Magas ózon koncentráció – 09.10.

Csütörtökön (2020.09.10.) kifogásolt volt levegő minősége 14 településen az ózon magas koncentrációja miatt- áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményében.

A Levegőhigiénés Index számításához használt adatok forrása: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Mint írják, az ózon koncentrációja az intenzív napsugárzás következtében a déli vagy kora délutáni órákban a legmagasabb, ilyenkor a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők légúti tünetei súlyosbodhatnak. Az ózon koncentrációja alacsonyabb beltéri környezetben, így az érintettek számára javasoljuk, hogy az említett időszakban kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban.

Egy korábbi cikkünkben részletesen írunk a talaj közeli ózon hatásairól, illetve a koncentráció növekedésének okairól:
Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

 

2020 nyara – hőségriadó nélkül

Bár országos napi melegrekordok nem születtek, hőségriadót sem kellett elrendelni, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a 2020-as nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

 

A 2020-as nyár a 16. legmelegebb volt 1901 óta.

Az évszak idei középhőmérséklete országos átlagban 21,1 °C volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 °C.

  • A június +0,6 °C-al melegebb volt az átlagnál,
  • a júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak,
  • míg az augusztus +1,8 °C-al volt melegebb az átlagnál. (Ezzel a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.)

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért átlaghőmérsékletek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai és globális viszonylatban az évszak földfelszíni hőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól:

A 2020 nyarán mért földfelszíni átlaghőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

A hőmérséklet szempontjából ezek szerint nem volt kiugró nyarunk. Lássuk mi a helyzet csapadék tekintetében, mert az mérések nélkül is állítható, hogy elhúzódó medárdi időszak és gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat.:

A statisztika szerint az idei év a 18. legcsapadékosabb nyarat hozta a mérések kezdete óta.

Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 mm volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál:

  • júniusban a szokásosnál 48 %-al,
  • júliusban 23 %-al,
  • augusztusban 27 %-al esett több csapadék országos átlagban, mint az évszakos átlag.

A 2020.08.31. 24:00 órát megelőző 90 napban mért csapadékösszegek sokéves átlagtól való eltérése. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Európai viszonylatban az évszakban mért hidrológiai adatok eltérése a sokéves átlagtól:

(forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

1. kép: napi csapadékösszegek átlaga
2. kép: földfelszíni levegő relatív pártartalma
3. kép: talajnedvesség 7 cm-es mélységig
4. kép: földfelszíni hőmérséklet (forrás: Copernicus Climate Change Service (C3S) )

 

Részletesebb elemzés:

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött. Június első napjain, a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 °C június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án haladta meg először a 25 °C az országos átlaghőmérséklet.
A napi maximum hőmérséklet ugyan július első felében gyakran elérte a 30 °C-ot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12-19. között az országos átlag mindössze 17,6 °C volt, csaknem 4 °C-al hűvösebb, mint a sokéves átlag.
Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 °C közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel.

A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont augusztus 30-án volt a legmelegebb. Délkeleten többfelé 37 °C köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 °C-ot Mezőkovácsházán mérték.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 mm csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 mm-t. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 mm csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék – jegyezte meg az elemzést készítő Országos Meteorológiai Szolgálat.

 

Forrás: MTI 2020. szeptember 5., szombat ; Copernicus Climate Change Service ; Országos Meteorológiai Szolgálat

Napi szélrekord a fővárosban

A rekkenő hőséget záró hidegfront, hétfő éjjel intenzív villámtevékenységgel, felhőszakadással és viharos, rekord erősségű széllel kísért zivatarokkal keresztezte Budapest térségét sokaknak álmatlan éjszakát okozva.

Max. széllökések 08.31.08:00 – 09.01. 08:00 között. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest János-hegy állomáson 110,9 kilométer/órás széllökést mért, mellyel megdőlt a fővárosi napi széllökés rekord. Augusztus 31-én az eddigi rekord 87,5 km/ó volt, amelyet Budapest belterületén regisztráltak még 2006-ban.

Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

 
A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.




Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

Magas talaj közeli ózon koncentráció – 07.31.

Magas, irritációs tüneteket okozó szintet meghaladó talaj közeli ózon koncentrációt mértek több nagyvárosban július utolsó napján.

Az Országos Tisztifőorvos közleménye, illetve az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján, 2020. 07. 31-én, pénteken kifogásolt volt a levegő minősége tizenhat mérőállomással rendelkező településen. Az érintett helyeken az ózon koncentrációja meghaladta azt az értéket, melynél a gyermekek, az idősek, illetve a krónikus légúti betegségben szenvedők légúti irritációt, légzési nehézséget vagy köhögést tapasztalhatnak.

2020.07.31-én mért levegőhigiénés index

 

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

A magas talaj közeli ózon koncentráció:

  • a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
  • gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
  • súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
  • súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
  • csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
  • növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

 

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

  • tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
  • közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
  • ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatást adott ki az egyes légszennyező anyagok egészségi kockázatot jelentő szintjeiről.
Ez alapján, 8 órás átlagérték esetén az a legalacsonyabb biztos szint, ahol már előfordulhatnak káros következmények 60 ppb. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem jelent kellő biztonsági ráhagyást a legérzékenyebb embereket érő bizonyos fajta akut káros hatások esetére.
A Svéd Környezeti Orvostudományi Intézet 1 órás értékként 40 ppb koncentrációt javasol, mint az emberi szervezet ózonterhelésének megengedett legfelső határa.
A környezeti orvostudomány sok szakértője azon a véleményen van, hogy a káros hatás legalacsonyabb küszöbértékének megállapítására — kockázatmentes ózonszint formájában — még nem áll rendelkezésre kellő kutatási anyag, információ.

 




 

Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

  • a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
  • napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

 

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

 

Felhőszakadások július 24-én

A július 24-én, pénteken este érkező ciklon a nyugati országrészbe jelentős mennyiségű csapadékot hozott. Több településen a 100 mm-t is meghaladta a 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége.

A 2020.07.24. 08:00 és 2020.07.25. 08:00 között lehullott csapadék összegek

Megdőlt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál nyilvántartott napi csapadékrekord: Vése községben 178 mm csapadék hullott, több, mint hetven milliméterrel meghaladva az eddigi rekordot. Az eddigi csúcstartó Nyírlugos volt, ahol 2010-ben ezen a napon 106,8 mm-t mértek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye alapján országszerte 225 káreseményhez riasztották a tűzoltókat a péntek éjszakai és szombati viharok, esőzések miatt. A felhőszakadás Somogy és Zala megye egyes térségeiben rendkívüli vízátfolyásokat, villámárvizeket és vízakadályokat okozott. Hozzátették: Nagyatádon, ahol a Rinya-patak lépett ki medréből, vasárnapra virradóra is folytatódott a védekezés, mert a víz több helyen épületeket, közműveket veszélyeztetett.

A nagy esőzés miatt kiáradt Rinya-patak vízével elöntött terület Nagyatádon 2020. július 26-án. *** Fotó: MTI/Varga György

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, MTI

Júliusi fagy a Bükk-fennsíkon

A MeteoPont mérése alapján, 2020 július 13-án hajnalban, a Bükk fennsíkon fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.

A Bükk-fennsíkon, 755 méter magasságban, egy karszthegységekben jellemző kis kiterjedésű mélyedésben/völgyben, ún. töbörben található mérőállomás online elérhető adatsorából kiolvasható, hogy hajnali 4:23-kor állt be a minimum érték -0,8 oC értékkel.

A MeteoPont Bükk-fennsíkon felállított állomásának hőmérséklet adatai 2020.07.12. 18:20 és 07.13. 18:20 között

A jelenség bármilyen meglepően hangzik, nem ritka azon a vidéken, melynek mikroklímája jelentősen eltér a környezetétől. Nyaranta, hidegfront utáni szélcsendes, derült éjszakákon gyakran süllyed fagypont közelébe a hőmérséklet, különösen a fennsíkon található kisebb kiterjedésű mélyedésekben, völgyekben.

Forrás: MeteoPont

Felhőszakadások, villám-árvizek 2020.06.26-án

A pénteki felhőszakadások elsősorban az ország északkeleti térségét érintették, igaz, a hajnali órákban még a Balaton környezetében és a középső országrészben is előfordultak jelentős csapadékösszegek.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivőjének beszámolója alapján péntek este, éjjel mintegy 180 helyszínre kellett kivonulniuk az ország 14 megyéjében a tűzoltóknak a viharok miatt. Főként az elöntött pincék, illetve lakóingatlanok adtak munkát a tűzoltóknak, de elakadt jármű és fakidőlés miatt is be kellett avatkozniuk. A legtöbb káreset Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében történt péntek éjfélig, majd hajnalban Heves megyéből is több, mint 40 riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése alapján olyan terület is volt, ahol több, mint 100 mm-nyi eső zúdult le 24 óra leforgása alatt:

 

Felhőszakadások 2020.06.14.

