Április 1-től viharjelzés

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.
siofokobszervatoirum
A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Áprilisi Jeles Napok

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • április 1., 1960: Az első meteorológiai műhold (Tiros-1) felbocsájtása.
  • április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
  • április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
  • április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
  • április 12., 1934: Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
  • április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
  • április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Természetesen ez nem ennyire sarkos. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
  • április 22.: A Föld Napja.
  • április 22-24.: Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
  • április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
  • április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
  • április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

Márciusi Jeles Napok

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
  • március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
  • március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
  • március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.
  • március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
  • március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
  • március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
  • március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

Tavasz

Keszte Gáborné – Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2017-ben ez az időpont március 20., 11:29

napéjegyenlőség_napfordulóEz érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak:
2018.03.20. 17:15
2019.03.20. 22:58
2020.03.20. 04:50 (szökőév)

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Elindult Magyarországra az első jeladós fehér gólya

elrepulnek_a_golyakA Báró nevet viselő fehér gólya elindult hazánk felé téli “üdülő helyéről”. Útját bárki nyomon követheti.

Jelenleg Törökország felett jár.

A madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület műholdas jeladó készülékét viseli 2016 óta. Ennek köszönhetően fény derült titkára: miért van az, hogy évről-évre, társainál jóval korábban, gyakran már február végén, március elején megérkezik hazai fészkéhez. A célfotót ezen a webkamerán lehet majd elkapni: Báró fészek
A jeladó segítségével tavaly ősszel kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelő területére (Szudán és Csád), hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, több ezer kilométeres megtakarítást jelent. Ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni. A legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.

További részleteket tudhatnak meg az MME oldalán olvasható cikkből: Az első jeladós fehér gólyánk elkezdte tavaszi vonulását

Az olvadás fizikája

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Olvadás-kicsi-5944Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu

 

Februári Jeles Napok

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 4 / 5 °C, 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • február 1.: 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. „Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra.” (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02.) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis-nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni.
  • február 2.: Gyertyaszentelő napja. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. E nap mindenütt időjósló nap:  a hideg idő,  a kora tavasz hírnöke, a jó idő azonban hosszú telet ígér. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
  • február 3.: 1963, Békéscsaba. Ezen a napon és ezen a helyen regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést: 26.7 fokot emelkedett a hőmérséklet 18óra alatt.
  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
  • február 10.: Ehhez a naphoz kötődik az eddig hivatalosan mért legalacsonyabb maximum hőmérséklet hazánkban. 1929-ben, február 10-én igen kellemetlen időjárás volt. A meteorológiai feljegyzések szerint a napi maximum hőmérséklet, Nyíregyházán -20 C fok volt. A rákövetkező reggel is zord időt hozott, ugyanis akkor mérték az egyik legalacsonyabb minimum értéket is. Kecskeméten -33 fokot regisztráltak.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 15.: az 1929-es kemény februári télnek még egy rekordot köszönhetünk. Debrecenben, február 15-én, a talajban 1 méter mélyre hatolóan mértek fagyott állapotot.
  • február 15.: Még mindig február 15., de már az 1990-es év. Sopronban 151 km/órás széllökést mértek, ami az eddig hivatalosan megmért egyik legerősebb szél hazánkban. A híressé vált Biai-tornádó (1924) erejét sajnos nem tudták megmérni, de az általa kicsavart fák méretéből, illetve más pusztításokból a szakemberek jóval 200 km/órás széllökéseket valószínűsítenek.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 20.: 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • február 28.-március 16.: átlagosan erre az időszakra esik hazánkban az utolsó hótakarós nap.
  • február 29.: Szökőnap. Négy évente találjuk csak a naptárban. A következő szökőév 2020 lesz.

Megdőlt az 1 óra alatt épített legtöbb hóember Guinness rekord

2017. január 20-án vált hivatalossá, hogy még múlt hét vasárnap, azaz 2017. január 15-én, Kassán sikerült megdönteni az “1 óra alatt épített legtöbb hóember” Guinness Világrekordot.

3755 darab, a szabály szerinti előírások alapján 2 hógömbből álló és legalább fél méter magas hóembert építettek. A híradás szerint 500 építő gyűlt össze a Városháza által szervezett eseményre. A szervezőket az időjárás is segítette, mivel az esemény előtti napon jelentősebb mennyiségű friss hó is hullott a városban. A hóemberkék szemét és száját a szervezők előre elkészíthették, így azokat csak rá kellett helyezni a kész szobrocskákra.

3755 hóember készült Kassán

3755 hóember készült Kassán

A most megdől rekordot még 2009-ben állították az alaszkai Anchorage városában. Akkor 3459 darab hóember készült, azaz 296 darabbal sikerült azt túlszárnyalni.

 

Forrás: Korzár Kosice

Pörgő jégkörök

A gabonakörökhöz hasonló jelenségre lett figyelmes Kaylyn Messer, az otthonától nem messze található Middle Fork Snoqualmi folyón, Seattle szomszédságában, Washington államban. Több méter átmérőjű, teljesen szabályos, folyamatos forgó mozgást végző jég-korong volt látható a folyó közepén.

Nem csak hazánkban, illetve Európában, hanem az Egyesült Államok északi felén is komoly fagyok vannak/voltak az elmúlt időszakban. Hatására sok természetes víz, tavak és folyók egyaránt befagytak, illetve jegesedés indult meg rajtuk. A Middle Fork Snoqualmi folyón, a jégpáncélban meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ott élők. Teljesen szabályos kör alakú jégkorong alakult ki, mely folyamatos forgó mozgást is végez. Kaylyn Messer meg is örökítette a meglepő látványt videón és fényképeken:











Ez a jelenség ugyan hasonlítható a gabonakörökhöz, de ellentétben azokkal, ennek kialakulására teljesen természetes magyarázat van. Kialakulásának feltétele a hosszan tartó, fagyos időjárás, és egy lassú folyású folyó, melynek felszínén elkezdődik a jegesedés, illetve a folyó sodrásában kialakuló örvény jelenléte. Legtöbbször Skandináviában, illetve Észak-Amerikában figyelhetőek meg, logikusan, hiszen ezeken a helyeken adottak a legjobb feltételek kialakulásukhoz, de már találkoztak a jelenséggel Angliában és Walesben is. Esetenként 15 méter körüli átmérőjű jégkorong is kialakulhat.
Az összefüggő jégpáncélból letörő jégdarab az örvény okozta folyamatos körforgásba kezd, és ahogy újra meg újra nekiütközik az őt körülvevő jégpáncélnak, fokozatosan szabályos kör formára kopik a széle.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Forrás: Wikipédia, Kaylyn Messer blog

Jégzajlás a Dunán



A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István


Az 1963-as, fagyos időszakról készült visszaemlékezést a dunaiszigetek.blog oldal cikkében, további fényképekkel illusztrálva olvashatják.

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:
wp_20170108_11_55_09_pro

wp_20170108_12_02_05_pro

wp_20170108_12_05_22_pro

wp_20170108_12_12_15_pro

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog