EuMet Időjárás előrejelzés

A Velencei-tó 120 centiméteres vízállása ugyan még elmarad a minimális szabályozási szinttől, átlagosan csapadékos időjárás esetén azonban a következő négy hónapban elérheti azt, és az üdülési szezonban is a sávon belül maradhat – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Csonki István elmondta: a tó vízállása 120 centiméter, amely a tavaly október 14-én észlelt 100 centiméteres minimumhoz képest húsz centiméteres vízszintemelkedés, de még mindig tizenöttel elmarad a minimális szabályozási szinttől, és tavaly, az év azonos napján is magasabb, 136 centiméteres volt a vízállás.
Hozzátette: a 2013-as év első hónapja rendkívül csapadékos volt. A Velencei-tó vízgyűjtőjére ebben az időszakban 65,4 milliméter csapadék hullott, 34 milliméterrel több, mint a sokéves januári átlag. Úgy vélte, hogy átlagosan csapadékos időjárás esetén a következő négy hónapban a Velencei-tó vízszintje nagy valószínűséggel a szabályozási sávba (130-170 centiméter) emelkedik és az üdülési szezonban is ott marad. A tóhoz kapcsolódó két tározóban pedig várhatóan 3-4 millió köbméternyi, vízpótlásra felhasználható vízmennyiség is összegyűlhet.
A Pátkai-tározó jelenlegi vízszintje 464 centiméter. A vízpótlásra jelenleg rendelkezésre álló vízmennyiség 1 millió köbméter, ami a Velencei-tóra vonatkoztatva mintegy 4 centiméteres emelkedésnek felel meg.
A Zámolyi-tározó vízállása 178 centiméter, ami 254 centiméterrel alacsonyabb a tavalyi év azonos napján észlelt vízállásnál. Ennek oka, hogy 2012 őszén a tározót teljesen kiürítették.

Forrás: MTI

A csapadékos időjárás hatására elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje – mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn.

Csonki István tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg.
Kiemelte: csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el.
Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé – mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.
Csonki István beszélt arról is, hogy több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkal összefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket képtelenségnek nevezte. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk – tette hozzá.
A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre “lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki – jegyezte meg Csonki István.

Forrás: MTI

Befejeződött a Tisza-tó téli időszakra meghatározott vízszintjének beállítása, melynek során több tízmillió köbméter vizet engednek le a 124 négyzetkilométer vízfelületű tározóból – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) kiskörei szakaszmérnöke pénteken az MTI-vel.

Fejes Lőrinc elmondta: október 29. és november 13. között a Kisköre-felső vízmércén mért 724 centiméteres vízállásról a 610 és 620 centiméter közötti vízszinttartományba állították be a víz szintjét. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzák a tavon télen kialakuló jégtakaró partrombolását.
A Kötivizig a tározótó vízszint-csökkentési ütemét az idén kora ősszel is a horgászegyesületek, a szabadtéri vízi létesítményeket üzemeltetők, a vízi rendőrség, valamint több hatóság és turisztikai szervezet javaslatát figyelembe véve határozta meg.
A nyári vízszintet várhatóan 2013. március végén állítja be a szakaszmérnökség az időjárás, a vízállás és a térség csapadékviszonyainak függvényében.

Forrás: MTI

Október végén kezdik meg a Tisza-tó téli időszakra meghatározott és 2013 tavaszáig érvényben lévő vízszintjének beállítását; a várhatóan november közepéig tartó műszaki művelet során több tízmillió köbméter vizet engednek le a 124 négyzetkilométer vízfelületű tározóból – közölte az érdekeltekkel folytatott keddi egyeztetés után Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) szakaszmérnöke az MTI-vel.

A vízszint csökkentésére azért van szükség, hogy elhárítsák a téli időjáráskor előálló veszélyeket, és megakadályozzák a tavon kialakuló jégtakaró partrombolását – tette hozzá a szakember.
A Tisza-tavat várhatóan október 24-28. között kezdi el apasztani a Kötivizig. A tó téli vízszintje mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés után, az üzemelési szabályzatban meghatározott maximális, a Kisköre-felső vízmércén mért 620 centiméteres vízállással a tervek szerint november közepére áll be. Az apasztás üteme az első két napon 10, ezt követően napi 7-8 centiméteres lesz a vízjárás, a hidrometeorológiai helyzet, valamint a halvándorlás figyelembevételével.
A Kötivizig a tározótó vízszint-csökkentési ütemét a horgászegyesületek, a szabadtéri vízi létesítményeket üzemeltetők, a vízi rendőrség, valamint több hatóság és turisztikai szervezet javaslatát figyelembe véve határozta meg.
A tavaszi vízszintre visszaállás várhatóan 2013 március végén történik meg a hidrometeorológiai helyzet függvényében.

Forrás: MTI

A vízjelző szolgálat szüneteltetése ellehetetleníti a folyamatos ár- és belvízi helyzetértékelést, ami a mérnökök munkáját is közvetlenül érinti, hiszen a hídépítést és a műszaki beavatkozásokat befolyásolják például árhullámok is – közölte a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) csütörtökön az MTI-vel.

“Munkaszervezési okok miatt 2012. június 5-től az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatási és közreadási kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni.” – olvasható a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) vízjelző szolgálatának honlapján. A honlapon egyedül a dunai vízállás és gázlóviszonyok adatai érhetők el.
Reich Gyula, az MMK vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke közleményében azt írta: “sokak mindennapi életébe beépült, pótolhatatlan információbázis csukódott be.”
A közlemény szerint a Magyar Mérnöki Kamara küldöttközgyűlése május 19-én határozatban hívta fel a figyelmet, hogy az 1835 óta gyűjtött Központi Hidrológiai Adattár és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok köztulajdonban tartása, egységben maradása és a mindenkori hozzáférés biztosítása nemzeti érdek.
Ebből a hármas követelményből egy, a mindenkori hozzáférés most megsérült – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hozzátette: fontos jelzés ez arra nézve, hogy okkal aggódunk a másik kettőért is, hazánk vízrajzának ismeretanyagáért, sok környezeti, vízminőségi adatért, az ezeket kezelő szakmai műhely sorsáért.
A mérnöki kamara elengedhetetlennek tartja a VITUKI helyzetének gyors rendezését, működőképességének, egységének a fenntartását, az állami kötelezettséget képező feladatok finanszírozásának megoldását.
Szerdán az LMP hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatokat szolgáltató háttérintézménnyel együtt megszűnik a hivatalos vízállásjelentés és -előrejelzés. Jávor Benedek frakcióvezető közleményében arra emlékeztetett, hogy a 120 éve folyamatosan közölt vízügyi adatok nem csupán a hajósok munkájához, hanem az ártéren élő 3-4 millió ember mindennapi életéhez is nélkülözhetetlenek.