Országszerte sok helyen okoztak fennakadásokat a vasárnap délutáni viharok. Budapesten több mint 350 helyre vonultak ki a tűzoltók az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye alapján. Veszprém megyében haláleset is köthető a viharhoz.

Hazánkban, átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, amivel a nyár első hónapja kiérdemli az év legcsapadékosabb hónapja címet. Még, vagy épp ennek tudatában is meglepő, hogy vasárnap 24 óra lefogása alatt többfelé elérte a lehullott csapadékösszeg a havi átlag mennyiséget. A rekorder Berettyóújfalu lett, ahol 81.9 mm-t mért az Országos Meteorológiai Szolgálat, de a top 10-es listában szerepel a főváros is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat TOP10-es csapadéklistája a 2020.06.14. 06:00 és 2020.06.15. 06:00 között lehullott csapadékösszegekkel:

Az OKF helyettes szóvivője, Dóka Imre azt nyilatkozta, hogy a nagy mennyiségű csapadék Budapest valamennyi kerületében munkát adott a tűzoltóknak. A fővárosra, a kora délutáni órákban lecsapó vihar 1-3 óra leforgása alatt 30-60 mm-nyi csapadékot zúdított. Számos helyen átmeneti jégeső is kísérte a felhőszakadást. A vihar következtében kialakult villám árvizek, fakidőlések miatt a tűzoltókhoz több, mint 350 riasztás futott be pár óra lezajlása alatt.
A Budapestet érintő vihar idején készült csapadékradar animáció:

Nem csak a fővárost érintette jelentős felhőszakadás a nap folyamán. A hegyekből lezúduló eső nagy mennyiségű sarat és egy beszakadt mellékút törmelékét hordta a 10-es főútra, ezért a rendőrség lezárta az út Üröm és Solymár közötti szakaszát – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Pilisborosjenő 2020.06.14. forrás: MTI/Lakatos Péter

Szintén az esőzések miatt riasztották több esetben a katasztrófavédelem munkatársait Fejér megyében Bicske és a Váli-völgy térségébe, Komárom-Esztergom megyében Tatabánya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Szolnok környékére.
A Balatonnál jellemzően kisebb fakidőlések miatt kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, akik még délután is országszerte több helyszínen dolgoztak.

Sajnos haláleset is köthető a vasárnapi viharokhoz. A Veszprém megyei Tótvázsonyban meghalt egy nő, akit elsodort egy felhőszakadás okozta villámárvíz -számolt be róla a Veszprém Megyei Rendőrkapitányság szóvivője.
Kucsera Katalin elmondta: a 66 éves nő a férjével vasárnap délután a kertjük végében levő hídpillért akarta megtisztítani az eső miatt megáradt időszakos vízfolyás hordalékától, ám belecsúszott a vízbe, és a villámárvíz mintegy 70 méteren sodorta magával. A bajba jutott nőt a katasztrófavédelem munkatársai húzták ki a vízből, de a mentők már nem tudták újraéleszteni.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései a vasárnap reggel 06:00 és hétfő reggel 06:00 között lehullott csapadékról. A térképes megjelenítésen jól látszik, hogy a csapadék szórványos jellegű volt, azaz nem mindenhol és nem azonos intenzitással esett.:

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

4 megye kivételével feloldották a tűzgyújtási tilalmat május 6-tól.

A még április 9-én elrendelt országos hatályú tűzgyújtási tilalmat az elmúlt napokban csapadékosabbra forduló időjárásnak köszönhetően 4 megye kivételével feloldotta a Nébih. A tilalom továbbra is fennáll Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, a többi megyében 1,5 hónap után feloldásra került.

A 2020.05.26-án érvényben lévő tűzgyújtási tilalom térkép (friss térkép elérhető a képre kattintva) Forrás: Nébih

Arról, hogy mit szabad és mit tilos csinálni tűzgyújtási tilalom idején ezen az aloldalunkon olvashat: Tűzgyújtási tilalom