EuMet Időjárás előrejelzés

Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.

Fotó: Pólikné Balázsi Éca Facebook – Kazincbarcika 2020.01.02.

A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:

• A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
• Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
• Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az „ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.

A köd és rétegfelhőzet eloszlása esetén, a derült égbolt lehetővé teszi, hogy műholdfelvételen át is megvizsgálhassuk ezeknek a kis körzeteket érintő ipari havazásoknak az eredményét:

Sentinel-2 L1C műhold által 2020.01.25-én készített kép Forrás: https://apps.sentinel-hub.com/sentinel-playground

Csala Dénes, a SZÉKELYDATA blog szerzője átfogó kutatást végzett a népi időjóslások beválásáról. Örömmel olvastuk, hogy a kutató munkát az Eumet.hu oldalon található Jeles Napok gyűjtemény is segítette. Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések?

Azoknak akiket csak az eredmény érdekel, a kutatás eredménye: a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%.

Azoknak, akiket részletek is érdekelnek:

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból rakták össze. Olyan állomásokat használtak, melyekről naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt.

Az idősorok az 1950/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ~60 év és ~28 település → ~1680 adatpont állt rendelkezésre.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható. A kutatás során vizsgálták a jóslatban szereplő feltétel teljesülését, majd pozitív eredmény esetén a jóslat teljesülését.

Az adatokból összességében az olvasható ki, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenek: Sándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

A részletes eredményeket a SzékelyData blog olddalon olvashatják: A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Itt az aktuálisan sokakat érdeklő karácsonyi témakörrel kapcsolatos 2 jóslat eredményeit osztjuk meg:

Az időjóslatok érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatják be. Az első tengely a feltétel, a második tengely a jóslat teljesülését ábrázolja, éves bontásban.

A további 48 népi megfigyelés részletes adatait a cikkünk alapjául is szolgáló eredeti cikkben találják: SzékelyData – A nagy népi időjóslás-teszt??️?️❄️

Részleges holdfogyatkozás lesz 2019. július 16/17-én, keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás nagysága 66%, vagyis a holdátmérő kb. kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is igen látványos jelenségnek ígérkezik.

A fogyatkozás országszerte látható lesz.

A fogyatkozás lefolyása: 

• félárnyékos (penumbral) idő: 5 óra 33 perc 43 mp, magyar idő szerint 20:43-tól.
• részleges (umbral) idő: 2 óra 57 perc 56 mp, magyar idő szerint 22:01-től.
• maximális fázis 21:30:43 UT, azaz magyar idő szerint 23:30:43 -kor lesz.

Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését (66 %-ot) 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így közel 3 órán át tartó jelenségre készülhetünk.

A Hold a Földről nézve a fogyatkozás idején (magyar idő UTC+2) forrás: Wikipédia

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok három féle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

1. Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken;
2. Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe;
3. Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.

Május 27-én, hétfőn, az orosz űrügynökség sikeresen Föld körüli pályára állított egy navigációs műholdat. 

Soyuz-2.1b rakétájába villám csap 2019.05.27-én

A kilövés nem volt zökkenőmentes. A Pleszek űrközpontból, egy Soyuz-2.1b típusú hordozó rakétán indították útnak a műholdat, melybe nem sokkal a startot követően hatalmas villám csapott, majd a rakétán áthaladva a földet is elérte.

A villámcsapás nem tudott kárt tenni a rakétában, így végül sikeresen pályára állították a műholdat. 

Nyikolaj Nesztecsuk őrnagy, az űrkilövő állomás főnöke elmondta, hogy Oroszországból gyakran, akár rossz időjárási körülmények között is indítanak rakétákat. Erre technikailag tökéletesen fel vannak készítve eszközeik, így ez a villámcsapás sem tudott kárt tenni a rakétában.

Mindenesetre a látvány rendkívüli, melyet az alábbi videón mi is megnézhetünk:

Nem ez volt az első eset, hogy villámcsapás érjen űrhajót felszállás közben. 

