Felhőszakadások, villám-árvizek 2020.06.26-án

A pénteki felhőszakadások elsősorban az ország északkeleti térségét érintették, igaz, a hajnali órákban még a Balaton környezetében és a középső országrészben is előfordultak jelentős csapadékösszegek.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivőjének beszámolója alapján péntek este, éjjel mintegy 180 helyszínre kellett kivonulniuk az ország 14 megyéjében a tűzoltóknak a viharok miatt. Főként az elöntött pincék, illetve lakóingatlanok adtak munkát a tűzoltóknak, de elakadt jármű és fakidőlés miatt is be kellett avatkozniuk. A legtöbb káreset Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében történt péntek éjfélig, majd hajnalban Heves megyéből is több, mint 40 riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése alapján olyan terület is volt, ahol több, mint 100 mm-nyi eső zúdult le 24 óra leforgása alatt:

 

Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

A villámcsapás veszélyei:

A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz.
A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).
Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámok alakjai, illetve a kísérő jelenségek:

A villámnak, Arago francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1.  A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zugos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
2.  A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.






A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

 

  • Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

 

/forrás: Országos Katasztrófavédelem/

Felhőszakadások 2020.06.14.

Országszerte sok helyen okoztak fennakadásokat a vasárnap délutáni viharok. Budapesten több mint 350 helyre vonultak ki a tűzoltók az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye alapján. Veszprém megyében haláleset is köthető a viharhoz.

Hazánkban, átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, amivel a nyár első hónapja kiérdemli az év legcsapadékosabb hónapja címet. Még, vagy épp ennek tudatában is meglepő, hogy vasárnap 24 óra lefogása alatt többfelé elérte a lehullott csapadékösszeg a havi átlag mennyiséget. A rekorder Berettyóújfalu lett, ahol 81.9 mm-t mért az Országos Meteorológiai Szolgálat, de a top 10-es listában szerepel a főváros is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat TOP10-es csapadéklistája a 2020.06.14. 06:00 és 2020.06.15. 06:00 között lehullott csapadékösszegekkel:

Az OKF helyettes szóvivője, Dóka Imre azt nyilatkozta, hogy a nagy mennyiségű csapadék Budapest valamennyi kerületében munkát adott a tűzoltóknak. A fővárosra, a kora délutáni órákban lecsapó vihar 1-3 óra leforgása alatt 30-60 mm-nyi csapadékot zúdított. Számos helyen átmeneti jégeső is kísérte a felhőszakadást. A vihar következtében kialakult villám árvizek, fakidőlések miatt a tűzoltókhoz több, mint 350 riasztás futott be pár óra lezajlása alatt.
A Budapestet érintő vihar idején készült csapadékradar animáció:

Nem csak a fővárost érintette jelentős felhőszakadás a nap folyamán. A hegyekből lezúduló eső nagy mennyiségű sarat és egy beszakadt mellékút törmelékét hordta a 10-es főútra, ezért a rendőrség lezárta az út Üröm és Solymár közötti szakaszát – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Pilisborosjenő 2020.06.14. forrás: MTI/Lakatos Péter

Szintén az esőzések miatt riasztották több esetben a katasztrófavédelem munkatársait Fejér megyében Bicske és a Váli-völgy térségébe, Komárom-Esztergom megyében Tatabánya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Szolnok környékére.
A Balatonnál jellemzően kisebb fakidőlések miatt kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, akik még délután is országszerte több helyszínen dolgoztak.

Sajnos haláleset is köthető a vasárnapi viharokhoz. A Veszprém megyei Tótvázsonyban meghalt egy nő, akit elsodort egy felhőszakadás okozta villámárvíz -számolt be róla a Veszprém Megyei Rendőrkapitányság szóvivője.
Kucsera Katalin elmondta: a 66 éves nő a férjével vasárnap délután a kertjük végében levő hídpillért akarta megtisztítani az eső miatt megáradt időszakos vízfolyás hordalékától, ám belecsúszott a vízbe, és a villámárvíz mintegy 70 méteren sodorta magával. A bajba jutott nőt a katasztrófavédelem munkatársai húzták ki a vízből, de a mentők már nem tudták újraéleszteni.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései a vasárnap reggel 06:00 és hétfő reggel 06:00 között lehullott csapadékról. A térképes megjelenítésen jól látszik, hogy a csapadék szórványos jellegű volt, azaz nem mindenhol és nem azonos intenzitással esett.:

Medárd napja

Június 8.: Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.
medard
A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.

Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

A nagy népi időjóslás teszt alapján többnyire beválik a Medárd napi esőjóslat.

A népi időjóslatok beválását kutató tanulmányról itt olvashatnak részletesebben: A nagy népi időjóslás-teszt

Villám idény

Az elmúlt napokban, hetekben számos villámlással kísért zivatar kialakult hazánkban. Villámlással járó viharokra Magyarországon elsősorban május közepétől Augusztus végéig kell számítani, de az éghajlat változás egyik velejárójaként egyre gyakoribbak a “villám idényen” kívül eső, áprilisi vagy épp szeptemberi viharok is. A villámlás komoly veszélyforrás: fontos ügyelni az időjárási jelenség okozta károk és sérülések megelőzésére.

Hoffmann Ferenc - ViharMagyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, amelyek többsége nyílt területen következik be. Mivel a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában azt tanácsolják, hogy villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, hegytetőn, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
Mint írják, a természeti jelenség ellen elsősorban technikai eszközökkel lehet védekezni. Az épületekben szakszerűen kiépített villámvédelem, vagyis a villámhárító és a túlfeszültség-védelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben – teszik hozzá.

A villámcsapás veszélyei az emberi test számára:

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált, azaz nyílt területen, helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

  • a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
  • a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
  • az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100.000 Ohm, a nedves bőré 5.000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

  • Kerüljük az exponált, azaz nyílt, tereptárgyaktól és domborzati eltérésektől mentes helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat.
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet. Villámcsapás esetén a áram a jó vezetőképességű fém alkatrészeken fut végig, az utastér biztonságos.
  • Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat.
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Repülőgépet érő villámcsapások:

via GIPHY

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat. A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”. Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.

Forrás: OKF

Napi csapadékrekord született kedden (01.28.)

2020. január 28-án, a hetek óta tartó, jelentős frontoktól mentes, nagyrészt anticiklonáris légköri helyzetben kialakult hideg légpárnát egy markáns hidegfront söpörte ki. A front előtt, a mediterrán térség felől érkező magas nedvességtartalmú, enyhébb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. A hidegfront érkezése
az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadékot okozott. A Dunántúl területén nyári viharokat idéző zivatarok, felhőszakadások, szélrohamok és villámparádé jelezte a hidegbetörés útját. Arra, hogy a naptár januárt mutat a helyenként kialakuló heves hózáporok és hózivatarok által rövid idő alatt kifehéredő táj emlékeztetett.

Végül is ez így megszokott télen. ? ? ?Polgárdi brutál lecsapó

Közzétette: László Nagy – 2020. január 28., kedd

Nagy László, 2020.01.28., Polgárdi – Eumet fotó csoport
Az Országos Meteorológiai Szolgálat, Pécsen található állomásán 48,2 mm-t regisztrált a csapadék összeget mérő műszer.

2020. január 28. 06:00 és január 29. 06:00 között mért csapadékösszeg. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A szolgálat közleményében az áll, hogy ezzel új országos napi csapadékrekord született. Eddig január 28-án a legtöbb csapadékot 41 évvel ezelőtt, 1979-ben a Miskolc Lillafüred-Jávorkút állomáson mérték. Akkor 43,8 mm volt az egy nap alatt lehullott csapadék összege.

Országszerte károkat okoztak a felhőszakadások

Főként fakidőlések és a sok esővíz miatt riasztották a tűzoltókat a szerdai vihar idején – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője az MTI-vel. Dóka Imre később azt mondta: szerdán kora estig országszerte csaknem 180 riasztásuk volt a tűzoltóknak a vihar következtében.

Peremfelhő Zichyújfalunál. fotó: Boldis Beáta

Dóka Imre elmondta, a szerdai vihar többnyire a fővárosban és Pest megyében, valamint kisebb mértékben Bács-Kiskun és Csongrád megyében okozott gondot.
A tűzoltóknak csak Budapesten 45 riasztásuk volt a vihar miatt, ezek többsége a X., a XIV., a XV., a XVII. és a XIX. kerületből érkezett. Jellemzően kidőlt fákat távolítottak el, valamint ott segédkeztek, ahol a felgyülemlett esővíz valamilyen épületet vagy értéket veszélyeztetett – közölte.
A tűzoltók jelenleg is sok helyen dolgoznak a károk felszámolásán – tette hozzá.

A szóvivő később az ország többi területéről is beszámolt károkról. Jellemzően kidőlt fák, elárasztott pincék, elakadt járművek miatt riasztották a tűzoltókat.

