Pörgő jégkörök

A gabonakörökhöz hasonló jelenségre lett figyelmes Kaylyn Messer, az otthonától nem messze található Middle Fork Snoqualmi folyón, Seattle szomszédságában, Washington államban. Több méter átmérőjű, teljesen szabályos, folyamatos forgó mozgást végző jég-korong volt látható a folyó közepén.

Nem csak hazánkban, illetve Európában, hanem az Egyesült Államok északi felén is komoly fagyok vannak/voltak az elmúlt időszakban. Hatására sok természetes víz, tavak és folyók egyaránt befagytak, illetve jegesedés indult meg rajtuk. A Middle Fork Snoqualmi folyón, a jégpáncélban meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ott élők. Teljesen szabályos kör alakú jégkorong alakult ki, mely folyamatos forgó mozgást is végez. Kaylyn Messer meg is örökítette a meglepő látványt videón és fényképeken:











Ez a jelenség ugyan hasonlítható a gabonakörökhöz, de ellentétben azokkal, ennek kialakulására teljesen természetes magyarázat van. Kialakulásának feltétele a hosszan tartó, fagyos időjárás, és egy lassú folyású folyó, melynek felszínén elkezdődik a jegesedés, illetve a folyó sodrásában kialakuló örvény jelenléte. Legtöbbször Skandináviában, illetve Észak-Amerikában figyelhetőek meg, logikusan, hiszen ezeken a helyeken adottak a legjobb feltételek kialakulásukhoz, de már találkoztak a jelenséggel Angliában és Walesben is. Esetenként 15 méter körüli átmérőjű jégkorong is kialakulhat.
Az összefüggő jégpáncélból letörő jégdarab az örvény okozta folyamatos körforgásba kezd, és ahogy újra meg újra nekiütközik az őt körülvevő jégpáncélnak, fokozatosan szabályos kör formára kopik a széle.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Forrás: Wikipédia, Kaylyn Messer blog

Jégzajlás a Dunán



A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István


Az 1963-as, fagyos időszakról készült visszaemlékezést a dunaiszigetek.blog oldal cikkében, további fényképekkel illusztrálva olvashatják.

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:
wp_20170108_11_55_09_pro

wp_20170108_12_02_05_pro

wp_20170108_12_05_22_pro

wp_20170108_12_12_15_pro

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

Egyre több természetes vizünk fagy be

 

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Jég
Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél - fotó: Opre Gábor

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, “hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

Zúzmara vagy dér?

Télen nem csak az utóbbi években oly ritkává vált havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

 

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

  • Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

durva zúzmara

durva zúzmara

  • Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.

finom zúzmara

finom zúzmara

  • Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

tollas zúzmara

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Trükkfelvétel vagy igazi?

Igencsak ritka látványt fotóztak Észak-Karolinában a héten. Egy parkolóban ottmaradt egy Jeep jégszobra.

A witn.com hírportálnak, egyik olvasójuk által beküldött fényképén egy városi terepjáró orrészének tökéletes szobra látható életnagyságban.
image
Sokan a csodájára jártak a jéglábakon földön álló szobornak, és sokakban felmerült, hogy valamiféle trükkről, kandi kamerás forgatásról van szó.

Pedig nem trükk, teljesen valódi!
A meteorológiai mérési adatbázisból kikereshető, hogy a térségben ónos eső és egész nap fagypont alatti hőmérséklet volt a fénykép készítésének idején. Így a szobor valószínűleg úgy keletkezett, hogy a vásárlásból visszatérve az ónos esőtő miatt jégpáncélba burkolódzott autó motorját beindították melegedni, amíg pakoltak. A felmelegedett motorházon és környezetében a jégréteg kissé megolvadt, de ahhoz elég vaskos volt, illetve elég erős volt a fagy, hogy megtartsa formáját. Majd induláskor könnyedén lecsusszant a járműről, mikor kitolattak alóla.

Forrás: http://www.witn.com

Fagy volt hajnalban


Megdőlt péntekre virradóra az erre a napra vonatkozó, hivatalos, országos hideg rekord.

Pápán -2 Celsius-fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomása. Emellett Nagykanizsán mértek hasonlóan alacsony hőmérsékletet, ott -1,9 fok volt az éjjel.
Az eddigi rekordot 1973-ban mérték Szentgotthárdon, akkor -0,9 fokot rögzítettek, így az új rekord az eddiginél több mint 1 fokkal alacsonyabb.

Májusi hajnalokon nem különleges a hasonló lehűlés, gyakori, szinte minden évben előforduló jelenség az ún. “talaj menti fagy”. Leggyakrabban a nép időjós naptárban “Fagyosszentek” néven szereplő időszakban (május 12-14. és május 25.), illetve e napok körül jelentkezik. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal.
Oka, hogy derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy alakul ki.
A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.

2 hónapig a hó alá temetve

Egy hó-robogózó kiránduló talált rá 2012 február 12-én arra a svéd férfire, aki már hónapok óta várta megmenekítőjét az intenzív havazás miatt autójába ragadva.

