Érdekességek | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Nyári napforduló

A csillagászati nyár kezdete 2018-ban június 21-én van, 10:08-kor.

Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló  június 21-re esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napfelkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik.
2018-ban nyugaton (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 18. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg keleten (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap 4:29-kor június 10. és 22 között.

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.







Nem esik napra pontosan egybe, de nagyon közeli ehhez a dátumhoz az a csillagászati esemény, amikor a Föld a Nap körüli pályájának legtávolabbi pontján van, azaz amikor eléri a naptávolpontot (aphélium). Bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ennek az elipszisnek nem a közepén helyezkedik el a Nap, ebből adódik a két csillagászati esemény a naptávolpont (aphélium) és a napközelpont (perihélium).
naphold2017

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2018 június 21-én 10:08 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.

A Június 21-hez legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a NAP napját.

Forrás: Wikipédia; Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.


Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Árhullám indul várhatóan a Dunán június 14-15-től

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Júniusi Jeles Napok

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

    • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
    • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
    • június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
    • június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
    • június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
    • június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
    • június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

biai utcakep

  • június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2016-ben pontosan 06.20. 22:34-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
  • június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.

Dunai árhullám 2018.05.15-től

Az elmúlt hetekben nem csak hazánkban volt zivataros az időjárás, hanem a Duna vízgyűjtőjének térségében is többször alakult ki heves zivatar, felhőszakadás is. A lehullott csapadéknak köszönhetően hirtelen és erőteljes vízszint emelkedés, árhullám indult el a Dunán, illetve ugyancsak emelkedés várható a Duna magyarországi mellékfolyóin. A dunántúli folyókon 1. és 2. fokú árvízvédelmi készültséget is el kell várhatóan rendelni a héten, a hét eleji esőzéseknek köszönhető hirtelen vízszintemelkedés miatt.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az árvízvédelmi készültségi szintet a Dunán nem haladja meg sehol sem, a Rábán, a Murán és a Dráván azonban több helyen is el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget.
Alább láthatják a 2018.05.16-án kiadott előrejelzést az árvízvédelmi készültséggel érintett állomásokra, illetve egyes dunai állomásokra.
Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Duna

 

 

 

 

 

 

 

Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

Írta: Lenkei Péter, Levegő Munkacsoport, Környezeti Tanácsadó Iroda vezető

 

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „ füstgyárat ”

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

 
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

 
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.

Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

 
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

 
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

 
Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

 
Sztirén: 6,8 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g

Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

 
Dibenzo-furán: 0, 45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

 
Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

 

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrög képződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

 

Avarégetés légszennyezésének mérése Gödön

A „Tiszta levegőt Gödön” Facebook csoport felkérésére megmértük az avarégetés légszennyezését Gödön. A mérés rámutatott, az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen.

God_avaregetes_tableau

 

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

Kt.48. §  (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása

Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 000 forint is lehet.

Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 42 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.

 

Mit tesznek az önkormányzatok?

Mivel általában legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapest területén rendeletileg tiltott az avar és kerti hulladék égetése (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. Rendelet, Budapest Főváros szmogriadótervéről), máshol azonban általában szabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Ezt az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is megállapította vizsgálatában.

A KÖTHÁLÓ felméréséből kiderült, hogy más települések is felsorakoztak a lakosság egészségét védők sorába. Pest megyében 16 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.
Terkep
Mit tesznek a civilek?

A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetű légszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékes államtitkárságnak, a minisztérium háttér-intézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.
Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában.

 

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un. allelopatikus  vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

 

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és a még ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.

A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.

 

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

 

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

https://www.ewg.org/skindeep/

 

Májusi Jeles Napok

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
    A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
    Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
  • május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
  • május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
  • május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
  • május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
  • május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
  • május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
  • május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
  • május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
  • május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
  • május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
  • május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
  • május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
  • május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
  • május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
  • május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
  • május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Megdöbbentően erős fenyővirágzás az Alpokban

A hirtelen jött meleg és áztató esőtől mentes, szeles időjárásnak köszönhetően kiugróan erős / hirtelen virágzásba kezdtek az osztrák Alpok fenyőerdői. A fotón szemmel látható sárga por nem más, mint a lucfenyők virágpora.
Forrás: Sabine Heidi Röhring / Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Lyridák meteorraj

2018-ban április 22-én, vasárnap éri el a Lyridák meteorraj a maximumát, de kisebb intenzitással április 16. és 25. között megfigyelhető.

E meteorraj ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumban óránként átlagosan 15-18 meteort várhatunk belőle, de időnként kitöréseket is produkál, 1982-ben például óránként 90 meteorral tetőzött. Ennek oka, hogy Földünk kb. 60 évente találkozik a raj szülő égitestjének, a Thatcher üstökösnek egy sűrűbb anyagszemcsékből álló porfelhőjével. Azaz a következő kiugróan látványos meteorhullásra még több évtizedet kell várni.

Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg elsősorban hullócsillagai. A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt és egy francia csillagász, Dominique Arrago nevéhez fűződik. Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz a meteorok csóvája a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig. A nevét adó csillagkép, a Lant (Lyra) irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns hajnalban már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Áprilisi Jeles Napok

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • április 1., 1960: Az első meteorológiai műhold (Tiros-1) felbocsájtása.
  • április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
  • április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
  • április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
  • április 12., 1934: Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
  • április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
  • április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Természetesen ez nem ennyire sarkos. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
  • április 22.: A Föld Napja.
  • április 22-24.: Lyridák meteorraj. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
  • április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
  • április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
  • április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.