Például 1969-ben, az Apollo 12 indításakor is villámcsapás okozott átmeneti áramkimaradást, de sikerült a technikai hibát hamar orvosolni, így nem következett be tragédia. Ez volt az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon.

1987-ben pedig a Wallops kilövő állomáson 3, még kilövésre várakozó rakétát indított be egy villámcsapás, mely az indításhoz használt kábelekbe csapva rövidzárlatot okozott és idő előtt elindította a rakéták hajtóművét. Az eset iróniája, hogy a 3 kis méretű rakéta a viharok éjszakai légkörünkre kifejtett hatását tanulmányozta volna. A baleset épp ezért következhetett be, hiszen kilövésükhöz viharos körülményekre vártak.

Forrás: TASS Russian News Agency; Égen-Földön-Föld alatt

Idén egy Arany János verssel tisztelgünk a magyar költészet napja előtt, melyet Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünnepelnek.:

Arany János – SEMMI TERMÉSZET

No, kertész úr, ma szép esőnk volt:
   Éled fű és virág,
Büszkébben tolja égnek a fa
   Megifjult sudarát;
A levegő tisztán borul ránk
   Mint egy opál-paizs;
Egy-két nap ittasan hever majd
   Az útak pora is.

„Hja! lássa kérem, – az esőnek
   Örvendjen a paraszt,
Nem öntöz, – vár buzát az égből
   És kap helyette gazt;
Én bízom a kannába, csőbe,
   Attól zöldül gyepem;
Eső!… mit ért az én szakomhoz?
   Azt nem szivelhetem.

Ha vártam, elmarad; ha sok volt,
   Hétszámra meg nem áll,
S nem mondhatom: no, zárd el a csőt,
   Te Janó, te Mihál!
Tőből kimossa gyenge pástom,
   Az út iszap, mocsár,
Virágim dúlva, – felkötözni
   Egy héti munka vár.

Ha meg viharral, jéggel indult,
   (Mi nála rossz szokás)
S fát tördel és ágyat lepaskol:
   Van itt káromkodás.
Ezért mondom: hogy az eső oly
   ,Túlhaladt pont’ ma már,
Mint főzni a nyilt konyha, – melyen
   Vesződjék a szamár!”

Lám hova jutna a müvészet
   Csak egy pár századig:
De közbe ront a vad természet
   S belé kontárkodik.

(1877. aug. 17)

Április 1. Bolondok napja

A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja.

Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.

Tréfás előrejelzés helyett pár „időjárás” és meteorológia” témájú vicces képet, videót gyűjtöttünk össze:

Április 1-én indul és 7 hónapig tart a balatoni viharjelzés idén 85. alkalommal.

85 évvel ezelőtt, 1934. július 8-án vette kezdetét a viharjelzés a Balatonnál dr. Hille Alfréd légiforgalmi műszaki aligazgató előkészítő munkáját követően.

távvezérelt viharjelző fényberendezés

1934-től 1943-ig minden év nyári időszakában működött a  viharjelzés, majd átmenetileg, egészen pontosan 6 évig megszünették. 1950-ben, belügyminisztériumi döntésére, a rendőrség keretében révkapitányságokat és révőrsöket szerveztek. Feladatuk a tó felügyelete és a viharokra figyelmeztető riasztások kiadása volt. Az ezt követő évben, 1951-ben, már a Meteorológiai Intézet által kidolgozott redszer működött. Színes (sárga, piros) jelzőrakéták, illetve a mólók végébe kihelyezett viharjelző kosarak jelezték a várható viharokat. Innen ered a mai napig is megmaradt hétköznapi „sárga-” és „piros-jelzés” elnevezés, melyet a távvezérelt viharjelző lámpák 1988-as bevezetése óta felváltott az 1. fokú és 2. fokú viharjelzés elnevezés. 2012-ben a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.
A siófoki Metetorlológiai Obszervatóriumot 1956. december 31-én adták át.