A Pest megyei Tápiószelén villám csapott egy lakóházba, Szigethalom és Szigetszentmiklós több utcájában víz árasztotta el a pincéket. Pomázon a hegyekből lezúdúló esővíz villámárvizet okozot a Dera-patakon.  Pomáz Város Önkormányzata árvízvédelmi készültséget rendelt el, a patak menti házak védelme érdekében. A helyi önkéntes tűzoltóság folyamatosan szivattyúzta az elöntött területeket, tisztította az eldugult átereszeket.
Békés megyében, Gyulán két helyre is riasztották a város tűzoltóit. Az Újkígyós felé vezető úton kidőlt fát távolítottak el a tűzoltók, a Nagyváradi úton leszakadt villanyvezeték miatt kérték a segítségüket.
Csongrád megyében fakidőlés és vízeltávolítás céljából riasztották a tűzoltókat. Röszkén lakóépületet veszélyeztetett a hirtelen lezúduló eső, Szegeden több helyen is fák dőltek ki.
Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megyéből is több bejelentés érkezett viharkárok miatt.
A megyék hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói folyamatosan dolgoznak a káresetek felszámolásán – tájékoztatott a katasztrófavédelem.

Forrás: MTI

Özönvízszerű esőzések a Dunántúlon és északon

A napok óta a Kárpát-medencében “fortyogó” páradús, fülledt légtömeg igen labilis időjárási helyzetet idézett elő hazánkban is, melynek hatására a Dunántúlon és az Északi-középhegységben és környezetében sokfelé özönvízszerű esőzések, viharos zivatarok, felhőszakadások és jégeső is előfordult.

Az elmúlt 24 órában, azaz kb. vasárnap déltől hétfő délig lehulló csapadékmennyiség helyenként megközelítette vagy meg is haladta a havi átlagot.
Mivel jellemzően (bár nem minden esetben) konvektív, azaz helyben kialakuló, kisebb körzeteket érintettek ezek a csapadékgócok, az egyes konkrét pontokon lehullott csapadék mennyisége még kis távolságon belül is nagyon különbözhet. A Dunántúli-középhegységben esett a legtöbb csapadék. Ott előfordultak mérőhelyek, ahol az 50 mm-t is meghaladta az egy nap alatt lehullott eső mennyisége.
Az ilyen felhőszakadások, különösen hegyek, dombok lábánál, a völgyekben gyakran okoznak villám-árvizeket, amikor is egy-egy kisebb patak, folyó, a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esőtől annyira megduzzad, hogy kiönt a medréből
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett csapadék térképen egész jó megközelítéssel lehet látni, hogy merre esett sok eső:
24ocs

Forrás: OMSZ

Villámcsapástól gyulladt ki a Balatonnál táborozó gyerekek faháza

A gyerekek közül négyen füstmérgezést szenvedhettek.

(Illusztráció)

(Illusztráció)

Villám csapott egy faházba egy tábor területén Balatonalmádin, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az épület lángba borult, amit a tűzoltól eloltottak – írja a katasztrófavédelem.

A táborban 99-en tartózkodtak, közülük 88-an táborozó gyermekek, akik közül hárman feltehetőleg füstmérgezést szenvedtek, kórházba szállítják őket. Egy kísérőt pedig könnyű sérülésekkel szállítanak kórházba a mentők.

A tábor területén 13 faház található, ebből egy égett ki, de lakosságvédelmi intézkedésre nincs szükség.

Forrás: hvg.hu

Öt fürdőző sérült meg a Balatonba csapó villámtól

villambalatonA vonyarcvashegyi strandról öt embert vittek a keszthelyi kórházba, ketten súlyos, hárman könnyebb sérülést szenvedtek a Balatonba csapó villámtól csütörtökön – tájékoztatta Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese az MTI-t.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője, Tar Mihály szemtanúkra hivatkozva elmondta, hogy a villámcsapást követően egy 21 éves lányt életfunkciók nélkül hozott ki a vízből a barátja. A lány sikeres újraélesztésében a vízimentők mellett két közelben tartózkodó orvostanhallgató is segített. A másik súlyos sérült egy 61 éves nő volt, akit szintén társai hoztak ki a vízből.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a villámcsapás idején másodfokú viharjelzés volt érvényben, amikor tilos a fürdőzés, azonban a strandolók egy részét hiába figyelmezették erre. Hozzátette, nem számít rendkívüli jelenségnek, hogy vihar idején vízbe csap a villám.
Hogyan kerüljük el a balesetet villámlás idején? Cikkünkből megtudhatja: Teendők villámcsapás elkerülése érdekében


Forrás: MTI