zivatar | Eumet.hu – Időjárás-előrejelzés

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Országszerte károkat okoztak a felhőszakadások

Főként fakidőlések és a sok esővíz miatt riasztották a tűzoltókat a szerdai vihar idején – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője az MTI-vel. Dóka Imre később azt mondta: szerdán kora estig országszerte csaknem 180 riasztásuk volt a tűzoltóknak a vihar következtében.

Peremfelhő Zichyújfalunál. fotó: Boldis Beáta

Dóka Imre elmondta, a szerdai vihar többnyire a fővárosban és Pest megyében, valamint kisebb mértékben Bács-Kiskun és Csongrád megyében okozott gondot.
A tűzoltóknak csak Budapesten 45 riasztásuk volt a vihar miatt, ezek többsége a X., a XIV., a XV., a XVII. és a XIX. kerületből érkezett. Jellemzően kidőlt fákat távolítottak el, valamint ott segédkeztek, ahol a felgyülemlett esővíz valamilyen épületet vagy értéket veszélyeztetett – közölte.
A tűzoltók jelenleg is sok helyen dolgoznak a károk felszámolásán – tette hozzá.

A szóvivő később az ország többi területéről is beszámolt károkról. Jellemzően kidőlt fák, elárasztott pincék, elakadt járművek miatt riasztották a tűzoltókat.

A Pest megyei Tápiószelén villám csapott egy lakóházba, Szigethalom és Szigetszentmiklós több utcájában víz árasztotta el a pincéket. Pomázon a hegyekből lezúdúló esővíz villámárvizet okozot a Dera-patakon.  Pomáz Város Önkormányzata árvízvédelmi készültséget rendelt el, a patak menti házak védelme érdekében. A helyi önkéntes tűzoltóság folyamatosan szivattyúzta az elöntött területeket, tisztította az eldugult átereszeket.
Békés megyében, Gyulán két helyre is riasztották a város tűzoltóit. Az Újkígyós felé vezető úton kidőlt fát távolítottak el a tűzoltók, a Nagyváradi úton leszakadt villanyvezeték miatt kérték a segítségüket.
Csongrád megyében fakidőlés és vízeltávolítás céljából riasztották a tűzoltókat. Röszkén lakóépületet veszélyeztetett a hirtelen lezúduló eső, Szegeden több helyen is fák dőltek ki.
Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megyéből is több bejelentés érkezett viharkárok miatt.
A megyék hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói folyamatosan dolgoznak a káresetek felszámolásán – tájékoztatott a katasztrófavédelem.

Forrás: MTI

Medárd napja

június 8.: Medárd napja.

A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

Özönvízszerű esőzések a Dunántúlon és északon

A napok óta a Kárpát-medencében “fortyogó” páradús, fülledt légtömeg igen labilis időjárási helyzetet idézett elő hazánkban is, melynek hatására a Dunántúlon és az Északi-középhegységben és környezetében sokfelé özönvízszerű esőzések, viharos zivatarok, felhőszakadások és jégeső is előfordult.

Az elmúlt 24 órában, azaz kb. vasárnap déltől hétfő délig lehulló csapadékmennyiség helyenként megközelítette vagy meg is haladta a havi átlagot.
Mivel jellemzően (bár nem minden esetben) konvektív, azaz helyben kialakuló, kisebb körzeteket érintettek ezek a csapadékgócok, az egyes konkrét pontokon lehullott csapadék mennyisége még kis távolságon belül is nagyon különbözhet. A Dunántúli-középhegységben esett a legtöbb csapadék. Ott előfordultak mérőhelyek, ahol az 50 mm-t is meghaladta az egy nap alatt lehullott eső mennyisége.
Az ilyen felhőszakadások, különösen hegyek, dombok lábánál, a völgyekben gyakran okoznak villám-árvizeket, amikor is egy-egy kisebb patak, folyó, a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esőtől annyira megduzzad, hogy kiönt a medréből
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett csapadék térképen egész jó megközelítéssel lehet látni, hogy merre esett sok eső:
24ocs

Forrás: OMSZ

Villámcsapástól gyulladt ki a Balatonnál táborozó gyerekek faháza

A gyerekek közül négyen füstmérgezést szenvedhettek.

(Illusztráció)

(Illusztráció)

Villám csapott egy faházba egy tábor területén Balatonalmádin, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az épület lángba borult, amit a tűzoltól eloltottak – írja a katasztrófavédelem.

A táborban 99-en tartózkodtak, közülük 88-an táborozó gyermekek, akik közül hárman feltehetőleg füstmérgezést szenvedtek, kórházba szállítják őket. Egy kísérőt pedig könnyű sérülésekkel szállítanak kórházba a mentők.

A tábor területén 13 faház található, ebből egy égett ki, de lakosságvédelmi intézkedésre nincs szükség.