A 44 éves Peter Skyllberg, valamikor decemberben, de lehet, hogy még november végén akadt el járművével az észak svédországi Umea városka külterületén. Csodával határos módon mégis életben volt, mikor rátaláltak. A nagy hidegek ellenére (-30 fok is előfordult) elkerülte a megfagyást, amit feltehetőleg annak köszönhet, hogy az autót beborító hóréteg szigetelte valamennyire a belső légteret, mintegy igluként “üzemelve”, így a hőmérséklet bent nem süllyedt 0 fok alá, illetve szerencséjére jó meleg ruházatban indult el otthonról.

A helyi média a hír hallatán már az emberi hibernációval kapcsolatos következtetéseket kezdett emlegetni, amit a megkérdezett szakértők azonnal megcáfoltak.
Élelmiszer ugyan nem volt nála, de a folyadékpótlásról a hóból tudott gondoskodni. Dr. Segerberg, a norrland-i egyetemi kórház főorvosának elmondása szerint hibernációról nem beszélhetünk az eset kapcsán. A hideg hatására ugyan lelassul az emberi szervezet anyagcseréje, de ez nem hasonlítható össze pl. a medvék téli álmával. A főorvos felhívta a figyelmet, hogy bármely egészségesen táplált ember kibír 1 hónap éhezést, ha a folyadékpótlásról tud gondoskodni, a túlsúllyal, “zsírtartalékkal” is rendelkezők pedig ennél hosszabb időt is átvészelhetnek. Az orvosi vizsgálatokat arra következtetnek, hogy a “szerencsés túlélő” 15-20 kg-ot fogyott a fagyos rabságban.

Forrás: The Telegraph

Nem engedik be Romániába a kamionokat a hideg miatt

Sok kamionsofőr kényszerült előre be nem tervezett “pihenőre” a román román határátkelőknél a fagyos időben.

A román hatóságok a rendkívüli időjárás miatt lezárták a határátkelőhelyeket a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek előtt, ezért a rendőrség várakozóhelyeket jelölt ki a kamionoknak.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely


Forrás: MTI

Jéghelyzet

A már több mint egy hete tartó egész napos fagyoknak köszönhetően az állóvizek után folyóvizeink felületén is egyre nagyobb, összefüggőbb jég alakul ki. Még a legnagyobb folyóinkon is akadályozhatja összefüggő jég a hajós közlekedést.

A vízügyi hatóságok jelentései alapján készített körkép:

Tovább vastagodott a jég a Zala folyón és a Kis-Balatonon; első fokú jégvédelmi készültség van érvényben, amely fokozott figyelőszolgálatot jelent – közölte a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Nádor István tájékoztatása szerint a Kis-Balaton szivattyútelepeinél nyolc-kilenc centiméter vastag az összefüggő jég, rajta a hóréteg nyolc-tíz centiméter. A Kis-Balaton zsilipjeinél 12-15 centiméter vastagságúra hízott a jég, a hóréteg öt centiméter, a tározót teljes szélességben állójég borítja.
A Zala folyó Zalaegerszeg térségében egyelőre jégmentes, de az andráshidai fenéklépcsőnél és Zalalövő térségében a vízfelület 80 százalékát jég borítja. Zalaapátiban a közúti hídnál 12 centiméteres a jégréteg, amely a folyót teljes szélességében borítja.
A Zalavárt Zalaszabarral összekötő út hídjánál szintén jegesedés tapasztalható, a folyót teljes szélességében öt centiméteres havas jégréteg borítja.

Készítette: Földi Imre MTI

Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján, a Duna hazánk határain belüli szakaszán a jégzajlás 20-80 %-os. Összefüggő jégtakaró nincs, a Sió-csatorna viszont befagyott. A mohácsi kompközlekedés még kedden (febr. 07.) leállt.

Készítette: Mészáros János, MTI

A Tiszán már komolyabb a helyzet. A folyó teljes szakaszán befagyott. A legtöbb helyen összefüggő, állójégről érkezett jelentés ma reggel. Csak egyes szakaszokon (Tiszabecs, Tivadar, Záhony, Vásárosnamény, Tiszaroff, Csongrád, Szeged) fordul elő töredezett jégtakaró, de a jégtáblák már feltorlódtak, lényegében egy helyben állnak.
A Tisza mellékfolyóin is hasonló a helyzet.

A vízügyi hatóságok és a katasztrófavédelem fokozottan felhívja a figyelmet, hogy a folyóvizek jegére nem szabad rámenni, mert rendkívül veszélyes, az állóvizeken pedig csak a sportolásra kijelölt helyek használhatók biztonsággal.

Forrás: MTI, Országos Vízjelző Szolgálat

Hidegrekordok

Igencsak hideg idő ígérkezik a következő hétre, de ez még ‘szerencsére” jelentősen elmarad a nemzetközi, de még a hazai rekordoktól is.

Hazánkban az eddig hivatalosan regisztrált legalacsonyabb hőmérséklet -35 C fok volt. Ezt Görömbölytapolcán mérték, 1940.2.17-én.

Európában a leghidegebb eddig -58.1 C fok volt, amit Oroszország európai részén, Ust-Shchuger-ben mértek 1978.12.31-én.

A világrekord pedig -89.2 C fok, amit ugyancsak az oroszok mértek, 1983.07.21-én, de nem Oroszországban, hanem a Vostok kutató állomáson, ami a Déli-sarkon található.