EuMet Időjárás előrejelzés

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban (forrás: wikipedia.org)

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a “szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga “nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. “hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

Forrás: Wikipédia

Oly sok riasztás és negatív hír jelenik meg manapság a napsütéssel, napfénnyel, UV-sugrázással kapcsolatban, hogy szükségesnek láttuk egy kortes beszéd megírását is az embereket éltető napfény mellett. Természetesen igazak a káros hatásáról szóló információk, de mint oly sokszor, most is több oldala van az éremnek és nem szabad csak az egyik oldalát ismerve ítélkezni.

A sok riasztás és a fényvédő termék reklámok tömege miatt kialakuló félelem hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz! Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfény hatására képződik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni, minden lehetséges eszközzel védekezünk a napsugarak ellen és 50-es, 100-as faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin képzést elindító sugárzás. Tehát a napfény egész szervezetet érintő és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége.

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpázó seborrhea. Nos, ezekre a bőrtípusokra igen jótékonyan hat a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő, különösen, ha valamelyik gyógyfürdőnkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpázó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál a szakemberek ajánlása az, hogy ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai összetevői a napsugárzás hatására még jobban irritálhatják majd a beteg bőrfelületet! Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban ajánlott napoztatni, napfénynek kitenni.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A sugárzás nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt a nem mérhető pszichés, lelki energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. Tehát nem csupán testünk alapvető vázának elengedhetetlen, hanem lelki egészségünk fenntartásához is szükségünk van a Nap sugaraira.

Az UV-sugárzás várható mértékéről, illetve annak bőrünkre gyakorolt hatásának erősségéről alábbi oldalunkon találhatóak friss információk: UV-sugárzás

Végre itt a tavasz, örülünk a napfénynek. Bőrünket jó, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá.

Napfény hatására a bőrünk kivörösödik. Ezt főleg a hősugárzás okozza, értágulást idéz elő. A sugárzás ideje alatt jelentkezik, a hőhatás elmúltával lassan elmúlik. Napozás után egy bizonyos idő elteltével ismét bőrpír jelentkezik, ezt az ibolyántúli napsugarak okozzák. A sugárbehatás és a bőrpír megjelenése között eltelt időt lappangási időnek nevezünk, a tartama pedig az ultraibolya sugár hullámhosszától függően 2-7 óra. Ez a bőrpír már a bőrkapillárisok tágulása miatt jön létre, erőssége függ a sugárzás intenzitásától és időtartamától. E kettő együtt jelenti a sugárzás adagját. A sugáradagnak van egy ingerküszöbe, amely alatt semmilyen hatást nem fejt ki. Ha viszont túl nagy volt az adag, vizenyő és égési sebek jelenhetnek meg.

Bőrpír szempontjából különbségek vannak a testrészek szerint is. Legérzékenyebb a mell bőre, a has, a hát, az arc és a felső, alsó végtag.

Az arc érzékenysége csak 25 %-a a mellkas érzékenységének, a nyaké pedig 50 %-a.

A hajlító izmok felett a bőr érzékenyebb, mint a feszítő izmok felett.

Különböző népcsoportok is másképpen reagálnak a sugárérzékenységre. A japánok érzékenysége pl. nagyobb a közép-európai fekete hajú emberek érzékenységénél. A fehér bőrű emberek érzékenysége pedig tízszer nagyobb, mint a sötét bőrűeké.

Az emberek közötti egyéni érzékenységi különbségeket nézve 4 tényezőt kell figyelembe venni.

1. A hajszín: a napsugár-érzékenység nem a bőr, vagy a szem színétől, hanem a haj és a szőrzet színétől függ. A szőke hajúak lényegesen érzékenyebbek mint a barna, vagy a fekete hajúak. Sőt! A szőkék közül is a vöröses- és a világosszőkék kétszer érzékenyebbek a sötétszőkéknél.
2. Az életkor: befolyása szintén bizonyított. Ha az érzékenységet 100 %-nak vesszük a 20 – 50 éves kor között, akkor a 6 -12 év közötti gyerekek esetében 50 %, a 13 – 19 éves fiatal korosztály esetében 30 %, az 51 – 90 év közötti idősödő korosztály esetében 65 %.
3. A nemi hovatartozás: az életkor érzékenységi felosztásában a nemi mirigyek működésének is fontos szerepe van. A nők érzékenysége átlagosan 20 %-kal alacsonyabb a férfiaknál. Ugyanakkor a menstruáció és terhesség ideje alatt fokozottabban érzékenyek az ibolyántúli sugarakra.
4. Az évszakok: az érzékenység szempontjából szerepe van az évszakoknak is.  Tavasszal a legnagyobb (március, április, május), nyáron csökken, ősszel, télen pedig újabb, de már kisebb fokú maximumot ér el (október, november, december). Az érzékenységnek ezen évi menete minden korban és mindkét nem esetében azonos évi lefutású.

Nagy mennyiségű sugárzásnál, intenzív napfénynél nem mindig megfelelő a szervezet védekezése, ezért sokszor mesterségesen kell ezt elérnünk. Tudjuk, hogy a sugár ott hat, ahol elnyelődik. A védekezés során az elnyelő réteget kell megváltoztatni. Az olajok fényessé teszik a bőrt, amelyek a fényvisszaverődést is fokozzák. Ezekbe a vivőanyagokba tehetnek olyan vegyületeket, amelyek a sugarakat elnyelik. A legjobb ilyen sugárelnyelő anyag a vadgesztenyében lévő szénhidrát, az eszkulin. Ez számos fényvédő krémnek, olajnak az alkotórésze.

Keveseknek jut eszébe, pedig érdekes, hogy vajon mennyire hatolnak át az ibolyántúli sugarak a ruhaszöveten. Egy réteg géz pl. a sugarak 50-60 %-át tartja vissza, négyrétegnyi géz már 95 %-át.

A napsütés kedvező hatásai között szerepel a szervezet megfelelő D vitamin szükségletének természetes biztosítása is. A túlzott napozással azonban nyilván vigyázni kell, hogy elkerüljük a napszúrást. Ha a fej bőrét nem védjük a Naptól, a napsugarak hatására itt is kialakulhat bőrpír, amely elsősorban a kapillárisok tágulata. Mivel a koponya bőrének kapillárisai oldalágak útján szorosan összefüggenek az agyhártyák hasonló ereivel, az agyhártyákon is vérbőség, vizenyő, gyulladás keletkezik. Ha ez átterjed az agyvelőre, végzetes lehet. A súlyos napszúrás pedig elbutuláshoz vezethet, ezért a fejünket állandóan védenünk kell. Csak a megfelelő védettség kialakulása után járjunk fedetlen fejjel.