Forrás: hvg.hu

Öt fürdőző sérült meg a Balatonba csapó villámtól

villambalatonA vonyarcvashegyi strandról öt embert vittek a keszthelyi kórházba, ketten súlyos, hárman könnyebb sérülést szenvedtek a Balatonba csapó villámtól csütörtökön – tájékoztatta Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese az MTI-t.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője, Tar Mihály szemtanúkra hivatkozva elmondta, hogy a villámcsapást követően egy 21 éves lányt életfunkciók nélkül hozott ki a vízből a barátja. A lány sikeres újraélesztésében a vízimentők mellett két közelben tartózkodó orvostanhallgató is segített. A másik súlyos sérült egy 61 éves nő volt, akit szintén társai hoztak ki a vízből.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a villámcsapás idején másodfokú viharjelzés volt érvényben, amikor tilos a fürdőzés, azonban a strandolók egy részét hiába figyelmezették erre. Hozzátette, nem számít rendkívüli jelenségnek, hogy vihar idején vízbe csap a villám.
Hogyan kerüljük el a balesetet villámlás idején? Cikkünkből megtudhatja: Teendők villámcsapás elkerülése érdekében


Forrás: MTI

Villám idény

Az elmúlt hetekben már jó pár villámlással is kísért zivatar kialakult hazánkban, villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani. Ilyenkor fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Hoffmann Ferenc   - ViharMagyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – tették hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

05.17. Mintegy száz riasztást kaptak a tűzoltók

Az országon pénteken végigsöprő zivatarral összefüggésben mintegy száz esethez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője szombat reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton azt mondta: a legtöbb esetben a viharos szél által leszakított faágak, kidőlt fák miatt hívták a tűzoltókat, de sok helyen okozott problémát a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is.
A Baranya megyei Babarcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Szentistvánon kitelepítésre is szükség volt. Az utóbbi településen volt a legkritikusabb a helyzet, ahol összesen 17 házban keletkezett kár a vihar következtében.
Számos helyen jelenleg is dolgoznak a katasztrófavédelem tűzoltó egységei – tette hozzá az OKF helyettes szóvivője.

Forrás: MTI

OKF: homokzsákokkal is védekezni kellett a sok eső miatt

MTI Fotó: Mohai Balázs

A heves zivatarok miatt ötvennél több kidőlt fához és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat. Több helyen a hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű eső okozott gondot, volt ahol homokzsákokkal kellett megvédeni a házakat a víztől – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője péntek reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton elmondta, hogy a csütörtökön, a kora esti óráktól kipattanó heves zivatarok miatt a tűzoltóknak egyre több helyen kellett beavatkozniuk. Az érintett megyékben a viharral összefüggésben több mint 80 riasztásuk volt, ezek között a legtöbbször Bács-Kiskun, Fejér és Pest megyében kérték a tűzoltók segítségét.
Ötvennél több alkalommal kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat, de 7 épületkárnál is be kellett avatkozniuk, máshol szivattyúzniuk kellett.
Esztergomban egy utcában több házat homokzsákokkal kellett megvédeni a víztől – mondta Hajdu Márton.
A csütörtöki heves zivatarok során volt ahol óránként több mint 100 kilométeres erősségű széllökést, másutt csaknem 50 milliméteres csapadékmennyiséget és jégesőt okozó zivatarcellát is rögzítettek.

Forrás: MTI 2013. május 3., péntek 7:20

Sikeres jégeső elhárítás Bács-Kiskunban

Sikerrel debütált a jégeső-elhárítás Bács-Kiskun megyében.
A helyi termelők kezdeményezésére, a HUNGAROFORCE és az EUMET.HU szoros együttműködésével idén május 1-én elindult a megye első önállóan üzemelő jégeső-elhárító rendszere.
Több más megyében jelenleg is folyik a rendszer kiépítése, Bács-Kiskunban ugyanekkor a védelem alatt álló terület mára már elérte a 300.000 ha-t és a szám folyamatosan növekszik.

A módszer a feláramlás magvasítása, melynek lényege, hogy mesterséges jégmagokat képeznek – 1 gép óránként 1 billiárd darabot -, ezekkel a parányi kristályokkal avatkoznak be a jégképződésbe. A talajfelszínen elégetve ezzel a speciális anyaggal dúsítják a levegőt, majd kristályokat a viharok előtti feláramlás juttatja a jégképződés helyére. Ennek eredményeként nagyméretű jég helyett rengeteg apró jégszem keletkezik, melyek további méretvesztés után jégkása vagy eső formájában érnek földet.
A beavatkozással tehát a jégszemek mérete jelentősen csökkenthető, így drasztikusan visszaesik a károkozó jégverések száma.
A tudományosan igazolt jégkárcsökkentő eljárások mindegyike ezen a hatásmechanizmuson alapul. Ezek közül a talaj menti magvasítás a legelterjedtebb, miután ez a módszer kínálja a legkézenfekvőbb, leginkább költség-hatékony megoldást a jégkárok mérséklésére.

A rendszer nagy területen a leghatékonyabb. Egy optimális háló kiépítése esetében hektáronkénti beruházás körülbelül 300 forint, az éves fenntartás költsége – hektáronként – az adott év időjárásától függ, de szélsőséges esetben sem haladja meg a beruházási költség felét.
Európa számos országában használt és jól bevált technika a gazdák tapasztalatai alapján nálunk is optimális és hatékony megoldást jelent.

A rendszer üzemeltető HUNGAROFORCE hathatós erőfeszítései, valamint az EUMET megbízható meteorológiai figyelmeztető előrejelzései együttesen meghozták az eredményt Bács-Kiskun megyében is. A rendszerhez csatlakozó termelők – területük méretétől függően – tízmilliós nagyságrendű értékmegóvásukról számoltak be egy-egy veszélyes időjárási helyzet idején.
A védett területeken csupán eső és jégkása hullott a leginkább jégveszélyes időjárási körülmények idején is. Ha az elmúlt hónapokban az ország más területein megtörtént igen komoly, terméspusztító jégverésekre gondolunk, ez nagyon komoly eredmény.

A Bács-Kiskun megyében alkalmazott hatékony jégvédelem megoldással szolgálhat azon termelőknek is, akik eddig tehetetlenek voltak a jégverésekkel szemben.

A védekező telepítés további részleteiről bővebb tájékoztatást az info@jegesoelharitas.com címen, illetve a +3670/603-44-11 telefonszámon érhetnek el.