Havas eső, hó és eső?
Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.
A havas eső a kettő együttes megjelenése. Általában valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a csapadékos időszak végén már csak eső hullik. Az esőre érkező hidegfront hatására havas esőbe váltó csapadék legtöbbször vagy gyorsan havazásba fordul vagy a hideg, szárazabb levegő hatására elgyengül, megszűnik.
A halmazállapot alakulását a magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti el, de például az ónos eső kialakulásához a talaj szint hőmérséklete is nagyban hozzájárul. Ilyenkor a magasban még viszonylag enyhe, de csak kevéssel fagypont feletti légrétegből érkező eső, a fagyos talajra érve hirtelen lefagy.
A talaj feletti, pár száz méteres légréteg hőmérséklete sem homogén. Előfordul olyan helyzet, mikor a talaj szintjén vagy épp a völgyekben van jóval hidegebb, míg a hegyekben enyhébb az idő (inverzió) és olyan is, mikor éppen ellenkezőleg magas hegyekben van jóval hidegebb, mint síkvidéken. Gyakran megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában a közeli hegyekben havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. De előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, a viszonylag enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami egy hidegfronttal, hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti is az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik, felgyorsul a lehűlés. Így előfordulhat, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.
Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső vagy éppen változó halmazállapotú csapadék. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.
Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.
Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.
