cars-traffic-highway
Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál. A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik ugyan az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt, így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas. Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.
heatcar
Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc. 20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés. Egy óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti, ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.
Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

Forrás: iflscience.com

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Forrás: ÁNTSZ

Centrális holdfogyatkozás 2018.07.27-én

2018. július 27-e éjjelén egy Magyarországról is jól megfigyelhető, hosszú, centrális holdfogyatkozás lesz. Az égi látványosságot csak az időjárás szeszélyessége befolyásolhatja.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A július 27-i holdfogyatkozás leglátványosabb szakasza, a teljes árnyékba lépés, hazánkból a holdkelte utáni órákban lesz megfigyelhető tiszta, illetve gyengén felhős égbolt esetén.
2011. június 15-e óta ez az első centrális holdfogyatkozás. Centrális holdfogyatkozásnak az olyan holdfogyatkozást nevezzük, amelyiknél a Hold legalább egy része áthalad a földárnyék középpontján.

Forrás: Wikipédia, UT: Világidő

A jelenség legfőbb állomásainak időpontjai magyar idő szerint:

P1 – a félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:14:49

U1 – a részleges holdfogyatkozás kezdete: 20:24:27

U2 – a teljes holdfogyatkozás kezdete: 21:30:15

TE – a teljes fogyatkozás (totalitás) közepe: 22:21:44

U3 – a teljes holdfogyatkozás vége: 23:13:12

U4 – a részleges holdfogyatkozás vége: 00:29:00

P4 – a félárnyékos holdfogyatkozás vége: 01:28:37

A holdfogyatkozás fázisai magyar idő szerint.

Holdfogyatkozások esetében – a totalitás közepének időpillanatát leszámítva – minden időpont pár perces eltérést mutathat későbbi vagy korábbi időpontok felé, és a különböző előrejelzések között is lehet pár másodperc eltérés. Előbbinek oka, hogy a Föld árnyékának pontos méretét a Föld légkörében lévő vulkáni hamu is befolyásolja, ami nem teljesen pontosan ismert előre. Ha sok ilyen van a légkörben, a Föld árnyéka nagyobbnak látszik, mint tisztább légkör esetén (és ekkor a fogyatkozás is sötétebb lesz, nem pedig vöröses-narancsos árnyalatú). Ezért az előrejelzés és a megfigyelt időpont különbsége értékes információ légkörünk állapotáról. További részleteket olvashat a Vega Csillagászati Egyesület cikkében.

A most júliusi után a következő centrális holdfogyatkozás csak 2022. május 16-án következik be, ami az éjszaka második felében látszik majd Európából.

A holdfogyatkozás Afrikából, Ázsia nagy részéről és Ausztrália nyugati feléről, valamint Dél-Amerika keleti vidékéről is megfigyelhető lesz, amennyiben a helyi időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Wikipedia