2019. április 1-vel, a Balatonon körben működő 46 viharjelző állomás mellett további újdonságok lesznek. A tó mindhárom medencéjébe egy-egy vízbe telepített jelzőlámpás állomás kerül, melyek napelemekkel működnek. Így már a víz közepén hajózva is figyelmeztetést kaphatunk a vihar közeledtéről.

A viharjelzést az RSOE (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület) üzemelteti. Az online is elérhető viharjelző rendszert a képre kattintva érik el.

1. fokú viharjelzés esetén percenként 45-öt , míg 2. fokú viharjelzés esetén percenként 90-et villan a viharjelző berendezés.

• 1. fokú riasztás esetében 40-60 km/órás széllel, hullámzással kell számolni. Csónakkal és egyéb vízi sporteszközzel, illetve a nélkül is csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni.
• 2. fokú riasztás esetében 60 km/órát meghaladó szélerősséggel érkező vihar érkezik. Tilos a vízben tartózkodni akár csónakkal vagy más vízi sporteszközzel, akár eszköz nélkül. Nagy vitorlások esetében 80 km/órás szélerősségig megfelelő intézkedések mellett lehet a vízben tartózkodni.

Forrás: Wikipédia, RSOE, Likebalaton.hu

A hétfőn érkező hidegfront végre hoz magával némi esőt is. De vajon elegendő-e ez a csapadékhiány csökkentéséhez?

Végre esik! Na de hol?
Sajnos a jelentős, átlagosan kb. 30mm-nyi, de az Alföld térségében, déli országrészben már 50 mm-t közelítő csapadékhiányt érzékelhetően csökkentő mennyiségű csapadék csak a Dunántúl nyugati térségében valószínűsíthető a következő 10 napban (valójában ennek zöme is a hétfői esőzések bekövetkezésétől függ).

Az elmúlt 90 napban lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A 2019 március 25. és április 3. között várhatóan lehulló csapadék összege a GFS modell alapján.

Frissítés: A hétfői hidegfront hozta csapadék márc. 24. 19:00 és 25. 19:00 óra között:
 
A naponta frissülő, agrometeorológiai GFS térképsorozatot az Agrometeorológia aloldalunkon érik el.

1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként.

Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését, s azt, azóta minden évben március 23-án tartják azt.

Szerte a világban konferenciákat, előadásokat szerveznek az éppen aktuális témakörben.

E témakör idén: “The Sun, the Earth and the Weather” azaz “A Nap, a Föld és az Időjárás”
A Napból származik minden földi életet lehetővé tevő energia. A Napból érkező energia irányítja az időjárást, az óceánok áramlásait és a teljes földi vízkörforgást.
Befolyásolja hangulatunkat és napi tevékenységünket. Számos művészeti alkotás, zeneszám, fotográfia megihletője.
A WMO hivatalos oldala: World Met Day 2019

Látványos animációs videó a 2019-es Meteorológiai Világnap témájában:

Az erősödő nappali felmelegedés hatására a kora tavasszal virágzó fák pollenszórása országszerte fokozódik – áll a Tisztifőorvos február 27-én kiadott közleményében.

A Facebook poszt szerint az elkövetkező napokban az éger pollenkoncentrációja az északkeleti területek kivételével sokfelé elérheti a magas – nagyon magas szintet. A mogyoró virágpora jellemzően közepes, helyenként magas koncentrációban van jelen. A napokban egyre többfelé kezdődik el a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása is, pollenkoncentrációjuk a napokban a Dunántúl déli részén, valamint a főváros térségében érheti el magas szintet.
Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.

A magyarországi allergén növények virágzási periódusai:

Az aktuális pollenhelyzetet ábrázoló térképet az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján érhetik el: Pollen-térkép, Mérési adatok